Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.
43 fajokat kimutatni, mint pl.: az Arctodiaptomus spinosust, a szikes tavak elsődleges indikátor szervezetét. A tavakra jellemző volt az alacsony fajszám, valamint a kozmopolita, natronofil fajok jelenléte. 2 .táblázat: Faj összetétel Faj Ctadocera Copepoda Alona rectangula Bosmina longirostris Ceriodaphnia laticaudata Ceriodaphnia pulchella Ceriodaphnia quadrangula Ceriodaphnia reticulata Chydorus sphaericus Daphnia magna Diaphanosoma mongolianum Macrothrix rosea Moina brachiata Scapholeberis mucronata Scapholeberis rammneri Simocephalus exspinosus Simocephalus vetulus Acanthocyclops robustus Arctodiaptomus bacillifer Arctodiaptomus spinosus Cyclops fúrcifer Cyclops strenuus Diacyclops bicuspidatus Eucyclops serrulatus Megacyclops viridis Mesocyclops leuckarti Thermocyclops crassus Alona rectangula Bosmina longirostris Ceriodaphnia laticaudata Ceriodaphnia pulchella Ceriodaphnia quadrangula Ceriodaphnia reticulata Chydorus sphaericus Daphnia magna Diaphanosoma mongolianum Macrothrix rosea Moina brachiata Scapholeberis mucronata Scapholeberis rammneri Simocephalus exspinosus Simocephalus vetulus A 3. ábra a 2004. májusi adatokból készült elemzést mutatja be. Az első tengely a teljes variancia 49 %-át, a második tengely 28 %-át magyarázza. Akárcsak a 2003-as évben, a tavak ismét három csoportra különülnek el, a Nyéki szállás és a Paprét összefüggést mutat egymással. A legtöbb faj a Borsodi-dűlővel áll kapcsolatban. A variancia nagy százalékát a Daphnia magna, Chydorus sphaericus, Bosmina longirostris, Simocephalus exspinosus, valamint a hőmérséklet, oldott oxigén, és az a-klorofill magyarázza. Összefoglalás Vizsgálati eredményeink alapján megállapítható, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén élőhely rekonstrukció keretében létrehozott négy tó a szikes tavakra jellemző tulajdonságokkal bír, mind a rákfauna összetételét, mind a vízkémiai paramétereket tekintve. Ez a korábbi évek kutatási tapasztalatait támasztja alá (FORRÓ 1999; ÖRVÖSSY 2002). A vizsgálat során mindegyik tóból sikerült tipikus szikes rákfajokat kimutatni, mint pl.: az Arctodiaptomus Egyedszám Az egyedszám értékei az egyes mintavételi pontokban és az egymást követő mintavételi időpontokban is jelentős eltéréseket mutattak. A rákok egyedszáma a tavaszi időszakban volt a legnagyobb, a tavak nyári kiszáradása során a fajszám drasztikusan csökkent, s a natronofil fajok váltak uralkodóvá. A tavakra jellemző volt a magas egyedszám, amit néhány domináns faj (mint pl. Arctodiaptomus bacillifer, Daphnia magna, Chydorus sphaericus) tömeges elszaporodása okozott. Az egyedszám változását az /. ábra szemlélteti. A rákok és a fizikai-kémiai paraméterek összefüggéseinek vizsgálata főkomponens analízissel A tavak, a rákok és az egyedsürüségüket befolyásoló fizikai-kémiai paraméterek összefüggéseit főkomponens analízissel vizsgáltuk. Az eredményeket az objektumok (tavak) és a változók (rákfajok, vízkémiai paraméterek) egyesített diagramján, biploton mutatjuk be. A 2. ábra a 2003. májusi adatokat ábrázolja. Az első tengely a teljes variancia 50 %át, a második tengely a 39 %-át magyarázza. A tavak három csoportba különülnek el. A rákfajok közül az Arctodiaptomus bacillifer, Moina brachiata, Megacyclops viridis, fizikai-kémiai változók közül pedig a pH, oldott orto-foszfát és az ammónium magyarázza a variancia nagy százalékát. spinosust. A szikes tavakat fajszegénység jellemzi, viszont az egyedszám magas értékeket érhet el (MEGYERI 1975, 1979, 1999, PONYI & DÉVAI 1977). A faj összetételt tekintve a vizsgált tavakra jellemző volt az alacsony fajszám és a magas egyedszám. A kevésbe szikes jellegű tavakban (pl.: Legények) jelenlevő viszonylag sok faj azzal magyarázható, hogy tavak vízkémiai paraméterei nem csak a speciális szikes vízi fajok számára nyújtottak életteret, hanem a tágabb tűrésü, toleráns fajok is képesek voltak megélni. A vizsgált tavak mindegyikénél állandó HC0 3 - C0 3 - Na S0 4 - (Cl) - ion dominanciát tapasztaltunk. A tavak sótartalma, pH-ja, ionösszetétele a magyarországi szikes tavak jellemzői alapján alakultak. A szikes tavak kémiai kutatása alapján (DVIHALLY & PONYI 1957, LÖFFLER 1957, 1959, KNIE 1961, JUNGWIRTH 1973, NEWRKLA 1974, METZ & FORRÓ 1989) az ilyen ökoszisztéma magas instabilitást, meglehetősen magas koncentráció-, hőmérsékletés vízszintingadozást mutat. A tavakra jellemző volt a nagy szezonális ingadozás, ami a rákösszetételben is tükröződött. Paprét Nyéki szállás Borsodi-dűlő Legények Csatorna -0,5 -1 J 1. ábra: Az egyedszám változása a kutatott tavakban (2003/2004)
