Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Szlepák Emőke: Nehézfém szennyezés szállításának követése a Galga-patak üledékében az EU-VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozásával kapcsolatban

SZLEPÁK E.: Nehézfém-szennyezés szállításának követése 39 Korábbi vizsgálatok eredményei 2000-ben a patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakaszának felmérése során megállapítottuk (1. ábra.), hogy a víz csak pillanatnyi állapotról ad információt, a nehézfémek a meder üledékében dúsulnak, így hosszú időn keresztül kifejtik hatásukat. A vízvizsgálati eredményekben a környezetre veszélyes nehézfémek csak nagyon kis mennyiségben voltak jelen a patakban, az üledékmintákban azonban jelentős mennyiségben jelen volt a kadmium, cink és a króm. Ikladon a 25 + 900 fkm-nél, a gépgyár felöl torkoló csapadékvíz bevezető árok alatt az 50/2001 (IV. 3.) kormányrendelet szerinti határértéket meghaladó koncentrációban volt jelen a kadmium, és igen nagy koncentrációban mértük a cinket is (2., 3., ábra). Ezek az elemek az 1993-ban megszűnt korábbi ipari tevékenység következtében kerültek a mederüledékbe. lyét a mederben lévő kanyarulatok, a patak partépítő-romboló tevékenysége határozta meg (4. ábra). mf/Vt 1? i s t h * ? •n _ rs II ,H »i •a r •o 5 1 3 | 3 11 .A fi mntavéteU helyek 2. ábra A Galga patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakasza üledékének Cd koncentráció változása, 2000-ben 3. ábra A Galga patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakasza üledékének Zn koncentráció változása, 2000-ben Célkitűzések Célunk volt a Galga patak 25 + 900 fkm (Iklad, a szenynyezés forrása) és 24 + 125fkm (Aszód, 3-as útnál) közötti szakaszán a nehézfém-szennyezés mozgását követni, figyelembe véve a patak hidrológiai és a terület meteorológiai tulajdonságait, továbbá az üledékvizsgálat elem-analitikai eredményeit. A nehézfém szennyezés mozgásának követésére módszertani javaslatot kívánunk adni számításaink alapján adott kis vízfolyás vízgyűjtő területére vonatkozóan, hogy esetleges szennyezés során lehetőség legyen a szennyezőanyag csapdázására, további terjedésének megakadályozására. Anyag és módszer A mintavételi pontok kijelölése A szennyezés befolyásától lehatároltunk egy 1,5 km-es szakaszt, 9 mintavételi pontot jelöltünk ki a 25 + 900 fkmtől a 24 + 125fkm-es pont között. A 9 mintavételi pont he25+900 25+894 25+890 25+875 25+845 25+835 25+830 25+330 24+125 Iklad Aszód Galga-patak—» 4. ábra. A mintavételi pontok folyásirány mentén A mintavételek ütemezése A mintákat a meteorológiai hatások függvényében vettük: nagy csapadék után, és szélsőségesen száraz periódusban. A 2000. évi mintavételek 2000-ben, májusban és augusztusban vettünk mintákat. A tavaszi nagy esőzések után májusban vettünk mintákat, az augusztusi mintavétel a nagy szárazság után történt. Az eső májusban többnyire záporok és zivatarok formájában érkezett, néhány helyen jégeső is előfordult, (www.met.hu). Az augusztusi havi átlagos csapadékösszeg 22,7 mm volt, ami országos átlagban 37 %-a az ilyenkor megszokott csapadékmennyiségnek. Az ország nagy részén nagy szárazság uralkodott. A hónap folyamán csupán 3 olyan nap volt, amikor jelentősebb csapadékhullás volt. Augusztus különösen napfényes volt, országosan 313 órát sütött a nap, 55 órával többet, mint az ilyenkor megszokott (www.met.hu). A 2001. évi mintavétel 2001-ben, augusztusban csapadékos időszak után történt a mintavétel. Az augusztusi csapadék értékek nem éri el a sokévi átlagra jellemző 65 mm körüli értéket, de a júniusi és júliusi értékek meghaladják azt. Júliusban a sokévi 65 mm-hez képest 90 mm körüli csapadék hullott a területre. A 2003. évi mintavétel 2003-ban, decemberben vettük az üledékmintákat, amikor nagy csapadék nem voltjellemző. A december havi csapadékösszeg 20 mm-es országos átlaga a szokásos értéknek még a felét sem éri el. A hónap elején még többnyire eső esett, majd eső és hó váltotta egymást, néhol ónos eső is előfordult. Hó nélküli karácsonyunk volt. A hónap második felében egy-két helyen néhány cm-es hótakarót is észleltek, amely azonban nem tudott tartósan megmaradni még a hegyekben sem (

www.met.h

u). A 2004. évi mintavételek 2004-ben, a csapadékos időszak után történt mindhárom alkalommal a mintavétel. Márciusban a nagy hóolvadás, és az esőzések időszaka után történt a mintavételezés, a májusi csapadék pedig nem volt olyan nagy mértékű, mint a júniusi, de volt csapadék. Márciusban a havi csapadékösszeg az országos átlag másfélszerese volt, azonban egyes területeken a kétszeres mennyiséget is meghaladta. A hónap során csak 1 nap volt, amikor nem hullott csapadék az ország területén (18-án) (www.met.hu). Májusban a havi csapadék mennyisége országos átlagban nem érte el az ilyenkor szokásosat, azonban az Eszaki-középhegységben és az ország déli területein az átlag közel kétszerese hullott le. A hónap minden napján észleltek legalább csapadéknyomot valahol. Zivatar szinte majdnem minden nap előfordult, összesen 24 nap volt zivataros. Ezekből a zivatarokból négy napon jégeső is hullott (www.met.hu). Júniusban a havi csapadék mennyisége országos átlagban 20 %-kal haladta meg az ilyenkor szokásosat. Már a hó-