Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2006. május 23-i közgyűléséről
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. Megemlékezések a Magyar Hidrológiai Társaság 2006. évi közgyűlésén 2005. március 20-án, életének 82. évében elhunyt Dr. Varrók Endre, okleveles mérnök és jogász, a VÍZDOK nyugalmazott igazgató helyettese. 1950-től a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékén, 1954-1970 között pedig a VITUKI Hidraulikai Laboratóriumában dolgozott, ahol elsősorban a talajvízmozgással (szivárgással) foglalkozott. 1973 1983 között a VÍZDOK igazgatóhelyetteseként felügyelte a vízügyi továbbképzés, valamint a közgyűjtemények (múzeum, levéltár, szakkönyvtár) tevékenységét. 1983. évi nyugdíjazásától a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény munkatársa volt. Tevékenyen részt vett az IC ID Nemzeti Bizottságának, valamint Társaságunk Vízügyi Történeti Bizottságának munkájában. 2005. május 25-én, életének 78. évében elhunyt Környei László, a VIZITERV állami díjas irodavezetője, nyugalmazott közmű főmérnöke. Főbb munkaterületei a vízrendezés, öntözés, vízellátás, vízkutatás és beszerzés, regionális vízmüvek, víztározók, vízkezelő berendezések, csatornázás és szennyvíztisztítás voltak. Társaságunkban 1977 és 1993 között a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztő bizottságának elnökeként tevékenykedett, egy ideig a központi titkári és főtitkár helyettesi teendőket is ellátta, a Vízellátási Szakosztálynak pedig megalakulásától tagja volt. Eredményes munkáját Társaságunk 1985-ben Schafarzik Ferenc éremmel, 1989-ben MTESZ díjjal, 1996-ban Kvassay Jenő díjjal, 1999-ben pedig Tiszteleti tagsággal ismerte el. 2005. június 10-én, életének 65. évében elhunyt Tóth Andrásné Palotai Emese, okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Érettségi után a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kezdett el dolgozni. Munka mellett szerzett technikusi oklevelet. Tanulmányait a Bp. Műszaki Egyetemen folytatta, ahol vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Munkaterülete a diploma megszerzése után a szennyvíz-technológia körébe tartozott. 1971-73-ban új ipari szennyvíztisztítási módszert dolgozott ki, melynek eredményét egy olasz ipari üzemben sikerült hasznosítani. 1992-től a VITUKI Consult Rt tudományos főmunkatársa, ahol új munkaterülete a környezeti állapotfelmérés, a kommunális és ipari szennyvizek kezelése, az ipari vízgazdálkodás, környezeti állapotfelmérés, kármentesítés és kockázatelemzés voltak. Az általa magas szinten müveit szakterületeken oktatóként és szakkönyvek szerkesztőjeként is tevékenykedett. Társaságunk Csatornázási és Szennyvíztisztítási, valamint Ipari Környezet- és Vízgazdálkodási Szakosztályának tagja volt, s részt vett a Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bíráló Bizottság munkájában. 2005. július 2-án, életének 79. évben elhunyt Budai László, aranyokleveles vízépítő mérnök, a Vízkutató és Fúró Vállalat nyugalmazott igazgatója. Tevékeny szerepe volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vízbányászati szakcsoportjának megalakulásában és működtetésében. Társaságunk Hidrogeológiai Szakosztályának 1968-tól volt tagja. 2005. július 8-án életének 85. évében elhunyt Dr. Bulkai Lajos, aranydiplomás gépészmérnök, a Győri Víz és Csatornaművek főmérnöke, később a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Víztechnológiai Osztályának vezetője, 1980-tól pedig nyugalmazott szaktanácsadója. Jelentős sikereket ért el a felszíni vizek kezelése, elsősorban a derítés területén, mely doktori értekezésének is témája volt, de foglalkozott a kútvizek metán-tartalmának csökkentésével, a nitrát-szennyezés talajban való eltávolításával is. Társaságunkban 1948-tól tevékenykedett, hosszú ideig a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály vezetőségének tagjaként. Munkájának elismeréseként 1980-ban Bogdánfy Ödön emlékérmet, 1981-ben Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat kapott, 1994-ben tiszteleti taggá választották. 2005. október 4-én, életének 76. évében elhunyt Takács István, a VIZITERV Előmunkálati., majd Műszaki Ellenőrzési Osztályának vezetője, számos nagy hazai vízügyi létesítmény hidrológiai megalapozásának, valamint a kiviteli munkák és az üzemeltetés ellenőrzésének tevékeny résztvevője. 1973.óta volt a Társaságunk tagja. 2005. október 23-án, életének 77. évében eltávozott Dr. Fáy Csaba okleveles mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes docens, a Vízgépek Tanszéke kutatója. Pályájának fontosabb állomásai: 1961-63. közt a GanzMÁVAG Vízgép-tervező Iroda osztályvezetője, 1963-75. a Diósgyőri Gépgyár főkonstruktőre, 1975-88. a Fővárosi Vízmüvek műszaki tanácsadója. Fő munkaterülete a vízgépek, ezen belül leginkább a szivattyúkkal kapcsolatos kérdések. Sikeres szak- és tankönyv szerző. Aktív mérnöktovábbképző és szakmérnök oktató a budapesti, miskolci, gödöllői egyetemeken és a bajai műszaki főiskolán. A Társaság Vízellátási Szakosztályának aktív résztvevője. Munkásságáért a Társaság 1984-ben Bogdánfy Ödön emlékéremmel tüntette ki. 2005. november 7-én, életének 65. évében távozott el Mikolics Sándor, a VIZITERV osztályvezetője, később a TÉRTERV Kft ügyvezetője, aki személyesen irányította a nagymarosi vízlépcső tervezési, majd a részben megépült létesítmény bontási munkáit. Szakmai tudását környezetvédő partnerei is elismerték. Ezt az is jelzi, hogy a Népszabadság rövid hírei között így emlékeztek meg róla: „Vízügyi szakértőként részt vett a magyar zöldek delegációjában azokon a tárgyalásokon, amelyek a szlovák zöldekkel a Duna védelmében folytak." 2005. november 30-án, életének 65. évében elhunyt Kontur Ádám, a Fővárosi Vízmüvek hidrogeológiai csoportjának egykori vezetője, a Felszínalatti Vizek Alapítvány Ezüst pohár kitüntetésének birtokosa. Meghatározó szerepe volt Budapest jó minőségű ivóvizének biztosításában, hiszen hosszú ideig foglalkozott a fővárosi parti szűrésű kutak telepítésének előkészítésével és üzemeltetésével. Nagy szakmai tapasztalatával - terepi tanulmányutak vezetője és diplomatervi konzulensként - rendszeresen segítette az egyetemi oktatást is 2006. március 20-án, életének 78. évében elhunyt Dr. Újvári József okleveles geográfus, a földrajz-tudomány doktora. 1954-58. közt Bukaresben a Hidrometeorológiai Igazgatóság dolgozója, a tudományegyetem tanársegéde, adjunktusa. 1958-79. közt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem docense, 1980-1993. közt egyetemi tanára, 1993-tól konzulens professzora. Kutatási területe: vízrajz, hidrológia, természeti földrajz, geoökológia. Szakterületén belül az utóbbi időkben az Erdélyi-medence kárpáti gravitációs ivóvíz ellátásának megoldása foglalkoztatta. E témában számos javaslatot készített, melyeket kongresszuson - így Magyarországon is - ismertetett. A Magyar Professzorok Világtanácsa tagjai sorába fogadta. 1967. óta volt a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. Elhunyt tagtársaink emlékét megőrizzük, mint ahogy megőrzi a vízügyi történelem!