Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

57 100 cn E 80 n> 60 m 60 >, c ra 40 N íü 20 •re N V) 0 0 0,5 1 1,5 2 hígítási arány (nap 1) 2. ábra. A szárazanyag mennyiségének változása a hígítási sebességgel A Droop modell (Droop 1973) a sejtek növekedését a li­mitáló tápanyag belső koncentrációjának függvényében írja le, a M (ß) = M a Q összefüggéssel, ahol Q - a belső foszfor-hányad; Q 0 - az a minimális belső foszfor-hányad, ami a sejtek fenntartásához szükséges; - az aktuális növekedési sebesség; n - a Droop mo­dellből számolt maximális növekedési sebesség. Ha a telítési görbét az ábrázolt mérési pontokra illesztjük (3. ábra), meghatározhatjuk a fajra adott körülmények kö­zött jellemző paramétereket. A meghatározott jellemzők se­gíthetnek a C. raciborskii természetes vizekben, igy a Bala­tonban is tapasztalható ökológiai sajátosságainak jobb meg­értéséhez. (Q 0 az x tengely metszéspontja. Q 0,NH 4 + = 1,6137; Q 0,N 2 = 2,3174; h'^.NH/ = 1,4924; n* ra x,N 2 = 1,1700). A paraméterek értékei megerősítik azt, amit a biomasz­szák változásaiból is láthatunk: az NH 4 +-mal ellátott tenyé­szetek azonos foszforellátottság mellett nagyobb biomasszát voltak képesek fenntartani. A légköri nitrogénnél könnyeb­ben hasznosítható NH 4 + tehát csökkentette a sejtek minimá­lis belső foszfor-hányadát. A maximális növekedési sebes­ség is nagyobb volt, mint NH 4 hiányában. 1,6' 1,4­J, 3 •s 1,2' 1 0,8' •Q 8 0,6­> 0,4­0,2­NH„ + N ; kötö A N, kötö ' I ' I 2 4 I ' I i I i I ' I i I i I 8 10 12 14 16 18 20 sok is befolyásolták: a legnagyobb növekedési sebességek­nél hosszú fonalak nőttek. Az a-klorofill tért el legjobban a biomasszát jellemző többi paramétertől, de még ezen értékek is a kemosztát el­méletnek megfelelően változtak a hígítási aránnyal, a többi jellemző trendjét követve (4. ábra). Ezenkívül az a-klorofill koncentrációja nagyon érzékenyen reagált a legkisebb zava­ró hatásokra is, mennyisége nem csak a biomasszától füg­gött, befolyásolta pl. a fényintezitás enyhe változása, a táp­oldatban mérhető NH 4 + koncentráció, vagy a növekedési se­besség is. 600 £ 500 g 400 E 300 1 200 •? 100 re 0 0,0 2,0 0,5 1,0 1,5 hígítási arány (nap 1) 4. ábra. Az a-klorofill koncentráció változása a hígítási sebességgel Az a-klorofill szárazanyagra vonatkoztatott mennyisége mindkét kísérletsorozatban nőtt a hígítási aránnyal, a PN szárazanyagra vonatkoztatott mennyiségéhez hasonlóan. Az NH 4 + tartalmú tenyészeteknél ezen jellemzők növekedése nagyobb mértékű volt (5. ábra). A maximális növekedési sebességekhez közelítve ez a tendencia megfordult, az a-klorofill tartalom visszaesését az okozhatta, hogy az algák biomasszája jelentősen lecsökkent (lásd. 2. és 4. ábra), így nagyobb mennyiségű fény érte az egyes algasejteket. 16 14 o> 12 £ oi 5 1° tó j? 8 6 4 • NH4+N2 AN2 140 120 O) fc 100 O) 3. ra 80 8 z 60 40 s Q. 20 0 • NH4+N2 A N2 B 0 1 2 hígítási aránytnap" 1) 0 1 2 hígítási arányfnap" 1) Q/sz.a. (ng P mg sz.a." 1) 3. ábra. A szárazanyagra vonatkozatott belső foszfor hányad (Q) értékei az egyes állandósult állapotoknál A biomasszát jellemző paraméterek: szárazanyag, partikulált szén (PC), partikulált nitrogén (PN) mennyisége, a 750 nm-en mért optikai denzitás, az a-klorofill és a karotinoidok koncentrációja mind a száraztömeghez hasonlóan változtak a hígítási aránnyal. A legnagyobb növekedési sebességeknél az NH 4 +- mai ellátott tenyészetek optikai denzitását morfológiai változá­5. ábra. A szárazanyagra vonatkozatott PN (A) és a­klorofill értékek (B) változása a hígítási sebességgel A karotinoidok mennyisége az a-klorofillnál stabilabb jellemző volt, szárazanyagra vonatkoztatott mennyisége a legnagyobb növekedési sebességeket leszámítva nem válto­zott jelentősen a hígítási aránnyal. A karotinoid/a-klorofill arány a PC/PN arányhoz hasonlóan csökkent a növekedési sebességgel. A csökkenést legnagyobb részben a nevező nö­vekedése okozta, mivel a karotinoidok relatív mennyisége a PC relatív mennyiségéhez hasonlóan viszonylag állandó volt, eltérés csak a biomassza kimosódásánál volt tapasztal­ható, ahol a karotinoid tartalmak az a-klorofill tartalmakkal párhuzamosan csökkentek. Más szerzők is tapasztalták a ka­rotinoid/a-klorofill és a PC/PN egyidejű csökkenését a nö­vekedési sebesség fokozásával (Heath és mtsai 1990, Liu és

Next

/
Thumbnails
Contents