Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Hidrológiai és hidraulikai számítások a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előriányzott árvízi tározók tervezési munkáihoz
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. hogy maga a végeredmény nemigen tekinthető másnak, mint valamiféle tájékoztató jellegű becslésnek. Az elvezetendő csurgalék- és belvizek, továbbá a terület vízellátásához szükséges vizek mennyisége A csurgalékvizek mennyisége Az elvezetendő csurgalékvizek szempontjából feltétlenül szem előtt kell tartani azt, hogy a műtárgyak még megengedhető csurgását már régóta szabályozási kiadvány rögzíti, s ezzel kapcsolatban már szabvány is áll a rendelkezésre Az azonban nyilvánvaló, hogy a csurgalékvíz a tározót vagy annak egy részét még akkor sem öntheti el, ha valahol a táblák vízzárása tönkre megy. Ezért a biztonság érdekében célszerű a csurgalékvizek eltávolítására szolgáló szivattyú-kapacitást az így meghatározott érték egy negyedével még megnövelni. Emellett pedig természetesen gondoskodni kell arról is, hogy az erre felhasznált szivattyúk a csurgalékvíznek a folyóba emelésére akkor is alkalmas legyen, ha ténylegesen az így számított mennyiségnél sokkal kevesebb csurgalékvíz keletkezik. A belvizek és a terület vízellátásához szükséges vizek mennyisége Az elvezetendő belvizek mennyiségének a meghatározását nehézzé teszi az, hogy a tervezés idején a tározónak csak a talaja ismert, az azonban nyilván nem, hogy a tározó területét a tározó mintegy 100 éves időtartama alatt mire fogják használni. Viszont az mégis bizonyos, hogy rendkívül gazdaságtalan lenne a műtárgyhoz annak átalakítása érdekében majd egyszer csak azért hozzányúlni, mert a tervezés idején éppen előirányzott területhasználatnak megfelelő belvízmennyiségnél számottevően több belvizet kell a tározó területéről elvezetni. Ezért a levezetendő belvíz fajlagos értékét feltétlenül a számba jövő összes területhasználati mód mérlegelésével, úgy kell meghatározni, hogy az annak felhasználásával megtervezett belvízlevezető hálózat és a belvizeket a befogadóba bevezető gravitációs- és szivattyús műtárgy, az igényeket mindenkor ki tudja elégíteni. * * * Lényegében ugyanez a gondolatmenet az érvényes a terület vízellátásához (a táj gazdálkodás vízigényének a kielégítéséhez, az öntözéséhez) szükséges víz mennyiségének a meghatározásával kapcsolatban is; egy kivétellel. Nevezetesen, amíg bizonyos az, hogy a tározó területéről a belvizet vagy annak egy részét előbb-utóbb el kell vezetni, az már távolról sem biztos, hogy a terület hasznosítása érdekében oda majd (bármiféle céllal) vizet is fognak vezetni. Ezért itt a feladat összetettebb, s ennek lényegét a következőkben lehet összefoglalni: - Az összes lehetőség mérlegelésével határozzák meg a tározó területére (bármiféle cél elérése érdekében) bevezetendő víz mennyiségének a maximumát. - A tervezés során a meghatározott maximális vízigény figyelembevételével oldják meg az árvízi tározó területének gravitációs és szivattyús (tározóból kivett víz esetén csak a gravitációs) vízellátását. Tegyék pedig ezt azért, hogy a tározó és műtárgyainak kivitelezése során legalább a vízbevezető műtárgy beton szerkezetét meg lehessen építeni. így ugyanis a vízellátás iránti maximális igény felmerülése esetén sem lesz szükség arra, hogy — se a gravitációs sem pe1 3MI-10-228:1984 „Árvízvédelmi töltéseket keresztező műtárgyak vizsgálata".MSZ 15305-1:2000. Vízépítési műtárgyak elzáró-szerkezetei. 1. rész: Általános műszaki követelmények. dig (ha erre szükség lehet) a szivattyús vízellátás érdekében — a műtárgy beton szerkezetéhez hozzányúljanak. - Ha pedig már a tározó megépítésével egy időben ott vízszolgáltatásra valóban van igény, ezt a tározó belsejében a tényleges igény kielégítéséhez szükséges műtárgyak és berendezések beépítésével oldják meg. Ennek ellenére pedig semmiképpen se csökkentsék azoknak a berendezéseknek és műtárgyaknak (az esetleges távlati igények kielégítését szolgáló) maximális vízszállító kapacitását, amelyek a vizet az árvédelmi töltés keresztezésével, a folyóból a tározó területére juttatják. Összefoglalás Javaslatok E tanulmány célja az volt, hogy egységes keretben összefoglalja a hidrológiai és hidraulikai számítások azon az elvi kérdéseit, amelyek nélkül a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott síkvidéki árvízi tározók kiviteli terveit a szükséges színvonalon elkészíteni nem lehet. A cél elérése érdekében elvégzett elemzések végeredményét adó megállapítások aztán (az indoklás és a részletezés mellőzésével) a következő javaslatokban foglalhatók össze: 1. A síkvidéki árvízi tározók töltő-műtárgyainak a hidrológiai méretezését (a szükséges vízszállítóképesség meghatározását) szabatos matematikai statisztika vizsgálatokra támaszkodva végezzék el. 2. A hidrológiai méretezés első feladata a töltő-műtárgy által a folyóban tartandó vízszintnek (a töltő-műtárgy mértékadó felvíz-szintjének) a meghatározása, amely a töltőműtárgy szelvényére érvényes mértékadó árvízszintnél 10 cm-rel alacsonyabb kell, hogy legyen. 3. A tartandó vízszint ismeretében a hidrológiai méretezés második feladata a folyóból kivezetendő maximális vízhozam meghatározása. Ezt pedig úgy végezzék el, hogy a rendelkezésre álló teljes tározótér feltöltésének és a feltöltés során jelentkező maximális vízhozamnak az előfordulási valószínűsége azonos legyen, s a valószínűség meghatározása az évenkénti legmagasabb árhullámok elemzésén alapuljon. 4. Mindezek ismeretében a hidrológiai méretezés harmadik lépése a töltőműtárgy mértékadó felvízszint- és alvízszint-magasságának a meghatározása; amelynek során a felvízszintet a töltőműtárgy szelvényére érvényes mértékadó árvízszint alatt 10 cm-re elhelyezkedő vízszinttel, s az alvízszintet a félig telt tározó vízszintjének a magasságával azonosítsák. 5. A tározók árapasztás érdekében létesített vízkivételének a méretét egységes kialakítású műtárgy-modulok figyelembevételével határozzák meg. A modulokat a szóba jöhető legmagasabb töltések figyelembevételével alakítsák ki. Az alacsonyabb töltéseknél történő alkalmazásukat pedig (azok magasságának csökkentésével) úgy oldják meg, hogy a magasság e csökkentése az ilyenkor vizet szállító vízállás tartományban a vízhozam, a fel- és az alvízállás összefüggését ne módosítsa. Ennek megfelelően a vízhozam, a felvízállás és az alvízállás kapcsolatát a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott tározókba beépítendő legmagasabb modulra határozzák meg. A modulok tábláinak a szélességét úgy állapítsák meg, hogy a műszaki követelmények kielégítése mellett, az egy folyóméterre eső beruházási költség a lehető legkevesebb legyen.
