Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Vásárhelyi Balázs: Magyarországi tufák sziládrsági változásai víz hatására

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. 1. táblázat: A mérési eredmények összefoglalása, p sűrű­ség; CT c egyirányú nyomószilárdság; E rugalmassági modulus és v ultrahang terjedési sebesség Riolit tufák P [g/cm 3] O c [MPa] E [GPa] v [km/s] száraz telített száraz telitett száraz telített száraz telitett 1,012 1,465 2,59 1,15 0,26 0,13 1,13 0,91 1,349 1,644 4,95 1,59 0,58 0,17 1,20 0,91 1,350 1,673 4,67 1,74 0,68 0,2! 1,30 1,08 1,356 1,646 5,54 2,02 0,57 0,22 1,59 1,00 1,369 1,635 5,6 1,91 0,67 0,18 1,34 0,92 1,371 1,667 8,49 3,35 1,01 0,33 1,50 1,20 1,385 1,689 7,66 2,24 0,91 0,19 1,45 1,01 1,390 1,696 10,03 7,83 2,78 2,54 2,25 3,30 1,425 1,702 7,81 2,94 0,76 0,27 1,47 1,18 1,427 1,715 5,36 1,20 0,60 0,10 1,18 0,86 1,456 1,749 21,81 21,27 7,04 6,83 2,85 2,79 1,900 2,048 39,75 26,92 6,85 4,64 2,39 2,17 Andezit tufák P [g/cm 3] öc [MPa] E [GPa] v [km/s] száraz telített száraz telített száraz telített száraz telített 1,846 2,043 26,00 20,20 6,62 6,44 2,70 2,74 1,921 2,068 33,50 27,74 9,82 9,26 2,93 3,23 1,929 2,101 30,33 22,32 11,45 8,59 2,49 3,30 2,060 2,223 16,30 8,62 3,84 1,89 ­­2,287 2,355 32,60 21,50 ­­­­1,976 2,088 19,80 10,10 ­­­­1,843 1,926 15,60 11,30 ­­­­1,916 2,055 28,60 19,80 ­­­­Bazalt tufák P [g/cm 3] O c [MPa] E [GPa] v [km/s] száraz telített száraz telitett száraz telített száraz telített 1,106 1,371 8,50 8,30 1,76 2,00 1,32 1,50 1,225 1,428 3,34 2,48 6,16 4,67 1,53 1,69 1,311 1,610 3,05 1,76 6,96 5,92 1,53 1,76 1,419 1,642 4,36 3,4 8,96 9,06 1,52 1,82 1,446 1,753 8,30 14,04 19,67 11,20 2,03 2,83 1,643 1,885 8,34 12,88 14,40 12,60 2,17 3,21 1,652 1,606 3,83 3,10 6.84 7,66 1,33 1,50 1,938 2,024 14.12 13,07 8,64 6,29 3,02 4,01 1,986 2,080 40,29 18,43 7,50 5,37 3,71 3,83 2,257 2,288 63,36 53,20 14,22 14,71 3,18 3,73 p 0 - száraz sűrűség (t/m 1) 1. ábra: A tufák vízzel telített sűrűsége a száraz függvényében Ugyancsak lineáris összefüggést kaptunk, amikor az ultrahang sebességének változását vizsgáltuk meg (2. áb­ra): v t ei= 1,323 v 0 + 0,501 (R 2= 0,841) (3) ahol v 0 a száraz, míg v t ei a vízzel telített állapotban mért ultrahang terjedési sebesség (km/s). Mindkét esetben a korrelációs együttható értéke azt mutatja, hogy általában a hibahatáron belül e képletekkel minden esetben szá­molni lehet. s , v 0 - ultrahang-sebesség száraz állapotban (km/s) 2. ábra: Kapcsolat a telített és száraz tufákon mért ultrahang-terjedési sebességek között 3.2. Roncsolásos vizsgálatok eredményeinek értékelése Vízzel való telítés hatására a nyomószilárdság minden e­setben csökkent, amint azt a 3. ábrán ábrázoljuk. A legki­sebb négyzetek módszerével való közelítés alapján, ill. fel­tételezve, hogy az egyenes kezdőpontja az origónál van, a légszáraz (a 0) és a vízzel telített (a, e|) egyirányú nyomószi­lárdság között az alábbi kapcsolat adható meg: (R 2 = 0.892): a te l = 0,729 G 0 (4) oo - nyomószilárdság száraz állapotban (MPa) 3. ábra: A száraz és vízzel telített tuf ákon mért nyomószilárdságok közötti kapcsolat E 0 - rugalmassági modulus száraz állapotban (GPa) 4. ábra: A száraz és a telített tufákon mért rugalmassági modulus közötti lehetséges kapcsolatok A különböző típusú tufák esetében ennek az egyenesnek a meredeksége nem jelentős: andezit-tufánál 0,712 (R 2 = 0,858), bazalt-tufánál 0,759 (R 2 = 0,864), míg riolit-tufánál 0,694 (R 2 = 0,902). A legkisebb négyzetek elve alapján a száraz (E 0) és a vízzel telített (E l e,) rugalmassági modulus értékei között, az alábbi egyenlettel kaptuk a legjobb közelítést (4. ábra): E, e„ = mEl (5) ahol m és n anyagállandók, melyek értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. p M = 0.7416p 0 + 0.629 R 2 = 0.9405

Next

/
Thumbnails
Contents