Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - A Magyar Hidrológiai Társaság 2006. évi kiktüntetettjei

53 Tanulmányomban a Lajta folyó árvízi előrejelzési rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeit vizsgáltam, olyan módon, mely elveiben igazodik az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon alkalmazott gyakorlathoz; valamint korunk elvárásainak megfelelően kiaknázza az informatika nyújtotta előnyöket és lehetőségeket. Az előzőkben vázolt modell, valamint a létrehozott regressziós adatbázis a továbbiakban előrejelzési segédletként felhasználható, mert az előrejelzési lépések szabatos elvégzéséhez szükséges információk gyakorlatilag azonnal rendelkezésre állnak, egyrészt az ÉDUKÖVIZIG saját kezelésű vízrajzi távmérő hálózatán, másrészt a rendszer egyik legfontosabb elemeként az interneten, az Alsó-Ausztriai Tartományi Hivatal honlapján: http://www.noe.gv.at/service/wa/wa5/wiskiwehpublic/iiia ps 0 gesamtkarte dsf3.ht

m [operatív hidrológiai vízállás és vízhozamadatok] További előnye, hogy már viszonylag nagy időelőnnyel kielégítő pontosságot ad; és ezzel az operatív döntés-előkészítő munkát is támogatja. Az alkalmazott szoftver és a felépített regressziós adatbázis pedig lehetővé teszi, hogy a dolgozatban közölt paraméterek rugalmas változtatásával az érkező árhullám jellegéhez igazítsuk az előrejelzéshez felhasznált paraméterek körét. Az adatbázis feltétlenül frissítést és karbantartást igényel, egyrészt a 2002-2005 közötti időszak árhullámainak elemzésével, másrészt az elkövetkező időszak árvizeinek beépítésével. Ehhez mindenképpen az Alsó-Ausztriai Tartományi Hivatallal való együttműködés szükséges; egyrészt a múltbéli hidrológiai idősorok átadásával, illetve cseréjével, másrészt pedig a jövőbeni rendszeres adatcserével. Köszönetnyilvánítás A tanulmány alapjául szolgáló diplomaterv elkészítésében tanszéki konzulensként dr. Kőris Kálmán; külső konzulensként pedig Sütheö László, az ÉDUKÖVIZIG vízgyüjtőKERÉK GÁBOR gazdálkodás-tervezési osztályvezetője nyújtottak segítséget; amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. Irodalom ÉDUVIZIG, 1963: A Lajta és a Mosoni-Duna hidrológiai tanulmánya. ÉDUVIZIG, 1965: Az 1965. évi árvizek kiértékelése. ÉDUKÖVIZIG: A Lajta-menti árvízvédelmi szakasz védelmi terve. Bőr F.: Szükségtározási lehetőségek a Lajtán. Szakdolgozat 1996. Láng I., Balázsné Lampert Zs., Németh S., Sümegi Zs., Sütheö L.: Folyógazdálkodási tervezés a Lajtán. MHT XX. Vándorgyűlés; 2002. ELTE Kémiai Intézet: Méréstechnika, mérési adatok feldolgozása. Egyetemi Jegyzet, 2005. Hűse Zs.: Egy-és többváltozós regresszió-analízis nemlineáris módszerei hidrológiai alkalmazásának számítógépi programja; Szoftver-leírás, ATIKÖVIZIG, 2001. Szlávik L.: Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények 1998. I. Szesztay K.: 1954. A grafikus korTelációvizsgálat néhány eredménye, folyók vízjárásának előrejelzése (Kandidátusi értekezés) Prékopa A.: Valószínűségelmélet (Műszaki alkalmazásokkal). Műszaki Könyvkiadó, 1977. Kontur I., Kőris K., Winter J.: Hidrológiai számítások. Akadémiai Kiadó, 1993. Csorna J., Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. VÍZDOK, Budapest 1975. Zsuffa I.: Műszaki Hidrológia III. Műegyetemi kiadó 1999. Zsuffa I.: Műszaki Hidrológia IV. Műegyetemi kiadó 1999. Kontur I., Kőris K., Winter J.: Hidrológia és Hidrometria IV. (Hidrológiai előrejelzések). Kézirat ,1976. Reimann J.: Valószínűség-számítás hidrológiai alkalmazásokkal. Szakmérnöki Jegyzet 1973. Kontur I.: Kisvízgyűjtők lefolyási viszonyainak elemzése. MHT előadás 1973 Péch J.: Vízállás előrejelzések. Vízrajzi évkönyvek, VI. kötet, 1895. Zsuffa I.: Az árvízi előrejelzési segédletek szerkesztésének néhány elméleti kérdése. VITUKI Beszámoló, 1956. Bogárdi J.: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. 1952. Vágás I.: Az előrejelzés megbízhatósága. Vízügyi Közlemények, 1971. Bartha P., Szöllősi-Nagy A.:A vízrajzi előrejelzés fejlesztési programja és eddigi eredményei. Vízügyi Közlemények, 1982. I. Országos Vízügyi Hivatal: Árvízvédekezési kézikönyv. 1974. Országos Vízügyi Hivatal. Árvízvédelem. 1987. A kézirat beérkezett: 2006. június 28. 2000-ben a bajai főiskolán, 2006-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett vízépítési szakirány szerinti építőmérnöki oklevelet. Jelen tanulmány 2006-ban megvédett diploma-dolgozatának szerkesztett változata. A győri, Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási Osztályának mérnöke. Kerék, G.:Flood forecast on the River Lajta (Leitha) A Magyar Hidrológiai Társaság 2006. évi kitüntetettjei Pro Aqua emlékérem Bodnár Gáspár a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítő mérnöki szakán szerzett mérnöki diplomát. Kezdetben egy honvédségi vállalatnál, 1986-tól a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon dolgozik, 1993-tól műszaki igazgatóhelyettes, jelenleg a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Jelentősek a Tisza-Szamosközi, a Beregi belvízrendszer fejlesztési tanulmányai, a rakamazi Nagy-Morotva rehabilitációs tanulmánya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szennyvíz-elhelyezési programja, a Felső-Tisza vidék árvédelmi rendszerének fejlesztési tanulmánya. Ár- és belvízvédelmi gyakorlatot, tapasztalatokat szerzett 1993-tól folyamatosan a Felső Tisza-i árvizeknél, az 1999-es rendkívüli belvízvédekezésnél. A 2000. évi cianid és nehézfém szennyezés elleni védekezésnél is jelentős munkát végzett. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 1988. óta tagja. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály tagja. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Területi Szervezet vezetőségi tagja, majd elnöke. Nagyban hozzájárult a XXIII. Országos Vándorgyűlés sikeréhez. A Lampl Hugó díj-bizottság tagja. Eddigi társasági munkája elismerése az emlékérem. Dénes Miklós a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Általános és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakon üzemmérnöki oklevelet szerzett 1984-ben. A Mélyépítő Vállalatnál volt technikus, építésvezető, majd a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat műszaki vezetője. 1971-től a Közép-dunavölgyi VÍZIG építésvezetője, kirendeltség vezetője és csoportvezetője. 1994-től az ÉPVÍZKÖR Kft ügyvezető igazgatója. Eddigi szakmai tevékenységét teljes egészében a vízépítés területén fejtette ki. Színvonalas előadásai gyakran nagyszámú hallgatóságot vonzottak. Előadásai során olyan kérdések kerültek felszínre, amelyeket további üléseken tartottak érdemesnek részletesebben megvitatni. A Társaságnak 1974. óta tagja. A Vízépítési Szakosztály vezetőségének egyik legaktívabb tagja. Gazdag tapasztalatait mindig szívesen osztja meg, több előadóülésen vezető előadóként lépett fel, mindig nagy érdeklődés mellett. Eddigi szakmai és társasági munkájának elismerése az emlékérem odaítélése. Dr. Dombay Gábor a Budapesti Műszaki Egyetemen 1995-ben szerzett vízépítő mérnöki diplomát, 1999-ben PhD címet. Jó nyelv- és szakmai tudásával több félévet töltött külföldi egyetemeken ösztöndíjas vendéghallgatóként.