Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

115 A vizsgált 19 befolyó TP terhelésének havi átlag adatait mutatja a 6. ábra. Kiugróan magas terhelés érte a tavat 2005. áprilisában, ami az éves terhelés 52,3 %-a. 20 18 — 1

6 •í 14 J 12 u s 1

0 í 8 o s 6 o 4 2 0 • E 6. ábra A vizsgált befolyók összes foszforterhelésének alakulása havi bontásban, 2004. júliusától 2005. júniusáig Fig. 6: TP loading of inlets of Lake Balaton by the month from July 2004 to June 2005 Elvégeztük a hőmérséklet, vezetőképesség, vízhozam, pH, KOIp

S, ortofoszfát-P, nitrit-N, ammónium-N, nitrát-N, összes-P, fizikai és kémiai paraméterek átlagadatainak cluster analízisét (7. ábra). A Csopaki-, Szőlősi (Füredi)-, Örvényesi-séd (Pécsely-patak), Kéki-patak elkülönülése a települések alatti becsatornázottságra és a fokozott mezőgazdasági tevékenységre utal. 0.3 0 2

5 •5 E 0.2 ^ 0.15 0.1 0.05 0 rtTi 1 5 a JS S. SP i! 1 Sä 3 s N, g s. 7. ábra: A vizsgált 19 befolyó átlag fizikai és kémiai paraméterének dendrogramja (Bray-Curtis) Fig. 7: Dendrogram (Bray-Curtis) according to mean physical- and chemical parameters of inlets of Lake Balatong Összefoglalás A Balatonba futó gyorsfolyású kis vízfolyások nagy száma miatt nehéz becsülni a tó éves foszforterhelését, eltekintve a Keszthelyi-medencétől, ahol a Zala napi tápanyagterhelése 1976 óta ismert (Clement, 2000). Nyilvánvalóan az általunk kijelölt 19 befolyó nem fedi le a vízgyűjtő egészét, másrészt a havi egyszeri mintavétel vízhozam és koncentráció adataival csak durva tápanyagbecslés adható meg. Nem beszélve arról, hogy a heves lefolyású záporok okozta árhullámok felelősek az éves tápanyagterhelés döntő részéért (Jolánkai, 2000). Az utóbbi aszályos évek (2000-2003) 15±4 tonna év 1 foszfor-terheléséhez (Istvánovics és mts-ai, in press) képest az elmúlt év csapadékos időjárása folytán jelentős tápanyag bemosódást figyelhettünk meg, ami adataink alapján kb. 50 TP tonna év '-nek felel meg. Becslésünk azonban jól prognosztizálja az elmúlt egy év csapadékos hónapjaiból adódó hatásokat. * A munkát az EU-5. CLIME (10443) és a NKFP (10604) project támogatta. * Irodalom Clement, A. (2000): Improving uncertain nutrient load estimates for Lake Balaton. Water Science and Technology 43: 279-286. Felföldy L. (1987): A biológiai vízminősítés. 4. Javított és bővített kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. VGL Budapest, pp.258. Gánti G-né (2002): A Duna vízkémiai vizsgálatának néhány tanulsága. Hidrológiai Közlöny 82: 36-38. Istvánovics, V., Clement, A., Somlyódy, L„ Specziár, A., G.-Tóth, L., Padisák, J. (in press): Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication. Jolánkai G. (2000): A Balaton tápanyagterhelésének mérése, mérlege, modellezése. A Balaton kutatásának 1999. évi eredménye, MTA, Bp. pp: 108-111. Kiss O. és Szabó T. (2001): A Bükk hegységi Szalajka-patak vízminőségénekállapota. Hidrológiai Közlöny 81: 394-395. Kiss Zs., Kovács Cs. és Padisák J. (2004): Hidrogeográfiai és vízkémiai vizsgálatok néhány Közép-magyarországi kis vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny 84: 79-81. Milinki E. és Murányi Z. (1999): Amphipodák és más vízi macrogerinctelen fajok bioindikációs szerepe nehézfém szennyezésnél az Eger és Laskó patak esetében. Hidrológiai Közlöny 79: 329-331 Papp B. (1997): A balatonfelvidéki Aszóföi-séd, Koloska- és Pécselypatak mohavegetációjának vizsgálata. Hidrológiai Közi. 77: 77-78. Podani J. (2000): Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys, Leiden. Virág A. (1997): A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft. Eger. pp: 52-57. Water chemical features of inlets of Lake Balaton Soróczki-P., E., Királykuti, /., Kovács, Zs., Padisák, J., Varanka, /. Abstract: Keywords: Department of Limnology of Pannon University according to the frames of the Water Framework Directives have studied limnological and hydrobiological condition of small Balaton streams since 2001. We collected samples from 20 different inlets (much of creeks) of Lake Balaton monthly from July 2004 to June 2005, from which we measured different physical and chemical parameters. We have estimated the annual nutrient loading of inlets of Lake Balaton. Approximately 50 tons yr 1 has been estimated the annual additive nutrient loading from July 2004 to June 2005. Much of annual additive nutrient loading have carried River Zala and Nyugati-övcsatorna, inlets of Lake Balaton, hydro-chemical parameters, nutrient loading