Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Hidrológiai és hidraulikai számítások a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előriányzott árvízi tározók tervezési munkáihoz

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. hogy maga a végeredmény nemigen tekinthető másnak, mint valamiféle tájékoztató jellegű becslésnek. Az elvezetendő csurgalék- és belvizek, továbbá a te­rület vízellátásához szükséges vizek mennyisége A csurgalékvizek mennyisége Az elvezetendő csurgalékvizek szempontjából feltétlenül szem előtt kell tartani azt, hogy a műtárgyak még megen­gedhető csurgását már régóta szabályozási kiadvány rögzíti, s ezzel kapcsolatban már szabvány is áll a rendelkezésre Az azonban nyilvánvaló, hogy a csurgalékvíz a tározót vagy annak egy részét még akkor sem öntheti el, ha valahol a táb­lák vízzárása tönkre megy. Ezért a biztonság érdekében cél­szerű a csurgalékvizek eltávolítására szolgáló szivattyú-ka­pacitást az így meghatározott érték egy negyedével még megnövelni. Emellett pedig természetesen gondoskodni kell arról is, hogy az erre felhasznált szivattyúk a csurgalékvíz­nek a folyóba emelésére akkor is alkalmas legyen, ha tény­legesen az így számított mennyiségnél sokkal kevesebb csur­galékvíz keletkezik. A belvizek és a terület vízellátásához szükséges vi­zek mennyisége Az elvezetendő belvizek mennyiségének a meghatározá­sát nehézzé teszi az, hogy a tervezés idején a tározónak csak a talaja ismert, az azonban nyilván nem, hogy a tározó terü­letét a tározó mintegy 100 éves időtartama alatt mire fogják használni. Viszont az mégis bizonyos, hogy rendkívül gaz­daságtalan lenne a műtárgyhoz annak átalakítása érdekében majd egyszer csak azért hozzányúlni, mert a tervezés idején éppen előirányzott területhasználatnak megfelelő belvíz­mennyiségnél számottevően több belvizet kell a tározó terü­letéről elvezetni. Ezért a levezetendő belvíz fajlagos értékét feltétlenül a számba jövő összes területhasználati mód mérlegelésével, úgy kell meghatározni, hogy az annak felhasználásával megtervezett belvízlevezető hálózat és a belvizeket a befoga­dóba bevezető gravitációs- és szivattyús műtárgy, az igénye­ket mindenkor ki tudja elégíteni. * * * Lényegében ugyanez a gondolatmenet az érvényes a te­rület vízellátásához (a táj gazdálkodás vízigényének a kielé­gítéséhez, az öntözéséhez) szükséges víz mennyiségének a meghatározásával kapcsolatban is; egy kivétellel. Nevezete­sen, amíg bizonyos az, hogy a tározó területéről a belvizet vagy annak egy részét előbb-utóbb el kell vezetni, az már távolról sem biztos, hogy a terület hasznosítása érdekében oda majd (bármiféle céllal) vizet is fognak vezetni. Ezért itt a feladat összetettebb, s ennek lényegét a következőkben le­het összefoglalni: - Az összes lehetőség mérlegelésével határozzák meg a tározó területére (bármiféle cél elérése érdekében) beveze­tendő víz mennyiségének a maximumát. - A tervezés során a meghatározott maximális vízigény figyelembevételével oldják meg az árvízi tározó területének gravitációs és szivattyús (tározóból kivett víz esetén csak a gravitációs) vízellátását. Tegyék pedig ezt azért, hogy a tá­rozó és műtárgyainak kivitelezése során legalább a vízbeve­zető műtárgy beton szerkezetét meg lehessen építeni. így u­gyanis a vízellátás iránti maximális igény felmerülése ese­tén sem lesz szükség arra, hogy — se a gravitációs sem pe­1 3MI-10-228:1984 „Árvízvédelmi töltéseket keresztező műtárgyak vizsgálata".MSZ 15305-1:2000. Vízépítési műtárgyak elzáró-szerkeze­tei. 1. rész: Általános műszaki követelmények. dig (ha erre szükség lehet) a szivattyús vízellátás érdekében — a műtárgy beton szerkezetéhez hozzányúljanak. - Ha pedig már a tározó megépítésével egy időben ott vízszolgáltatásra valóban van igény, ezt a tározó belsejében a tényleges igény kielégítéséhez szükséges műtárgyak és be­rendezések beépítésével oldják meg. Ennek ellenére pedig semmiképpen se csökkentsék azoknak a berendezéseknek és műtárgyaknak (az esetleges távlati igények kielégítését szol­gáló) maximális vízszállító kapacitását, amelyek a vizet az árvédelmi töltés keresztezésével, a folyóból a tározó terüle­tére juttatják. Összefoglalás Javaslatok E tanulmány célja az volt, hogy egységes keretben összefoglalja a hidrológiai és hidraulikai számítások a­zon az elvi kérdéseit, amelyek nélkül a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott síkvidéki árvízi táro­zók kiviteli terveit a szükséges színvonalon elkészíteni nem lehet. A cél elérése érdekében elvégzett elemzések végered­ményét adó megállapítások aztán (az indoklás és a rész­letezés mellőzésével) a következő javaslatokban foglal­hatók össze: 1. A síkvidéki árvízi tározók töltő-műtárgyainak a hidro­lógiai méretezését (a szükséges vízszállítóképesség megha­tározását) szabatos matematikai statisztika vizsgálatokra támaszkodva végezzék el. 2. A hidrológiai méretezés első feladata a töltő-műtárgy által a folyóban tartandó vízszintnek (a töltő-műtárgy mér­tékadó felvíz-szintjének) a meghatározása, amely a töltő­műtárgy szelvényére érvényes mértékadó árvízszintnél 10 cm-rel alacsonyabb kell, hogy legyen. 3. A tartandó vízszint ismeretében a hidrológiai mérete­zés második feladata a folyóból kivezetendő maximális víz­hozam meghatározása. Ezt pedig úgy végezzék el, hogy a rendelkezésre álló teljes tározótér feltöltésének és a feltöltés során jelentkező maximális vízhozamnak az előfordulási va­lószínűsége azonos legyen, s a valószínűség meghatározása az évenkénti legmagasabb árhullámok elemzésén alapuljon. 4. Mindezek ismeretében a hidrológiai méretezés harma­dik lépése a töltőműtárgy mértékadó felvízszint- és alvíz­szint-magasságának a meghatározása; amelynek során a felvízszintet a töltőműtárgy szelvényére érvényes mértékadó árvízszint alatt 10 cm-re elhelyezkedő vízszinttel, s az alvíz­szintet a félig telt tározó vízszintjének a magasságával azo­nosítsák. 5. A tározók árapasztás érdekében létesített vízkivételé­nek a méretét egységes kialakítású műtárgy-modulok figye­lembevételével határozzák meg. A modulokat a szóba jöhető legmagasabb töltések fi­gyelembevételével alakítsák ki. Az alacsonyabb töltések­nél történő alkalmazásukat pedig (azok magasságának csökkentésével) úgy oldják meg, hogy a magasság e csökkentése az ilyenkor vizet szállító vízállás tartomány­ban a vízhozam, a fel- és az alvízállás összefüggését ne módosítsa. Ennek megfelelően a vízhozam, a felvízállás és az alvízállás kapcsolatát a Vásárhelyi-terv továbbfej­lesztése során előirányzott tározókba beépítendő legma­gasabb modulra határozzák meg. A modulok tábláinak a szélességét úgy állapítsák meg, hogy a műszaki követelmények kielégítése mellett, az egy folyóméterre eső beruházási költség a lehető leg­kevesebb legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents