Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2006. május 23-i közgyűléséről

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. Megemlékezések a Magyar Hidrológiai Társaság 2006. évi közgyűlésén 2005. március 20-án, életének 82. évében elhunyt Dr. Varrók Endre, okleveles mérnök és jogász, a VÍZ­DOK nyugalmazott igazgató helyettese. 1950-től a Buda­pesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékén, 1954-1970 között pedig a VITUKI Hidraulikai Laboratóriumában dol­gozott, ahol elsősorban a talajvízmozgással (szivárgással) foglalkozott. 1973 1983 között a VÍZDOK igazgatóhelyet­teseként felügyelte a vízügyi továbbképzés, valamint a köz­gyűjtemények (múzeum, levéltár, szakkönyvtár) tevékeny­ségét. 1983. évi nyugdíjazásától a Vízügyi Múzeum, Levél­tár és Könyvgyűjtemény munkatársa volt. Tevékenyen részt vett az IC ID Nemzeti Bizottságának, valamint Társaságunk Vízügyi Történeti Bizottságának munkájában. 2005. május 25-én, életének 78. évében elhunyt Környei László, a VIZITERV állami díjas irodavezető­je, nyugalmazott közmű főmérnöke. Főbb munkaterületei a vízrendezés, öntözés, vízellátás, vízkutatás és beszerzés, re­gionális vízmüvek, víztározók, vízkezelő berendezések, csa­tornázás és szennyvíztisztítás voltak. Társaságunkban 1977 és 1993 között a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztő bizott­ságának elnökeként tevékenykedett, egy ideig a központi titkári és főtitkár helyettesi teendőket is ellátta, a Vízellátási Szakosztálynak pedig megalakulásától tagja volt. Eredmé­nyes munkáját Társaságunk 1985-ben Schafarzik Ferenc é­remmel, 1989-ben MTESZ díjjal, 1996-ban Kvassay Jenő díjjal, 1999-ben pedig Tiszteleti tagsággal ismerte el. 2005. június 10-én, életének 65. évében elhunyt Tóth Andrásné Palotai Emese, okleveles vegyészmér­nök, környezetvédelmi szakmérnök. Érettségi után a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kezdett el dol­gozni. Munka mellett szerzett technikusi oklevelet. Tanul­mányait a Bp. Műszaki Egyetemen folytatta, ahol vegyész­mérnöki oklevelet szerzett. Munkaterülete a diploma meg­szerzése után a szennyvíz-technológia körébe tartozott. 1971-73-ban új ipari szennyvíztisztítási módszert dolgozott ki, melynek eredményét egy olasz ipari üzemben sikerült hasznosítani. 1992-től a VITUKI Consult Rt tudományos főmunkatársa, ahol új munkaterülete a környezeti állapot­felmérés, a kommunális és ipari szennyvizek kezelése, az i­pari vízgazdálkodás, környezeti állapotfelmérés, kármente­sítés és kockázatelemzés voltak. Az általa magas szinten müveit szakterületeken oktatóként és szakkönyvek szer­kesztőjeként is tevékenykedett. Társaságunk Csatornázási és Szennyvíztisztítási, valamint Ipari Környezet- és Vízgaz­dálkodási Szakosztályának tagja volt, s részt vett a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bíráló Bizottság munkájában. 2005. július 2-án, életének 79. évben elhunyt Budai László, aranyokleveles vízépítő mérnök, a Vízku­tató és Fúró Vállalat nyugalmazott igazgatója. Tevékeny szerepe volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vízbányászati szakcsoportjának megalakulásában és működtetésében. Társaságunk Hidrogeológiai Szakosztá­lyának 1968-tól volt tagja. 2005. július 8-án életének 85. évében elhunyt Dr. Bulkai Lajos, aranydiplomás gépészmérnök, a Győ­ri Víz és Csatornaművek főmérnöke, később a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézet Víztechnológiai Osztályá­nak vezetője, 1980-tól pedig nyugalmazott szaktanácsadója. Jelentős sikereket ért el a felszíni vizek kezelése, elsősor­ban a derítés területén, mely doktori értekezésének is témája volt, de foglalkozott a kútvizek metán-tartalmának csökken­tésével, a nitrát-szennyezés talajban való eltávolításával is. Társaságunkban 1948-tól tevékenykedett, hosszú ideig a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály vezetőségének tagjaként. Munkájának elismeréseként 1980-ban Bogdánfy Ödön emlékérmet, 1981-ben Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat kapott, 1994-ben tiszteleti taggá választották. 2005. október 4-én, életének 76. évében elhunyt Takács István, a VIZITERV Előmunkálati., majd Mű­szaki Ellenőrzési Osztályának vezetője, számos nagy hazai vízügyi létesítmény hidrológiai megalapozásának, valamint a kiviteli munkák és az üzemeltetés ellenőrzésének tevé­keny résztvevője. 1973.óta volt a Társaságunk tagja. 2005. október 23-án, életének 77. évében eltávozott Dr. Fáy Csaba okleveles mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes docens, a Vízgépek Tanszéke kutató­ja. Pályájának fontosabb állomásai: 1961-63. közt a Ganz­MÁVAG Vízgép-tervező Iroda osztályvezetője, 1963-75. a Diósgyőri Gépgyár főkonstruktőre, 1975-88. a Fővárosi Vízmüvek műszaki tanácsadója. Fő munkaterülete a vízgé­pek, ezen belül leginkább a szivattyúkkal kapcsolatos kér­dések. Sikeres szak- és tankönyv szerző. Aktív mérnökto­vábbképző és szakmérnök oktató a budapesti, miskolci, gö­döllői egyetemeken és a bajai műszaki főiskolán. A Társaság Vízellátási Szakosztályának aktív résztvevő­je. Munkásságáért a Társaság 1984-ben Bogdánfy Ödön em­lékéremmel tüntette ki. 2005. november 7-én, életének 65. évében távozott el Mikolics Sándor, a VIZITERV osztályvezetője, később a TÉRTERV Kft ügyvezetője, aki személyesen irányította a nagymarosi vízlépcső tervezési, majd a részben megépült létesítmény bontási munkáit. Szakmai tudását környezetvé­dő partnerei is elismerték. Ezt az is jelzi, hogy a Népszabad­ság rövid hírei között így emlékeztek meg róla: „Vízügyi szakértőként részt vett a magyar zöldek delegációjában azo­kon a tárgyalásokon, amelyek a szlovák zöldekkel a Duna védelmében folytak." 2005. november 30-án, életének 65. évében elhunyt Kontur Ádám, a Fővárosi Vízmüvek hidrogeológiai csoportjának egykori vezetője, a Felszínalatti Vizek Alapít­vány Ezüst pohár kitüntetésének birtokosa. Meghatározó szerepe volt Budapest jó minőségű ivóvizének biztosításá­ban, hiszen hosszú ideig foglalkozott a fővárosi parti szűré­sű kutak telepítésének előkészítésével és üzemeltetésével. Nagy szakmai tapasztalatával - terepi tanulmányutak veze­tője és diplomatervi konzulensként - rendszeresen segítette az egyetemi oktatást is 2006. március 20-án, életének 78. évében elhunyt Dr. Újvári József okleveles geográfus, a földrajz-tudo­mány doktora. 1954-58. közt Bukaresben a Hidrometeoro­lógiai Igazgatóság dolgozója, a tudományegyetem tanárse­géde, adjunktusa. 1958-79. közt a kolozsvári Bolyai Tudo­mányegyetem docense, 1980-1993. közt egyetemi tanára, 1993-tól konzulens professzora. Kutatási területe: vízrajz, hidrológia, természeti földrajz, geoökológia. Szakterületén belül az utóbbi időkben az Erdélyi-medence kárpáti gravitá­ciós ivóvíz ellátásának megoldása foglalkoztatta. E témában számos javaslatot készített, melyeket kongresszuson - így Magyarországon is - ismertetett. A Magyar Professzorok Világtanácsa tagjai sorába fogadta. 1967. óta volt a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. Elhunyt tagtársaink emlékét megőrizzük, mint ahogy megőrzi a vízügyi történelem!

Next

/
Thumbnails
Contents