Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Molnár Béla–Bedhur, Eckart–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi talaj- és felszíni vizek hidrokémiai változásainak összefüggései a tavi karbonát-képződéssel

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. mérséklet-mérést WTW pH/Cond340i/Set készülékkel végeztük. A HC0

3 tartalmat 4,3 pH-jú sósavvas titrálással határoztuk meg. 3. A hidrokémiai eredmények 5. 1. A 2000 év tavaszán gyűjtött minták értékelése 2000-ben a vízminták gyűjtésére március végén és április elején került sor. Az 1-2. minta a Dunából Budapesttől D-re származik, a 3-12. minta Duna-Tisza közi talaj- és tóvíz, illetve a 4. minta rétegvíz. A 13-15. minták pedig tiszai folyóvizek. A minták gyűjtése előtt a tél folyamán bőséges volt a 1. táblázat: A Duna és Tisza víz, valamint a Dunacsapadék és a gyűjtéskor Tisza magas vízállású volt. A Duna-Tisza közi tavak a korábbi kiszáradásuk után ekkor vízzel jórészt feltöltődtek. (Érdekes azonban, hogy ezt követően az év szélsőségesen száraz volt.) Az 1-2. dunai vízminták eredményeire jellemző, hogy összsó-tartalmuk - amelyet minden esetben a vezetőképességet 0,8-cal szorozva számítottunk ki - kevés, mindössze 332,8-348,0 mg/l, ugyanez a 13-15. tiszai vízmintákra is vonatkozik, amelyeknek értéke 246,4-382,4 mg/l közötti. Ilyen kis értéke 294,4 mg/l-rel, csak a 4 sz. kunfehértói rétegvíznek volt (/. ábra, 1. táblázat). isza közi réteg-, talaj- és tóvizek kémiai jellemzői Sz. A minta jele A minta-vétel helye A víz jellege Na K Mg Ca Sr Ba Mn Fe AI Si PH Osszsómennyi ség HCOj Mg/Ca arány Sz. A minta jele A minta-vétel helye A víz jellege mg/l mg/l mg/l 1 DTK-4 Budapest-töl D-re Duna víz 10,0 2.5 12,3 54,0 0,21 0,02 <0,02 0,02 <0,50 2,9 7,7 332,8 176,9609 0,246 2 DTK-6 Dunaújváros Duna víz 11,0 3,1 13,2 56,0 0,21 0,03 <0,02 <0,01 <0,50 3,3 7,8 348,0 176,9609 0,235 3 DTK-5 Apajpuszta talajvíz 1049,0 8,2 19,7 12,0 0,15 0,04 <0,02 0,04 <0,50 6,7 8,2 3384,0 1922,1615 1,641 4 DTK-1 Kunfehértó rétegvíz 2,1 1,0 11,9 56,0 0,11 0,02 <0,02 0,06 <0.50 4,5 7,6 294,4 213,5735 0,212 5 DTK-2 Kelemenszék tó tóvíz 834,0 5,7 10,5 18,0 0,25 0,35 0,04 1,5 1,10 6,0 8,6 2792,0 1513,3208 0,580 6 DTK-3 Kisréti tó tóvíz 552,0 7,1 36,0 30,0 0,18 0,02 <0,02 0,08 <0,15 1,3 8,5 1936,0 1238,7263 1,20 7 BOGW-9 Bogárzó tó csőkút, talajvíz 31,0 1,00 43,0 144,0 0,46 0,02 0,27 0,02 <0,5 5,9 7,9 874,4 390,5344 0,161 8 RGW-6 Ródliszék meskút talajvíz 1244,0 20,4 108,0 71,0 040 0,04 0,03 0,19 <0,5 15,2 8,3 4696,0 482,0659 1,52 9 GYGW-4 Gyálarét csőkút, talajvíz 69,0 1,3 36,0 103,0 0,57 0,08 0,57 0,01 <0,5 11,8 7,7 820,8 689,5373 0,349 10 BO-8 Bogárzó tó tóvíz 167,0 31,1 62,0 27,0 0,22 <0,01 <0,02 0,03 <0,5 10,2 8,5 598,4 738,3541 2,296 1 1 RO-7 Ródliszék tó tóvíz 82,0 18,3 30,0 27,0 0,17 <0,01 <0,02 0,02 <0,5 19,3 8,2 598,4 445,4533 1,111 12 KU-5 Kunfehér tó tóvíz 59,0 23,2 43,0 27,0 0,23 0,01 <0,02 0,01 <0,5 2,9 8,1 597,6 482,0659 1.592 13 T-2 Szeged algyői híd Tisza víz 13,0 3,4 6,9 36,0 0,13 0,02 <0,02 0,3 <0,5 4,1 7,5 246.4 115,9399 14 T-2 Szeged rakpart Tisza víz 23,0 4,1 10,6 53,0 0,2 0,02 <0,02 <0,03 <0,5 4.0 8,0 379,2 152,5525 0,20 15 T-3 Szeged Gyálarét Tisza víz 31,0 4,0 14,5 42,0 0,17 0,02 <0,02 0,09 <0,5 3,7 7,8 382,4 195,2672 0,34 A legnagyobb össz-sótartalma 4696mg/l-rel a Ródliszék tó melletti gémeskút kút vizének volt. A tó- és talajvizek változatos sótartalmúak. A 3 sz. apaj-pusztai talajvíz sótartalma 3384 mg/l. Az állandóbb vízzel borított tavak, mint pl. a Kelemenszék, vagy a Kisréti tó 1936,0-2792,0 mg/l-rel alig kisebb sótartalmúak. Azok a tavak, amelyek a hóolvadás után teltek meg vízzel, a Bogárzó-, a Ródliszék-, vagy a Kunfehértó 597,6-1020,8 mg/l-t tartalmaznak. Mindegyik vízre jellemző, hogy a nyári evaporáció előtti értékeket jelentik. A vizek pH értéke a Dunánál és Tiszánál 7,5-8,0, a réteg- és a csőkutak vize 7,6-7,9 közötti. A többi talaj- és tóvizek pH értéke a szikes jellegnek megfelelően 8,1-8,6 közötti, tehát erősen lúgos kémhatásúak. A Mg/Ca arány, amely a dolomit-képződésnél fontos tényező, 2,296-tal legnagyobb értékét a Bogárzó tó vizében érte el. A felszín közeli apaj-pusztai talajvíznek és a tóvizeknek a Mg/Ca aránya 1,20-1,641 közötti. A Kelemenszék tó kivételt képez, mert vizének Mg/Ca aránya mindössze 0,58. Kis értékeket mutatnak a folyóvizek és a csőkútak vizei, amelyeknek mindössze 0,161-0,34 közötti az értéke. A víz evaporációjakor a Mg a Ca-val szemben dúsul, mert a Ca a vízből hamarabb kicsapódik, mint a Mg. A gyűjtéskor az evaporáció hatása azonban még nem, vagy kevésbé volt érezhető. A vizek HC0

3 tartalma a Ródliszék melletti ásott kút kivételével többé-kevésbé párhuzamosan változik az összsótartalommal. Vagyis ahol az összsó nagyobb értéket ér el, ott a HC0

3 is nagyobb értékű. Az ásott kútnál azonban ahol az összsó a legnagyobb volt, a HC0

3 mindössze 482,0659 mg/l. Legnagyobb értékű 1922,1615 mg/l-rel az apaj-pusztai talajvízben volt, ahol az összsó-tartalom is igen jelentős. A folyóvizek kis értéket mutattak, a legkisebb 115,9399 mg /1-rel a Tiszában Algyőnél volt. Mivel gyakran szikes tavakról van szó, érdekes a Na tartalom alakulása. A legkisebb értékeket a folyóvizek és a réteg-, valamint csőkutak vizei mutatnak. A Kunfehértó melletti kút rétegvizének mindössze 2,1 mg/l a Na tartalma. A folyóvizek Na tartalma 10,0-31,0 mg/l közötti. A legnagyobb értéket 1244,0 mg/l-rel a Ródliszék melletti ásott kút mutatta, de az apaj-pusztai felszín-közeli talajvíz Na tartalma is jelentős, mert eléri az 1049,0 mg/ l-t. A tóvizek Na tartalma általában az állandóbb vizű Kelemenszéknél és Kisréti tónál nagyobb, 552,0-834,0 mg/l, a többi tónál jóval kisebb: csaj 59,0-167 mg/l. Érdekes módon a K a Bogárzó-, a Ródliszék- és a Kunfehér tónál éri el 18,3-31,1 mg/l-rel a legnagyobb értékét. A többi víznél csak 1,0-8,2 mg/l értékű. A Mg 6,9-14,5 mg/l-rel legkisebb a folyóvizeknél. A többi víznél igen változatos értékek vannak. Legnagyobb értékű 108 mg/l-rel a ródliszéki ásott kútban. A többi víz Mg tartalma 10,5-62,0 mg/1 közötti. A vizek Ca tartalma ugyancsak igen változó. A folyóvizek 36,0-56,0 mg/l-t tartalmaznak. A legnagyobb értékű 144 mg/l-rel a Bogárzó tó melletti csőkútban volt. A többi víznél 12,0-103 mg/l között változott az értéke. A Sr, a Ba, a Mn, a Fe és az AI 1,0 mg/l alatti értékűek. A Si 7,5-8,5 mg/l-rel igen szük határok között alakult. Ez utóbbi elemeknek a karbonát-képződésnél nincsen jelentősége. Megállapítható, hogy a vizek jó része nátrum-kalcium-magnézium hidrokarbonátos típusú víz. A karbonát-