Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán–Rátky István: Hidrológiai és hidraulikai számítások a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előriányzott árvízi tározók tervezési munkáihoz

59 Végül szólni kell arról is, hogy az előzőekben össze­foglalt módszerrel természetesen elvégeztük a Cigándi árvízi tározó töltőműtárgyának a hidrológiai méretezését is, s ennek eredménye alapján a következők rögzíthetők: - A Cigándi-tározó töltőműtárgyának a tervezése so­rán a VIZITERV Consult Kft. által alapként elfogadott 300 m 3/s -os vízszállító-képesség a tározó 94 millió m 3-es térfogatához viszonyítva túl kicsi. - A valóban szükséges vízszállító-képesség ennek több mint kétszerese, mivel ez bizonyíthatóan 625 és 750 mVs között van 7. A műtárgy hidraulikai méretezése A töltőműtárgy szükséges vízszállító képességének az ismeretében a hidraulikai méretezés szempontjából aztán rendkívül fontos az, hogy az adott esetben, amikor az át­bocsátandó nagy vízhozamok miatt a műtárgynak a ten­gelyére merőleges szélessége tekintélyes lehet, több táb­la beépítésével kell számolni. Az egyes táblák által meg­határozott egységeket pedig célszerű azonosan ismétlődő modulokként, műszaki- és gazdaságossági számítás ered­ményére támaszkodva kialakítani 8. Következésképpen a hidraulikai méretezés első feladata is a már vázlattervi szinten megtervezett modul különböző feltételek közötti vízszállító-képességének a meghatározása. E szempontból aztán az a lényeges, hogy a modul víz­szállító képességre vonatkozó vizsgálat egyáltalán nem kell, hogy kitérjen a különböző mértékig nyitott műtár­gyon átbocsátható vízhozamok meghatározására. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy ha a tározót árapasztásra igénybe kell venni, s a töltőmütárgyat vízszint-tartással üzemelte­tik, akkor a töltő-műtárgy vízszállító képességének a szükséges nagysága szempontjából az a mértékadó álla­pot, amikor a műtárgy teljes nyitva üzemel. Más oldalról az is nyilvánvaló, hogy a teljesen nyitott műtárgy vízszállító-képessége függhet az alvíz magassá­gától is, s ez a tározó feltöltődésével folyamatosan válto­zik. Vagyis a vázlattervnek megfelelő vízkivétel vízszál­lító-képességét úgy kell meghatározni, hogy mind az al­vízi visszahatás nélkül, mind pedig az alvízi visszahatá­sos állapotra megbízhatóan meg lehessen határozni a vízhozam, a felvíz-állás és az alvíz-állás kapcsolatát. Ide vágó korábbi vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra is, hogy egy ilyen, lényegében szűkületként működő műtárgy vízszállító-képessége nagy mértékben függ a műtárgy alvízi oldalának a kialakításától; az elkerülhetet­lenül szükséges energiatörés megoldásának a módjától, az ott alkalmazott burkolatok érdességétől, amelyek ha­tását viszont elméleti vizsgálatokkal meghatározni nem lehet. Ezért a töltő-műtárgy moduljának a különbözőfél­és alvíz-magasságok melletti vízszállítását a tényleges beépítési adottságoknak megfelelő kisminta-vizsgálatok­kal kell meghatározni. E kisminta-vizsgálatok segítségé­vel pedig egyúttal a vázlatterv szerinti modul kialakítási módját is minden vonatkozásban ellenőrizni, és szükség szerint javítani kell. Természetesen ebbe beleértve az e­7 A szerzők megjegyzik, hogy erre vonatkozó megrendelés esetén a 2. lábjegyzet szerinti tanulmányt a megrendelő rendelkezésére bocsátják, illetve készek arra, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során elői­rányzott árvízi tározók töltőműtárgyainak a hidrológiai méretezését el­végezzék. 8 1. melléklet, „Vízrávezetés" fejezet. nergiatörő szerkezetek megfelelő kialakítását is 9. Vagyis a tervezéshez szükséges kisminta-vizsgálatokkal párhu­zamosan három célt kell elérni: a modul körvonal-rajzá­nak és az energiatörés módjának a végleges megoldását, továbbá az ezek végleges kialakítására érvényes és a tel­jesen kinyitott műtárgyra vonatkozó, megbízható vízál­lás-vízhozam kapcsolat meghatározását. A műtárggyal a tározóba bevezetendő mértékadó ma­ximális vízhozam nagyságának, továbbá modul kialakí­tási módjának, s a teljes nyitással üzemelő modul külön­böző fel- és alvíz-magasságokhoz tartozó vízszállító-ké­pességének az ismeretében a következő feladat, a modu­lok szükséges számának a meghatározása. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a modul maximális vízszál­lító-képessége szempontjából mértékadó felvízszint és alvízszint ismerete. Ezek alapján kell ugyanis meghatá­rozni az egyes modulok mértékadó maximális vízszállí­tását, hogy mindezek ismeretében, utolsó lépésként sor kerülhessen a modulok szükséges számának a meghatá­rozására is. A feladatok megoldásának célszerű sorrendje Az előzőek figyelembevételével a vízkivétel kialakítá­sa és vízszállításának a meghatározása érdekében szük­séges tennivalók célszerű sorrendben a következők: 1. Meg kell határozni tartandó vízszintnek a töltő-mü­tárgy hidraulikai méretezése szempontjából mértékadó ma­gasságát. 2. A tartandó vízszint mértékadó magasságának ismere­tében meg kell határozni folyóból kivezetendő, vagyis a töl­tő-műtárgy méretezése szempontjából mértékadó maximális vízhozam nagyságát. 3. Meg kell határozni azt az alvíz-magasságot, amely a teljesen nyitott műtárgy vízszállításának a kiszámításakor mértékadónak tekintendő. 4. Ki kell alakítani (a vázlattervet alapul vevő kisminta­vizsgálatokra támaszkodva) azt a modult, amelynek egész­számú többszöröséből tevődik majd össze maga az árapasz­tás céljára felhasználható műtárgy. 5. Meg kell határozni a teljesen nyitott zsiliptáblával üze­melő modul vízszállítását, vagyis a felvízállás, az alvízállás és a vízhozam erre az állapotra jellemző kapcsolatát. 6. Meg kell határozni a modulnak a töltőmütárgy mérete­zése szempontjából mértékadó vízszállító-képességét. 7. Meg kell határozni a töltő-műtárgy és a modul mérték­adó vízszállító-késességének a hányadosát, s — ezt egész számra felfelé kerekítve — a vízkivétel moduljainak a szük­séges számát. A vizsgálatok részleteit érintő megfontolások aztán a következőkben foglalhatók össze: A mértékadó alvíz-magasság A töltőműtárgy mértékadó felvízszint-magasságával elő­zőekben már foglalkoztunk. így a vízszintekkel kapcsolat­ban most már csak a mértékadó alvíz-magasság meghatáro­zására kell kitérnünk, amelynél a következő tényekből in­dulhatunk ki: - A felvízszint-tartással üzemelő árvízi tározó kiépítésre előirányzott tározótere annál az árhullámnál lesz optimáli­san kihasználva, amelynél a tározótér, teljesen feltöltődve, éppen elég az alatt levő, védendő szakasz terhelésének a megfelelő csökkentésére, s a tározóba az árhullám levonulá­' 1. melléklet, „Az energiatörés, az erózió elleni védelem és a csurga­lékvizek elvezetése" fejezet.

Next

/
Thumbnails
Contents