Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: Északnyugat Szichuan (Kína) magashegységi karsztos területei és világhírű mésztufa előfordulásaik vizsgálata

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006

. 86. ÉVF. 1. SZ. Az előfordulás világhírét a völgy mentén szakaszosan képződő mésztufa gátaknak és mögöttük kialakult sokszínű tavaknak köszönheti. Az ismertetők az előforduláson belül 9-10 ún. mésztufa gát és tó együtteseket (groups) vagy csoportokat különböztetnek meg, amelyek önálló neveket kaptak, főleg a tavak színeit, illetve színváltozatait figyelembe véve. A helyszíni bejárásom során (2005 május) az elégtelen víz-utánpótlódás miatt a legtöbb csoportnál a mésztufa gátak mögötti medencékben nem volt víz. Egyedül a névadó Sárga Sárkány templom feletti részen a legfelső ún. Multicolored Pools-i csoport medencéi voltak vízzel telítettek, de ezeknek is csak egy része folyt túl. A megfigyelés szerint a völgy felső szakaszáról érkező pataknál ott kezdődik meg a mészkiválás, ahol a völgy hirtelen kitágul és ellaposodik. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az egyes csoportokon belül jelentős képződésbeli különbségek mutatható ki. Ahol a völgy meredeken esik, ott a gátak é„„s a kisebb tavak egymás alatt sűrűn követik egymást, viszont ahol a völgy ellaposodik, azon a részen a gátak közötti távolság jelentősen megnő és ezt a tavak mérete is követi (6. ábra). 6. ábra. Különböző esés viszonyoktól függő mésztufagát és tórendszerek kifejlődési változatai A. Enyhe esésű völgyszakaszra jellemző lépcsős mésztufa képződés nagyobb színes tavakkal, B. Meredek esésű vfllgyszakaszra jellemző lépcsős msztufa képződés kisebb medencékkel és tavakkal 1. Mésztufa, 2. Medencék és tavak, 3. Vlzátbukás • gát koronán, 4. Tóvízszint, 5. Tavi mésztufa, 6. Változó dőlésű kiválás gátaknál Ebből adódóan olyan változatos, sok esetben egyedi, különleges alakú kisebb-nagyobb tavak jöttek létre, amelyek csak erre az előfordulásra jellemzőek. így levonható az a következtetés, hogy a völgy morfológiai adottságai, vonalvezetése, esés viszonyai alapvetően befolyásolják az egyes csoportokon belül kialakult mésztufa gátak kifejlődését és formagazdagságát. Ehhez hozzájárult még az a tény is, hogy a völgy menti kiválási dinamika azokon a szakaszokon határozottan felerősödik, ahol a völgy esése meredek, mert ilyen részeken mennyiségileg lényegesen több mésztufa képződik, mint a völgy egyéb helyein. A mésztufagátak mögött kialakult medencékre és ezekkel összekapcsolódó tavakra nagyfokú formagazdagság jellemző. Elsősorban nagyságukban, illetve felületükben és alakjukban, továbbá mélységükben tapasztalható jelentős változatosság. Vannak kicsik, 2-5 m

2 felületűek, de több ezer m

l-es nagyok is. Vannak sekélyek (0,1 - 1,0 m közöttiek), de előfordulnak 4-6 m mélyek is. A tavakra jellemző még az idöszakosság, mert az év egy részében kb: 3-5 hónapon keresztül a medencék nagy részében nincs víz és csak akkor telnek meg ismét, amikor a vízutánpótlódás kedvezően alakul. A medencék kiüresedését részben a mésztufa igen kedvező vízáteresztő képes30-r m