Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

134 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 6. SZ. előbbieknél, szinte nem haladta meg az 50 mg Pt l"

1 értéket. Kivétel e megállapítás alól az Egervíz és a Tapolca-patak, amelyekben augusztusban 100 mg Pt l"

1 körüli értékre sötétedett hirtelen a víz színe. Ez annál is inkább meglepő, mert egyébként a Tapolca-patak vize volt a legvilágosabb, az átlagérték 15 mg Pt 1" körülire tehető. A POC koncentráció 0,04 mg l

1 és 6,35 mg 1"' között változott, a kisebb értékeket általában az Imremajori csatornában és a Zala folyóban kaptuk. A nagyobb POC érték pl. a Tapolca-patakban és az Egervízben a vízhozam növekedésével függött össze. A DOC koncentráció 2,43 mg f' és 45,95 mg 1"' között változott, a legkisebb DOC értékek a Tapolca-patakot, a legnagyobbak az Imramajori csatornát jellemezték. A DOC koncentráció januártól júniusig szintén mindenütt nőtt, majd júliusi csökkenést követően augusztusban az északi befolyókban (pl.: a Tapolca-patak 16,4 mg 1"') jelentős növekedést tapasztaltunk. Az időbeli változások hátterében egyrészt a hőmérséklet, másrészt -gyakran döntő mértékben- a vízhozam növekedése áll, mivel mindkét tényező elősegíti a szervesanyagoknak az üledékből vagy növényi törmelékekből való kioldódását. Az oldott szervesanyagok biológiai hozzáférhetősége balatoni befolyókban A 49 napig végzett kísérletekben a bakterioplankton szaporodása 21 napig volt lineáris, ráadásul ezt követően jelentős anyagkiválást is tapasztaltunk a kísérleti lombikokban. Ezekből arra következtettünk, hogy 21 nap után nem a bakterioplankton működése, hanem más folyamatok okozzák a DOC fogyást. Ezért a BDOC meghatározásához a kísérletek 21 napos időszakát vettük figyelembe. A DOM gyorsabb degradációs szakaszát Kalbitz et al. (2003) szintén három hétnek találták. 1. táblázat. A biológiailag hozzáférhető oldott szerves szén mennyisége és bomlásának sebessége balatoni befolyókban leti bozótban 60,7 % míg az Imremajori csatornában 60,5 % (4. ábra). A huminanyagok részesedése legkisebb (53 %) a Tapolca-patakban volt. 40 30 20 10 30 g % 20 — 09 10 BDOC mennyiség BDOC bomlási (t = 21 nap) sebesség (t = 21 nap) Befolyó Koncent Része k Felezési ráció sedés idő (mg/f (%) (nap

1) (nap) Zala folyó 1,24 6,99 0,1348 5,14 Tapolca-patak 1,28 38,67 0,1335 5,19 Egervíz 1,42 20,23 0,1283 5,40 Keleti bozót 1,73 15,77 0,1570 4.41 Lesence-nádasmezö 1,90 10,68 0,2333 2,97 Nyugati övcsatorna 2,52 22,74 0,1618 4,28 Imremajori csatorna 3,83 7,46 0,3270 2,12 30 U 20 o — co 10 A DOC BDOC hányada jelentősen különbözött a vizsgált befolyókban (I. táblázat), legkisebb, 1,24 mg 1"' volt a Zala folyóban, ami a DOC 7 %-át tette ki, legnagyobb, 3,83 mg f

1 az Imre-majori csatornában, ami szintén 7,5 %-át adta az összes DOC-nak. Ezzel szemben a Tapolca-patakban volt legnagyobb, 38 %-os a BDOC részesedés (1,28 mg f

1). A BDOC bomlása leglassúbb az Egervízben (k = 0,1283 nap"

1) volt, leggyorsabb (k = 0,3270 nap') az Imre-majori csatornában, előbbi felezési ideje 5,4, utóbbié 2,12 napnak felel meg. Lassan bomló talaj eredetű oldott szervesanyagok labilis DOC frakciójára Kalbitz et al. (2003) hasonló intervallumot felölelő értékeket kaptak: k = 0,1126-0,3074 nap"

1 6,2 és 2,3 nap felezési idővel. A DOC-ból a huminanyagok részesedése legnagyobb, 69,2 % a Zala folyóban volt, ezt követte a Lesence-nádasmező 65,5 %-os értékkel. Négy befolyóban a huminanyagok részesedése alig különbözött — 60 % körüli volt - így az Egervízben 59,4 %, a Nyugati övcsatornában 60,9 %, a Ke0 40 50 60 70 80 DOC huminanyagok (%) 3. ábra. Összefüggés az oldott Ituminanyagoknak tulajdonítható szerves szénhányad, és a biológiailag hozzáférhető szerves szénhányad között balatoni befolyókban Inverz összefüggést kaptunk a DOC-koncentráció (1. ábra), a színes szervesanyagoknak tulajdonítható színkoncentráció (2. ábra), a huminanyagok %-os DOC-részesedése (5. ábra) és a BDOC %-os részesedése között. Utóbbi eredmény tehát azt jelenti, hogy növekvő huminanyag-tartalommal a DOC labilis frakciója csökken. Ilyen összefüggést Tranvik (1988) nem kapott, amikor tíz oligotrof tavat vizsgált, amelyek között huminos vizű tó is volt. Leff & Meyer (1991) azonban eredményeinkhez hasonlóan azt találták, hogy sötétebb színű befolyókban kisebb volt a labilis biológiailag hozzáférhető DOC frakció. 0 10 20 30 40 50 60 DOC (mg 1') 1. ábra. Összefüggés az oldott szerves szén koncentráció és a biológiailag hozzáférhető szerves szénhányad között balatoni befolyókban 40 0 0 50 100 150 200 250 300 Szín (mg Ptr

1) 2. ábra. Összefüggés az oldott szervesanyagok okozta szín, és a biológiailag hozzáférhető szerves szénhányad között balatoni befolyókban 40 y = -l,8639x + 131,98 R

2 = 0,7022 •