Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

37 A vízminták kémiai elemzése a NYÍRSÉGVÍZ Rt. Köz­ponti Laboratóriumában történt. Eredmények és értékelésük A kapott ő l 80 és 8D értékek tükrében megállapítható, hogy a minták egy része illeszkedik a csapadekvonalakra (GMWL=Global Meteoric Water Line (Craig 1961), és LMWL=Local Meteoric Water Line (Palcsu 2003), (/. áb­ra). Tehát ezek a vizek egyértelműen csapadék eredetűek, vízhozamukat elsősorban forrásuk (a csapadék, illetve a víz­adó réteg) határozza meg, a párolgás nem játszik jelentős szerepet. A minták többsége azonban a csapadékvonalak a­latt helyezkedik el, ami arra utal, hogy ezek a minták erősen bepárlódtak. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a mintázás nyári kisvizes időszakban történt. Külön említést érdemel a Bogdányi-főfolyásból származó vízminta elhelyezkedése a csapadékvonalakhoz képest (/. ábra). A 8 l sO, a 8D és a T (0,6 TU) eredmények azt mutatják, hogy egy mélységi ere­detű, idős vízről van szó, amely hideg éghajlati körülmé­nyek között lehullott csapadékból származik. A helyszínen készített képek igazolják, hogy a csatornát egész hosszában dús zöld növényzet övezi. Ezek a növények a számukra szükséges vizet valószínűleg a mélyebb rétegekből kapják. Ugyancsak alacsony trícium tartalom és erősen negatív 8D és 5 I 80 értékek jellemeztek három, a Lónyay-főcsatomából származó mintát (/. táblázat): I. táblázat: A vízminták S^O, 8D, trícium és 8 1 3C értékei Folyás Mintavétel <5 O(SMOW) <3D(SMOWI ~(PDB) helye (%.) <*.) T (TU) (%.) Tisza Balsai komp -9,9±0,2 -66,5 ± 0,5 6,9 ±0,2 -25,5 ±0,2 Berkesz -6,1 ±0,2 -46,6 ± 0,6 4,8 ± 0,2 -14,0 ±0,2 Demecser -7,9 ±0,4 -54,4 ± 0,9 8,2 ± 0,3 -15,5 ±0,2 Kék -6,1 ±0,3 -48.6 - 2.4 6,3 ± 0,2 -16.4 ±0,2 cs c Kemecse -6,3 ±0,1 -50,0 ± 1,8 5,4 ± 0,2 -20,9 ±0,1 Ibrány -9,7 ±0,4 -64,9 ± 1,5 2,3 ±0.1 ­* 1 Buj -9,3 ±0,1 -69,8 ± 0,6 1,6 ±0,1 -15,5 ±0,1 * 1 Gávavencsellő -8,8 ±0,2 -66,6 ± 0,8 1,8 ±0,1 ­Karász-Gyula házi csat. Nyírtass -7,2±0,2 -55,0 ± 1,0 13,2 ±0,3 -17,3 ±0,1 Kár-tavai est. Nyírtass -7,8±0,4 -51,6± 1,9 17,0 ±0,2 -15,3 ± 0,1 Vajai ff. Berkesz -8,3±0,5 -59,9 ± 1,0 4,8 ±1,1 -17,4 ±0,2 Máriapócsi ff Székely­-5,8±0,2 -47,4 ± 1,1 5,5 ±0,2 -22,5 ± 0,2 Cserés-tói-cst. Kék -2,6±0,1 -30,8 ± 1,5 7,4 ±0.8 -11,9 ±0,2 Bogdányi ff Nyírbogdány -10,3±0,3 -75,9 ±0,7 0,6 ±0,1 ­Sényői-ff Kemecse -4,8±0,4 -44,0 ± 1,2 4,5 ± 0,2 -12,8 ±0,2 Kállai ff Kemecse -7,8±0,2 -54.(. • 1.0 4,8 ± 0,2 ­Erpataki ff Kótaj -8,0±0,1 -52,2 ± 1,0 4,5 ± 0,2 -25,2 ± 0.2 o -50 0 1. ábra: A minták elhelyezkedése a csapadékvonalakhoz képest A S 1 80 és a trícium eredményeket összehasonlítva azt ál­lapíthatjuk meg, hogy a Lónyay-főcsatorna kezdeti szaka­szán vett mintákban a víz friss csapadék, illetve valamilyen felszín közeli víz keveréke. Ezt támasztják alá a S l 80 -7%o körüli értékei, illetve a közepesnek mondható trícium érté­kek. Kemecse és Ibrány között mélységi eredetű víz kevere­dik a vízfolyáshoz, amit az izotóparány értékének hirtelen csökkenése és az alacsony trícium értékek mutatnak (2. a. ábra). Előbbi bizonyítja, hogy a víz részben hideg éghajlat alatt hullott csapadékból származik, utóbbi, hogy a víz idős és fiatalabb víz keveréke. Ugyancsak mélységi víz megjele­nésére utal a vízminták vezetőképességének és pH-jának e­melkedése Kemecse és Ibrány között (2.b. ábra). A Tiszá­ban a trícium értéke a csapadékátlagnak felel meg. A nega­tív 8 lf iO érték azt igazolja, hogy a Tisza vize őrzi a Kárpá­tokban hullott csapadékra jellemző izotóparányokat, a Ló­nyay-főcsatornához képest magas trícium tartalom pedig azt, hogy a csatorna nem járul hozzá jelentősen a Tisza víz­hozamához (2.a. ábra). Berkesz Demecser <;ivi. Balul vencsellö komp (Tisal 2. ábra: A trícium koncentráció és a víz oxigénizotóp­arányának (a), valamint a pH és vezetőképesség (b) változása a Lónyay-főcsatorna folyásirányában A terület vízfolyásai kis vízhozamúak, vízjárásuk inga­dozó (Balogh 2005). A 2004. július 13-ai mérések szerint a Lónyay-főcsatorna 1,46 mVs-os vízhozamához a főfolyások összesen 0,565 mVs-os össz-vízhozammal járulnak hozzá. A hiányzó 0,895 mVs-os vízhozam részben a vízmércével el nem látott főfolyásokból (Cserés-tói csatorna, Sényői-főfo­lyás, Karász-Gyulaházi csatorna, Kár-tavai csatorna, Simai­főfolyás), a csapadék és csurgalékvizekből, de főként való­színűleg rétegvízből származhat (Balogh 2005). Az izotóp­analitikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy Kemecse és Ibrány között elképzelhető, hogy egy talajréteg törése kö­vetkeztében rétegvíz keveredik a vízfolyáshoz - ami rész­ben igazolhatja a főcsatornán tapasztalt többlet vízhozam e­redetét - de a hiányzó vízhozam származhat a területen ta­lálható ivóvíz-kutakból nyert, majd elhasznált ivóvíznek a folyásba történő visszajutásából is. f'GmitX.) 3. ábra: A vízben oldott karbonát szén-izotóp arányának erős negatív eltolódása a karbonát szerves eredetét mutatja Az ivóvíz kinyerésére fürt kutakból vett vizek trícium tartalma néhány mTU. Ez a víz felhasználás után visszake­rül a folyásokba, elkeveredik azok vizével és a mért ered­ményekhez hasonló (kb. 2 TU) trícium tartalmat eredmé-

Next

/
Thumbnails
Contents