Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: Északnyugat Szichuan (Kína) magashegységi karsztos területei és világhírű mésztufa előfordulásaik vizsgálata

SCHEUER GY.: Északnyugat Szichuan magashegységi karsztos területei 29 A tavakat, amelyekben dinamikus mésztufa-képződés figyelhető meg, napjainkban különböző szempontok szerint csoportosítják. A tavak jelenős része a duzzasztott tavak csoportjába tartoznak. Ezen belül megkülönböztetnek végmoréna sáncok által keletkezett tótípust, továbbá mésztufa-gátak miatt létrejött tavakat és a mésztufa képződés folyamatából adódóan már a kettő kombinációjából kialakult tavakat, amikor moréna alapra mésztufa gát épült fel és duzzaszt vissza. A tavakat osztályozzák még vízutánpótlódás és még egyéb szempontok figyelembevételével. A víz-utánpótlódás alapján négy tótípust különböztetnek meg: a.) patak vagy vízfolyás táplálta tavak, b.) fenék forrásos tavak, c.) rejtett víz-utánpótlódás, amikor a mésztufán keresztül történik a víz-hozzáfolyás, d.) kombinált víz-utánpótlódás, amikor az előzőekben felsoroltakból több irányú vízhozzáfolyás tapasztalható. A mésztufa képződés szerinti osztályozásnál megkülönböztetnek: a.) összefüggő nagy vízfelületű tavakban képződő mésztufát, b.) lépcsős tavaknál képződő mésztufa gátas kiválásokat. A „b" típusra példa a Shuzheng tó, amelyet 10 lépcsős mésztufagátsor tagolja, így a völgy irányában egymás alatt csökkenő magasságú és változó nagyságú vízfelületek jöttek létre a gátak mögött és ezeket együttesen nevezik Shuzheng tónak. Osztályozzák még a tavakat mélységük, nagyságuk, időszakosságuk szerint, továbbá, hogy télen befagynak-e vagy nem. Ilyen megkülönböztetés szerint a tavak nagy része télen nem fagy be. Másik részük teljes vízfelületen befagy, de vannak olyanok is, amelyeknél csak részlegesen rövid időre képződik jég. Érdekesség még a tavak sokszínűsége, amely alapján megkülönböztetnek kék, smaragd és sokszínű (Multi Color Lake) változatokat. A tavak színe fllgg az időjárástól (napos, borult), a mélységtől, továbbá a tavakban élő algáktól s egyéb mikroorganizmusoktól (pl.mész-kiválasztó szervezetektől). Ezért a tavak színe nem állandó, hanem igen gazdag színárnyalatok szerint változik. A tavi mészkiválás számos helyen közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a völgyben. A hivatkozott irodalom azokat a tavakat, ahol intenzív mészképződés tapasztalható és figyelhető meg calcified lakes-ként különböztetik meg a többitől. A már feltöltődött vegetációval teljesen benőtt, vagy szabad vízfelülettel alig rendelkező mocsaras tavaknál történő mészképződést marchland calcificationként írják le hivatkozva a Grass Lake-i és a Phagmites Lake-i példákra. A tavi üledékgyüjtőkben a megfigyeléseim szerint a növényzetnek alapvető, de különböző szerepe van a mészképződésben. Ez lehet aktív és passzív. A növényzet szerepe akkor aktív, ha azok a tóban élnek fenékhez kötve vagy a felszínen úszik és lebeg (algák), mert ezek közvetlenül elősegítik a mészkiválást. Meg kell említeni még a növényzeten túlmenően a mészkiválasztó baktériumok ilyen irányú tevékenységét is, amelyeknek jelentős kalcifikációs tevékenységet tulajdonítanak. A passzív szerepe a már elhalt növényi részeknek van, amelyek (ág, levél, fatörzs) igen nagy mennyiségben kerülnek be az üledékgyűjtőbe a szél (levél) vagy a meredek domboldalakról lefolyó csapadékvizek részén. A tavakat körülvevő erdőkből származó pl. nagy tömegű úszó levél az áramlási holt terekben gyűlik össze, majd lesüllyedve a fenékre fosszilizálódik. A lefolyó csapadékvizek a növényi törmelék anyag behordásán túlmenően változatos szemcsenagyságú kőzettörmeléket és humuszt is szállítanak a tavakba és néhol ezekből kisebb - nagyobb törmelékkúpok képződtek. Ezért a tavi mésztufa parti, partmenti kifejlődése (partifacies) igen változatos, rendszerint erősen üreges-likacsos, laza és mészkéreg törmelékes. A vizsgált völgyben a mésztufa képződés az igen változatos magasságú, hosszúságú és esetenként igen látványos vízeséseknél közvetlenül is tanulmányozható, mert több helyen a karsztos vízfolyás alacsony hozama miatt nem működtek (Panda vízesés). Vízesések a völgyben csal a baloldali Rize-i ágban és a Shuzheng-i szakaszon voltak megfigyelhetők, illetve ezeken a részeken jöttek létre a vízesések keletkezéséhez szükséges feltételek. A helyszíni tapasztalatok alapján alapvetően kétféle vízesés típust lehet megkülönböztetni. Ezek a következők helyi megnevezéseket alkalmazva: mm 10« tVDWjy, 1 VfU trví c A. Nuorilang vízesés, B. Pearl vízesés, C. Panda vízesés, 1. Tó, 2. Mésztufagit, 3. Növényzet, 4. Vízesés, 5. Mésztufa 6. Mészfolyás