Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
Ill (Pmax> Ik, «)• Az összes szervetlen szén (TIC) koncentrációt Elementar High TOC analizátorral mértük. A vízalatti fény (fotoszintetikusán aktív sugárzás) intenzitásának mérése LICOR radiométerrel (27t szenzor) történt. Eredmények és értékelésük 2005 augusztusában mértük a fítoplankton elsődleges szervesanyag termelését a Balaton négy medencéjében. Keszthelynél kaptuk a legmagasabb, Tihanynál pedig a legalacsonyabb értéket (P rna x : Keszthelyi-medence: 210 pgC/1/ h, Szigligeti-medence: 157 pgC/l/h, Szemesi-medence: 103 (jgC/l/h, Siófoki-medence: 72 pgC/l/h). A pikoalgák részesedése az elsődleges szervesanyag termelésből ezzel ellentétben a Keszthelyi-medencében volt a legalacsonyabb, míg a kevésbé eutróf Siófoki-medencében a legmagasabb. A Balaton hossztengelyében a trofitás csökkenésével a Keszthelyi-medencétől a Siófoki-medence felé a pikoalgák részesedése az összes produkcióból növekedett (Keszthelyi-medence: 23 %, Szigligeti-medence: 35 %, Szemesi-medence: 37 %, Siófoki-medence: 54 %). 1986-ban a Keszthelyi-medence trofitása magas volt (1986. augusztusban a klorofill koncentráció 184 pg/1), míg a Siófoki-medencében alacsonyabb értékeket (1986. augusztusban 10 pg/1) mértek (Vörös, 1986). Az elmúlt években a Balaton Keszthelyi-medencéjének trofitása jelentősen csökkent. A 2005 augusztusában mért klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében 56 pg /l, míg a Siófoki-medencében 17 |ig/l volt. 1986 augusztusában a maximális elsődleges termelés elérte az 1800 pgC/ l/h-t, ekkor a pikoalgák részesedése a produkcióból a nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok tömegprodukciója mellett igen alacsony, 1 % volt (Vörös, 1986). 2005 augusztusában a maximális elsődleges termelés a trofitás változásának megfelelően kisebb volt a Keszthelyi-medencében (210 pgC/l/h), ezzel ellentétben a pikoalgák részesedése nőtt (23 %). A Siófoki-medencében az elsődleges termelés az elmúlt 20 évben jelentősen nem változott, a pikoplankton hozzájárulása pedig 1986-ban és 2005-ben egyaránt igen magas (42 %; 55 %) volt. Egyes szerzők inverz kapcsolatot írtak le a tó trofikus állapota és a pikoplankton elsődleges szervesanyag termelésből való részvétele között (Stockner & Antia, 1986; Hepperle & Krienitz, 2001). A jelenlegi eredmények és az 1986-os adatok is azt mutatják, hogy a Balatonban más tavakhoz hasonlóan inverz kapcsolat van a pikoalgák részesedése s a tó trofikus állapota között (Lábra). Balatonban 1986. és 2005. évi mérési adatok alapján Ami a mélységbeli változást illeti, a pikoplankton az öszszes fényintenzitáson átlagban a szerves anyag termelés 40 %-át képezte, tehát semmiféle korrelációt nem fedeztünk fel a csökkenő fényintenzitás és a pikoalgák részvétele között. Egyes szerzők szerint a termális rétegzettséget mutató tavakban és tengerekben a P-I görbe paraméterei a mélységgel arányosan változnak (Malinsky-Rushansky et al., 1997; Frenette et al., 1996). Magyarországon termális rétegzettséget mutató természetes tó nem található, ugyanakkor különböző fényklímájú tavakat találunk, melyek pikoplanktonjának abundanciája a mély tavakéhoz hasonlóan a csökkenő fénnyel arányosan növekszik. A Duna-Tisza közi szikes tavak, melyekben az eufotikus mélység 5-15 cm között változik, 90-100 %-os pikoplankton dominanciát mutatnak (Vörös & V.-Balogh, 2003; Vörös et al., 2005), a Fertő-tó pikoplankton részesedése 50% körüli (Vörös, nem publikált adatok), a Balatonban ez az érték 5-10 % körüli (Vörös et al., 2001). Meghatároztuk a fítoplankton fotoszintézisének paramétereit a Balatonban, a Fertő-tóban és Duna-Tisza közi szikes tavakban a különböző empirikus modellek segítségével (1. táblázat). 1. táblázat: Az eltérő zavarosságú sekély tavak Platt modellel számolt fotoszintézis paraméterei Pm,;: maximális fotoszintetikus ráta; I k: fénytelítési paraméter; a: fény-hasznosítási koefficiens; Ii,: fénygátlási paraméter. K,,: vertikális extinkciós koefficiens a vízoszlopban PLATT Kd (In/m) Pm (HgC/ pgChl /h) Ik (pmol/ m 2/s) a (P ma*/I k) Ib (pmol /m 2/s) Böddi-szék 2005.08.31. 23 3,02 63,86 0,047 174 Ruszanda (Vajdaság) 2005.08.23. 33 2,38 49,42 0,048 162 Zab-szék 2004.09.15 77 8,35 87,75 0,095 239 Szabadszáll. Büdös-szék 004.10.17. 124 2,02 52,49 0,039 143 Fertő-tó nyíltvíz 2004.04.30 25 4,11 58,01 0,071 159 Szigligeti-medence 2005.08.22. 1,05 3,23 73,49 0,044 Siófoki-medence 2005.08.18. 1,62 4,23 98,85 0,043 Siófoki-medence 2005.08.11. 1,17 3,99 89,24 0,045 Keszthelyi-medence 2005.08.22. 1,58 3,77 77,17 0,049 Szemesi-medence 2005.08.22. 2,04 3,25 71,41 0,046 Keszthelyi-medence 2004.09.07. 2,64 6,44 115,03 0,056 Siófoki-medence 2004.09.08. 1,12 3,41 98,14 0,035 Siófoki-medence 2004.05. 1,65 6,20 75,36 0,082 Siófoki-medence 2005.09.09. 1,42 2,84 93,21 0,031 0 100 200 300 400 Fényintenzitás (nmol/m2/sec) Szabadszállási Büdös-szék 2004.10.17. - Platt 2. ábra: A Szabadszállási Büdös-szék planktonjának Platt modellel illesztett fotoszintézis-fényintenzitás görbéje
