Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

83 Az üledékszennyezettség ábrázolásához alaptérképként a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-balatoni Üzemmérnökségétől származó digitális ortofotó szolgált. A térinformatikai feldolgozáshoz az Arc View 3.2 verzióját, a szennyezettség térbeli eloszlásának feltüntetésére a Golden Software által kifejlesztett Surfer8 kontúrozó és felületszerkesztő szoftvert használtuk. Eredmények és következtetések A Sármellékről befolyó csatorna (az ún. Reptéri-sarok) esetében az üledék-toxicitás mért értékeit az 1. táblázat tartalmazza. A táblázatban megadjuk az egyes mintavételi pontok EOV koordinátáit, valamint a kapott biolumineszcencia-gátlás értékeket. A 2. táblázatban szerepelnek a Hévíz-Páhoki csatorna által jelentett terhelésre vonatkozó adatok. Itt a Zala folyásirányának mentén több mintavételi pontot vettünk fel: az 1. pont az I. ütem kifolyásánál, a 2. pont a II. ütem befolyásánál, a 3. pont a Reptéri-saroktól délre, a 4. pont a Hévíz-Páhoki csatorna befolyásánál, az 5. pont pedig a II. ütem kifolyásánál került kijelölésre. Az 1-2, valamint az 5. pontok esetében több almintát vettünk (1/a-b/, 2/a-c/, 5/a-g/). Az 1. ábrán tüntettük fel a Reptéri-sarokban felvett mintavételi pontokat. Kör jelzi a magas toxicitású (mért biolumineszcencia-gátlás 40 % feletti) területet. A Zala folyásirányában felvett üledék-toxicitási értékeket a 2. ábra mutatja. Itt az 1-2, valamint az 5. pontok esetében a feltüntetett értékek az almintáknak az átlagolt értékei. 1. táblázat: A Reptéri-sarokban felvett mintavételi pontok EOV koordinátái, valamint a mért toxicitás értékek Jel Koordináta Gátlás % EOV Y EOV X 1 507 353,61 150 578,59 57,68 2 507 386,28 150 575,63 53,83 3 507 300,54 150 439,02 45,98 4 507 381,90 150 481,55 43,70 5 507 403,29 150 362,43 63,40 6 507 504,00 150 413,77 50,55 7 507 689,18 150 424,19 24,40 8 507 799,20 150 491,99 31,25 9 507 886,71 150 471,37 23,55 10 507 999,98 150 353,78 29,03 11 507 836,73 150 300,22 31,60 12 507 932,01 150 123,75 21,22 13 507 688,02 150 268,54 18,75 ismét felszökik (69,7 %). Ezután a Balatonig (5. pont) már nem is mutatkozik lényeges csökkenés. 2. táblázat: A Zala folyásirányának mentén felvett mintavételi pontok EOV koordinátái, valamint a mért toxicitás értékek Jel Koordináta Gátlás % EOV Y EOV X 1(a) 506783,80 145104,87 72,15 Hb) 506719,18 145124,95 73,10 2(a) 507813,60 145358,27 50,25 2(b) 507809,47 145291,66 63,35 2(c) 507733,32 145310,15 51,10 3 508526,73 148953,24 34,35 4 511479,89 150051,57 69,70 5(a) 513173,85 152063,99 58,85 5(b) 513167,26 152054,88 65,95 5(c) 513108,65 152019,16 62,35 5(d) 513098,32 151995,30 67,95 5(e) 513079,55 151899,37 66,80 5(f) 513052,19 151762,86 71,85 5(g) 513127,67 152107,67 63,85 A vizsgált két befolyó valóban többletterhelést jelenthet a rendszerre nézve. A jövőben érdemes hasonló módszerrel megvizsgálni a Fenéki-tó területére beérkező vízfolyásokat, az eredményeket digitális térképen rögzítve. Irodalom Bennett, J. and Cubbage, J. (1992). Review and Evaluation of Microtox® Test for Freshwater Sediments. Environmental Assessment Program Report, 92-e04 Commission of the European Communities (2001). White Paper. Brussels Doherty, F. G. (2001). A Review Of The Microtox® Toxicity Test System for Assessing the Toxicity of Sediments and Soils. Water Quality Research Journal of Canada, 36(3): 475-518 Johnson, B.T. and Long, E.R. (1998). Rapid toxicity assessment of sediments from estuarine ecosystems: A new tandem in vitro testing approach. Environ. Toxicol. Chem. 17(6): 1099-1106 Suter.G.W. (1996). Risk Characterization for Ecological Risk Assessment of Contaminated Sites. Prepared by the Environmental Restoration Risk Assessment Program, Lockheed Martin Energy Systems, Inc., Oak Ridge, Tennessee, ES/ER/TM-200 Svenson, A., Edsholt, E., Rickling, M., Remberger, M. and Rottorp, J. (1996). Sediment contaminants and Microtox toxicity tested in a direct contact exposure test. Environ. Toxicol. Water Qual. 11(4): 293-300 Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Paulovits, G.. Pomogyi, P. (2000). The role of the Kis-Balaton Water Protection System in the control of water quality of Lake Balaton. Ecological Engineering 16: 73-78 Worth, A. and Balls, M. (2002). Alternative (non-animal) methods for chemical testing: current status and future prospects. A report prepared by ECVAM and the ECVAM Working Group on Chemicals. European Centre for the Validation of Alternative Methods. Institute for Health & Consumer Protection, European Commission Joint Research Centre, Ispra 2002. Az 1. ábrán látszik, hogy a magas toxicitást mutató minták a reptéri csatorna befolyása környékén találhatók (1-6), a mért értékek meghaladják a 40 %-ot (toxikusnak a 20 % feletti hatást mutató mintákat tekintjük /Suter, 1996/). A 2. ábráról az olvasható le, hogy a Zala folyásirányát követve, az l->3 pontok irányában a toxicitás csökken, a Hévíz-Páhoki csatorna befolyásánál viszont Assessment of external load carried by small watercourses in the Kis-Balaton Water Protection System, II. phase Gábor Paulovits, Gábor Borbély, Nóra Kováts, Imre Magyar, and Piroska Pomogyi Abstract: The Kis-Balaton Water Protection System is functioning as a natural filter zone, by retenting most of the external load and thus protects the water quality of Lake Balaton. Our basic purpose was to assess what environmental impact small watercourses might have on the system by measuring sediment toxicity and to map contaminated sediment. In 2003 and 2004 we selected two watercourses, one is reaching the System from the direction of the former military airbase (at present civil airport) and the other is the Hévíz-Páhok canal. For toxicity assessment the ToxAlert test system was used, based on the bioluminescence inhibition of the marine bacterium Vibrio fischeri. Mapping was performed using the digital ortophoto provided by the West-Transdaubian Water Authority, by ArcView 3.2 version. Our results have revealed that these wastercourses might have a significant external load, thus further investigations are necessary. Keywords: sediment toxicity, ToxAlert, Kis-Balaton Water Protection System, GIS