Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

131 1. ábra. Oldott szerves szén frakciók koncentrációjának változása 2003-ban (A) és 2004-ben (B) a Zala folyó torkolatában 25 • Nemhuminanyagok • Fulvosavak • Huminsavak • Nemhuminanyag • Fulvosavak I Huminsavak S ® .5 a. 3 = y <o 2 ° 8 Meteorológiai és hidrológiai tényezők A víz hőmérséklete mindkét évben hasonló mintázat szerint változott. Januártól áprilisig egyenletesen emelkedett, 2003 júniusában 26,7 °C-ot mértünk míg 2004 júniusában csak 17 °C-ot. A 2004-es hűvösebb nyár után a hőmérséklet ismét egyenletesen csökkent mindkét évben a tél beálltáig. A Zala folyó napi közép-vízhozama 2003-ban a téli 4 mV'-ról tavaszra 9 mY'-ra nőtt, majd a nyár folyamán augusztus végére folyamatosan csökkent 0,2 mV'körüli értékig. Nyáron volt olyan időszak, mikor a Zala folyó szinte nem is folyt. Ősszel a kevés csapadék hatására a vízhozam kissé megnőtt, 1 m V körül ingadozott, bár az év végén sem haladta meg a 3 mV-ot. Ezzel szemben a jóval csapadékosabb 2004. évben a januári 3 mV'-ról a vízhozam folyamatosan nőtt, áprilisra elérve a 20 mV körüli értéket, mely a 2003- évhez képest 5-ször nagyobb volt. Ezután fokozatosan csökkent őszig 3 mY'-ra, de télre a csapadéknak köszönhetően ismét 5 m V körül ingadozott (2. ábra). ä öS ™ rc = ^ 5 af 5 ° $ ebből a fulvosavak 653 tonnát, a huminsavak 95 tonnát képviseltek. 2004-ben a DOC terhelés (3.B óéra) januárban és februárban 60-80 t 2 hét"

1 volt, mely a vízhozam és DOC koncentráció növekedésének eredményeként nőtt, a legnagyobb értéket (350 t 2 hét"

1) áprilisban kaptuk. Ezt követően a DOC terhelés fokozatosan csökkent és júliusban a téli értékre (70 t 2 hét"

1) esett vissza, majd ősszel tovább csökkent 30 t 2 hét" —re. Az áprilisi maximumkor (348 t 2 hét"

1) a DOC terhelés a következőkből tevődött össze: nem-huminanyagok 136 t 2 hét"

1, az oldott huminanyagok közül a fulvosavak 206 t 2 hét"

1, huminsavak 6 t 2 hét"

1. Egyébként, mint ahogy az a koncentráció adatokból várható, a DOC terhelésből a huminsavak részesedtek legkisebb mértékben, míg például márciusban nem is voltak regiszrálhatók, addig májusban elérték a 20 t 2 hét

1 értéket. A fulvosavaknak tulajdonítható DOC terhelés (16 t 2 hét"

1 és 206 t 2 hét"

1 közötti intervallum) -a huminsavak nélkül is- mindig meghaladta a nemhuminanyagokét (8 t 2 hét"

1 és 136 t 2 hét

1 közötti intervallum). A becsült anyaghozam az éves periódusra a következő volt: DOC 2617 t, ebből nemhuminanyagok 1037 t, huminanyagok 1580 t, ebből a fulvosavak 1448 tonnát, a huminsavak 132 tonnát képviseltek. • Nemhuminanyagok • Fulvosavak • Huminsavak 2. ábra. A napi közép vízhozam változása a Zala folyó torkolatában az aszályos 2003. valamint a csapadékos 2004.es évben Szerves szén terhelés 2003-ban a kéthetes középvízhozam értékek alapján számított DOC terhelés (3.A ábra) februárban 80 t 2 hét"

1 volt, amelyből 50 t 2 hét"

'-et tettek ki a huminanyagok (nem-humin anyagok 30 t 2 hét*

1), amelyek döntően fulvosavak voltak, a huminsavak csupán 1 t 2 hét"' értéket képviseltek. A maximum értékek a márciusi áradás idején a következők voltak: összes DOC 155, huminanyagok 105, ebből fulvosavak 90, huminsavak 15 t 2 hét"' (nemhumin-anyagok: 50 t 2 hét"'). A minimum értékek az augusztusi aszály idején a következők voltak: összes DOC 3, humin-anyagok 2, nem-humin anyagok 1 t 2 hét"', vagyis ebben az időszakban a folyó szervesanyag hozama elenyészően kicsi volt. A becsült anyaghozam az éves periódusra a következő volt: DOC 1138 t, ebből nem-huminanyagok 390 t, huminanyagok 748 t, •<D SZ 350 J ro r 300 í_ 250 •ü> 200 200 -b a> 150 c: 100 (O <n 50 <> <D N 0 1 - i • i .2. "g -ra - E E • Nemhuminanyagok • Fulvosavak • Huminsavak .2. j) -ro ^ £ H. 3. ábra. Az oldott huminanyagoknak (fulvosavak, huminsavak) és nemhuminanyagoknak tulajdonítható szerves szén terhelés változása a Zala folyó torkolatában 2003-ban (A) és 2004-ben (B)