Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

127 taxon, a Cricotopus sylvestris-csoport (F = 3,487, df = 4, p = 0,026), a Glyptotendipes cauliginellus (F = 13,202, df = 4, p < 0,001) és a Kiefferulus tendipediformis (F = 4,220, df = 4, p = 0,012) bizonyult jól szétválasztónak. A tócsagazos és a kolokános jelentősen különbözik mind egymástól, mind a másik három növényállománytól. Ez utóbbiak jobban hasonlítanak egymáshoz, de azért egyértelműen elkülönülnek. A fajkészletben tapasztalt különbségeket a Cricotopus sylvestris-csoport (F = 6,000, df = 4, p = 0,002), a Chironomus riparius (F = 3,000, df = 4, p = 0,043), az Endochironomus tendens (F = 4,375, df = 4, p = 0,011), a Glyptotendipes cauliginellus (F = 13,750, df = 4, p < 0,001), a Kiefferulus tendipediformis (F = 7,833, df = 4, p = 0,001) és a Polypedilum sordens (F = 3,667, df = 4, p = 0,021) előfordulási sajátosságai mutatták meghatározóan. A fajkészlet alapján a tócsagazos és a mocsári-növényzet különül el legjobban, míg a másik három növényállomány jobban hasonlít egymáshoz. /. táblázat: A dis/.kriniinancia-anaIízis eredményei kább a kolokános állományokra jellemző, míg a Glyptotendipes pallens - bár minden növényállományból előkerült - a mocsári-növényzetben és a kolokánosban fordult elő legnagyobb egyedszámban. Sajátértékek Mennyiségi adatok Külső Kanonikus Függv. Sajátérték var. % korreláció 1 152,150 91,2 0,997 2 7,678 4,6 0,941 3 4,404 2,6 0,903 4 2,614 1,6 0,850 Minőségi adatok Külső Kanonikus Függv. Sajátérték var. % korreláció 1 114,221 61,0 0,996 2 52,969 28,3 0,991 3 12,221 6,5 0,961 4 7,923 4,2 0,942 Wilk's Lambda Mennyiségi adatok Függv. Wilk's X x

2 df P 1-4 0,000 121,970 76 0,001 2-4 0,006 61,593 54 0,223 3-4 0,051 35,663 34 0,390 4 0,277 15,418 16 0,494 Minőségi adatok Függv. Wilk's X x

2 df P 1-4 0,000 155,315 80 0,000 2-4 0,000 100,726 57 0,000 3-4 0,008 54,860 36 0,023 4 0,112 25,169 17 0,091 Az karakterfaj-analízis (IndVal) csak kevés esetben mutatott szignifikáns kötődést (2. táblázat). Két faj (Glyptotendipes cauliginellus és Phaenopsectra flavipes) a kolokános, egy pedig (Cricotopus sylvestris-csop.) a tócsagazos állományokhoz kötődik. A növényzethez leginkább kötődő aknázó életmódú fajok legnagyobb egyedszámban a kolokános és a mocsári-növény állományokban fordultak elő, míg a tündérrózsásban és a sulymosban csak elvétve találtuk meg példányaikat. A Glyptotendipes cauliginellus és az Endochironomus tendens leginFunction 1 1. ábra: A Boroszló-kerti-Holt-Tisza növényállományainak osztályozása diszkriminancia-analizissel, az árvaszúnyog fajok mennyiségi adatai alapján [az analízis statisztikái az 1. táblázatban láthatók (MOCS = mocsári-növényzet, CER = tócsagazos, TRA = sulymos, NYM = tündérrózsás, STR = kolokános)] Function 1 2. ábra: A Boroszló-kerti-Holt-Tisza növényállományainak osztályozása diszkriminancia-analizissel, az árvaszúnyogfajok jelenléte/hiánya alapján [az analízis statisztikái az 1. táblázatban láthatók (MOCS = mocsárinövényzet, CER = tócsagazos, TRA = sulymos, NYM = tündérrózsás, STR = kolokános)] Értékelés A legegyedibb árvaszúnyog-együttest a lebegő állományokat alkotó tócsagazosban találtuk, ahol a nagy fajszám nagy egyedszámmal párosult. A fajok közül kiemelendő a Cricotopus sylvestris-csop., amelynek a tócsagazos állomány sűrű, ágas-bogas szerkezete kitűnő életteret biztosít. Viszonylag nagy faj- és egyedszám, egyedi összetételű árvaszúnyog-együttesek voltak jellemzők a kolokánosra és a mocsári-növényzetre. Kiemelendő, hogy az aknázó életmódú fajok legnagyobb egyedszámban e két állományban voltak jelen. Mindkét növényzetre jellemzőek a vastag levelek és a nagy mennyiségű elhalt, vagy részben elhalt növényrészek, amelyekben az aknázó lárvák könnyebben tudják járataikat kirágni. Az aknázó ár-