Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

41 Megbeszélés A kísérletben használt két algagátló, egyaránt a következő módokon igyekszik csökkenteni a hajókon kialakuló bevonat mennyiségét: A benne lévő nehézfémek (elsősorban réz) gátló hatást fejtenek ki az arra érzékeny taxonok megtelepedésére, illetve növekedésére. A festék könnyen kopik, így a nagyobb tömegben megtelepedő algák a vízmozgás hatására a festékkel együtt leesnek. Mozgó hajókon, ez a hatás természetesen jóval erősebb mint a kísérletben szereplő alzatokon. A hajófenékről a vízbe kerülő nehézfémek az üledékben felhalmozódnak. Kikötőkben ez már jelentős réz felhalmozódáshoz vezetett (An és Kampbell 2003; Haynes és Loong 2002). A Balatonfüredi Hajógyár kikötőjében magas réz koncentráció mérhető a kikötőkben élő kagylókban (Balogh 1988) valamint időszakosan a kikötő vizéből gyűjtött zooplanktonban (Balogh 1986). Az utóbbi évtizedekben, a Balatonon közlekedő hajók száma sokszorosára emelkedett; így a jelenség hamarosan a nyílt víz üledékét is érintheti. A kikötőkben felhalmozódó réz, ugyanis kikerülhet a kikötőmedencékből, a Balatonra jellemző erős fenékfeletti áramlások következtében. További probléma, hogy kikötők kotrása során az iszapot gyakran a tó mélyebb részeire szállítják, így a réz átkerülése a tó más részeire sokkal gyorsabbá válik (Reynolds és mtsi. 1993). Meg kell jegyezni, hogy mintavétel során, a bevonat lekaparásakor távozó festék mennyisége meglepő volt. Az eljárás teljesen általános: a hajók fenekét rendszeres időközönként le szokás kefélni, hogy az ott megtelepedett bevonatot eltávolítsák. Olyan területeken, ahol a kaparást rendszeresen, nagy hajókon végzik, a nehézfémek felhalmozódása már kimutatható hatással van az élőlényekre (Tewari et al. 2001). Számos országban az alga-gátlók használata, és a hajók kaparása szigorúan szabályozott (Scammel és Baker), Magyarországon azonban semmiféle szabályozásról nincs ismeretünk. Az üledékből táplálkozó állatok (pl. számos árvaszúnyog-faj lárvája) révén a réz a táplálékláncba kerülhet, és ott felhalmozódhat (Haas et al. 2004). 1976 és 1996 között, a réz koncentrációja, balatoni dévérkeszegek májában majdnem a kétszeresére emelkedett (Farkas et al. 1999). Úgy gondoljuk kiemelt figyelmet kellene fordítani néhány vizsgálat mielőbbi elvégzésére: Meghatározni a réz koncentrációit a Balaton nyílt vízi, valamint a kikötök üledékében és néhány indikátor szervezetben. Vizsgálni a réz körforgását esetleg eltávolításának lehetséges módjait. Megfigyelni, hogy a hajók karbantartása során mikor, és hol áll fenn a legnagyobb szennyezés veszélye. Az eredmények alapján, több más országhoz hasonlóan, de tekintettel a speciális balatoni viszonyokra, törvényben kellene szabályozni az algagátlók használatát, és a karbantartási munkák körülményeit. így elkerülhetők lesznek azok a káros következmények, melyeket az algagátlók felelőtlen használata okozhat. Köszönetnyilvánítás A munkát az NKFP BALÖKO (3B/022/2004) programja támogatta. Irodalom: Ács, É., Buczkó, K. (1994) Daily changes of reed periphyton composition in a shallow Hungarian lake (Lake Velence). 13th Intern. Diatom Sympos. 1994. Ács, É., és Kiss, K. T. (2004) Algológiai praktikum. ELTE. Eötvös Kiadó, Bpest. Ács, É., Kiss, K. T. (1993) Colonization processes of diatoms on artificial substrates in the River Danube near Budapest. Hydrobiologia 269/270:307-315. Ács, É., Kiss, K. T., Szabó, K., Makk, J. (2000) Short-term colonization sequence of periphyton on glass slides in a large river (River Danube, near Budapest). Algological Studies 100:135-156. An, Y-J., Kampbell, D. H. (2003) Total, dissolved, and bioavailable metals at Lake Texoma marinas. Environmental Pollution 122:253-259. Balogh, V. K. (1986) Szennyvíztisztító és vitorlástelep nehézfémszennyezése Balatonfüred térségében. Hidrológiai Közlöny 6/6:360-365. Balogh, V. K. (1988) Heavy metal pollution from a point source demonstrated by mussel (Unio pictorum L.) at Lake Balaton Hungary. Bull. Environ. Contam. Toxicol. 41:910-914. Farkas, A., Salánki, J., Varanka, I. (1999) Toxikus nehézfémek balatoni halakban - angolna, dévérkeszeg, fogassüllő -. Hidrológiai Közlöny 1999/6:311-313. Gergely, A.; Hahn, I.; Mészáros-Draskovits, R.; Simon, T.; Szabó, M. & Barabás, S. 2001. Vegetation succession in a newly exposed Danube riverbed. Applied Vegetation Science 4: 35-40. Gosselain, V., Hamilton, P. B. (2000) Algamica: revisions to a key-based computerized counting program for free-living, attached, and benthic algae. Submitted to Hydrobiologia 438: 139-142. Haas, E. M., Paumena, M. L., Koelmans, A. A., Kraaka, M. H. S. (2004) Combined effects of copper and food on the midge Chironomus riparius in wholesediment bioassays. Environmental Pollution 127:99-107. Hammer, O., Harper, D.A.T., Ryan, P.D. (2004) PAST - Paleontological Statistics, Ver. 1.32. http://folk.uio.no/ohammer/past. Haynes, D., Loong, D. (2002) Antifoulant (butyltin and copper) concentrations in sediments from the Great Barrier Reef World Heritage Area, Australia. Enviromental Pollution 120:391-396. IMO. (International Maritime Organisation) (2002) International Convention on the control of Harmful Anti-fouling Systems on Ships, http://www.imo.org Jöbgen, A. M., Palm, A., Michael, M. (2004) Phosphorus removal from eutrophic lakes using periphyton on submerged artificial substrata. Hydrobiologia 528: 123-142. Kecskés, M., Hortobágyi, T., Padisák, J., Tóth, S., Babos, L., Verseghy, K., Orbán, S. (1991) Bakterium, alga, gomba, zuzmó és moha határozó. Tankönyvkiadó Budapest pp. 293. Kiss, K. T. (1998) Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Krammer, K. & H. Lange-Berta lot (1986-1991): Bacillariophyceae. In Sűsswasserflora von Mitteleuropa 2/1-4. Lund, J. W. G., Kipling, C., LeCren, E. D. (1958) The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of enumeration by counting. Hydrobiologia 11:143-170. Mrozinska, T. (1985) Subwasserflora von Mitteleuropa. Chlorophyta VI. (Oedogoniophyceae: Oedogoniales.). Gustav Fischer Verlag, Stuttgart. New York. Németh, J. (1998) A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi természet - és környezetvédelem, 7. kötet KGI, 251. p. Podani, J. (1995) SYN-TAX 5.0: Computer programs for multivariate analysis in ecology and systematics. In: G. Guariso & A. Rizzoli (eds.), Software per 1*

Ambiente. Patron, Bologna, pp. 37-43. Reynolds, C. S., Padisák, J. & Kóbor, I. (1993) A localized bloom of Dinobryon sociale in Lake Balaton: Some implications for the perception of patchiness and the maintenance of species richness. Abstracta Botanica 17: 251-260. Roxburgh, S. H., Shea, K., Wilson, J. B. (2004) The intermediate disturbance hypothesis: patch dynamics and mechanisms of species coexistence. Ecology 85(2):359-371. Scammell, M. S., Baker, R.: Code Of Practice for Antifouling and In-water Hull Cleaning and Maintenance. In: Kathy Burton et al, Hyder Consulting Pty Ltd. ANZECC Maritime Accidents and Pollution Implementation Group Schmidt, A., Fehér, G. (1998) A zöldalgak Chlorococcales rendjének kishatározója 1. Vízi természet és környezetvédelem 5. kötet. Schmidt, A., Fehér, G. (1999) A zöldalgák Chlorococcales rendjének kishatározója 2. Vízi természet és környezetvédelem 10. kötet. Tewari, A., Joshi, H. V., Trivedi, R. H., Sravankumar, V. G ., Raghunathan, C., Khambhaty, Y„ Kotiwar, O. S„ Mandal, S. K. (2001) The Effect of Ship Scrapping Indusry and its Associated Wastes on the Biomass Production and Biodiversity of Biota in in situ Condition at Alang. Marine Pollution Bulletin 42/6:462-469. Topacsevszkij, O. V., Okszijuk, O. P. (1960) Viznacsnyik prisznovodnyih vodorosztej Ukrajnszkoj RCR. Bacillariophyta (Diatomeae). Vidavincstvo Akademij Nauk Ukranszkoj RCR. Utermöhl, H. (1958) Zur Vervollkommnung der quantitativen PhytoplanktonMethodik. - Mitt. int. Verein, theor. angew. Limnol. 5:567-596. Wilson, J. B. (1994) The intermediate disturbance hypothesis of species coexistence is based on patch dynamics. New Zealand Jour, of Ecology 18:176-181 The effects of antifouling paints on the caracteristics of attached algal comminities in Lake Balaton, Hungary Abstract: Sets of wooden, plastic, and antifouling coated plastic plates were submersed into the water of the Eastern Basin of Lake Balaton, Hungary in summers of 2003 and 2004 in order to study the effect of the different substrata on qualitative and quantitative characteristics of attached algal communities. A set of plates was removed every week and the fouling was obserwed with light microscopy. The Chlorofill-a content of the fouling was also determined. According to the results, the antifouling paints influence not only the biomass but also some other caracteristics of the fouling. Since these paints inhibit the growth of the dominant species, higher diversity can be observed on coated than on uncoated substrates. The self polishing of the paint results in the permanent presence of uncovered surface (gaps) allowing the occurance of several planctonic and less competitive periphytic species that are otherwise excluded from uncoated substrates during the succession. The occurrence of some seasonal species is also typical. These species cannot establish in the stable communities of uncoated substrates but can easily invade the disturbed communities of antifouling coated ones. Keywords: antifouling paint, biofouling, hull, succession