Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Kaposvári Kázmér: A Szolnok városi szennyvíztisztító telep bemutatása a 2000–2004. évi üzemeltetési tapasztalatok alapján

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 1

. SZ. A biológiai szennyvíztisztítás melléktermékeként képződő víztelenített iszapot szállítócsiga hordja el a centrifugák alól, és juttatja a fermentáló csarnok iszapfogadó terébe. Az iszap komposztálásához C forrásként jelenleg aprított gabona szalmát alkalmaznak. A szalmának kell biztosítani: - a keverék megfelelő szárazanyag tartalmát (a víztelenített iszap 20-23 %-os szárazanyag tartalmából 40-60 %-os nedvességtartalmú keveréket) - a keverék megfelelő C:N arányát, - a keverék jó átszellőztethetőségét, megfelelő strukturáltságát. Az iszap és a szalma teljesen eltérő fajsúlyú és szerkezetű anyag, amelyek megfelelő keverése nagy odafigyelést és gyakorlatot igényel. Ha a keverés nem szakszerűen történik, akkor a keverék nem homogén, vagy vályogszerűen tömörödött, ami nem alkalmas a gyors komposztálásra. A víztelenített iszap és aprított szalma térfogat-aránya l:(2-3), döntően az iszap és szalma mindenkori víztartalma függvényében. A bekevert anyagot a keverőből szállítószalag továbbítja a pihentetőbe, amire azért van szükség, mert technológiai feltétel, hogy egy kamra feltöltése folytonosan, megszakítás nélkül történjen. A létesítmény legfontosabb működő egysége a fermentáló kamra. Amikor összegyűlt egy kamrányi, kb. 70-90 m

3 anyag, a homlokrakodóval az egyik 35 m

2 alapterületű, hőszigetelt vasbeton kamrába rakják 2.0-2.5 m magasságban. Az öt kamrát egymás mellett helyezték el, a csarnok egyik hosszanti oldalán. A kamrák belső oldala hőszigetelt ajtóval zárható. Ha a kamra megtelt, az ajtókat bezárják, és bekapcsolják a kamrák automatikus, számítógéppel vezérelt levegőztetését. A kamrák padlósíkjában, légcsatornákban elhelyezett perforált lemezeken keresztül történik a komposztáláshoz szükséges levegő (oxigén) bejuttatása. A folyamat során keletkező vízgőzt és gázokat, a kamrák hátsó, külső térhez kapcsolódó falába épített ventilátorok szívják el. Az összegyűjtött gázok egy légfúvó gép segítségével az eleveniszapos medencébe kerül bevezetésre, ahol a kellemetlen szaghatást okozó gázok a nagytömegű, jó abszorpciós tulajdonságú eleveniszapban megkötődnek. A kamrákban lévő anyag hőmérsékletének ellenőrzése több ponton érzékelő programozható hőmérsékletmérő szondákkal valósul meg, melyek rögzítik a hőmérséklet időbeli változását, és lehetővé teszik az anyag megfelelő hőmérsékleten tartásának rögzítését a központi számítógépen. A kamra akkor üríthető, ha a keverék hőmérséklete legalább 72 órán keresztül elérte a 65 C-ot. Az ürítés szintén a homlokrakodóval történik, a csarnokba beálló, billenőplatós tehergépkocsikra, melyekkel a komposztot a felhasználás előtti átmeneti tárolóterületre szállítjuk. A friss iszapkomposzt fontos talaj- és terméshozamjavító végtermék, amelynek jellemzőit felhasználása előtt ismemi kell. Többek között azt, hogyan hat a talajokban zajló folyamatokra, a talaj tulajdonságaira, milyen mértékben járul hozzá a tápanyagtőke fenntartásához, és a benne található szennyezők milyen mértékben terhelik a talajokat. Szolnokon a szennyvíziszap komposztálásával jelenleg mintegy 8000 t/év komposzt keletkezik, mely teljes egészében a mezőgazdaság területén kerül felhasználásra. A komposztált iszapot 2003. év elején a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium SZOLKOMP néven termékké minősítette. A szennyvíztisztító telep kibocsátási adatainak értékelése a 2000-2004. közötti időszak alapján A szennyvízbevezetéssel érintett Tisza szakasz fölött a folyó vízminősége a vizsgált időszakban az MSZ 12749/1993. számú szabvány szerinti II. és IV. osztály között változott (/. táblázat). 1. táblázat: A Tisza szolnoki szakaszának (334,20 fkm) vízminősége 2000 2001 2002 2003 2004 Oxigénháztartás III. III. III. III. III. Tápanyag háztartás III. III. II. II. II Mikrobiológiai paraméterek III. III. III. II. III. Szerves- szervetlen mikroszennyezők IV. IV. IV. IV. III. Egyéb paraméterek II. II. II. II. II. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvizek átlagos mennyisége 2000-2004. között 20589 m

3/d-ról 25620 m

3/d-ra növekedett. A telepre érkező nyers szenynyvíz minőségét (2. táblázat) irodalmi adatokkal összehasonlítva (

Gray 1999; Öllős 1994) megállapítható, hogy az átlagos minőségű. Mind a hat általunk vizsgált jellemző komponens éves átlagos értékei a felhasznált irodalomban megadott tartományon belül változtak. 2. táblázat: A szolnoki szennyvíztisztító telepre érkező nyers szennyvíz minőségi adatai PH COD BOD, NH/N total P Sus. solids W) (mf>/l) (mp/1) (mp/1) (mp/l) 2000 Maximum 8 3729 460 78 6.2 1144 2000 Minimum 6.9 226 80 10.8 1.3 36 2000 Atlag 7.6 615.2 245.8 40.3 4.1 313.4 2001 Maximum 8.1 726 660 83.5 11.3 900 2001 Minimum 7.2 236 60 17 0.1 14 2001 Atlag 7.7 391.5 224.2 38.8 4.4 204.9 2002 Maximum 8 780 950 52 21.6 2524 2002 Minimum 6.9 164 80 6.5 0.2 22 2002 Atlag 7.6 489.8 266.4 36.5 5.9 373.6 2003 Maximum 8.5 2756 660 56 13.9 602 2003 Minimum 7 248 160 20.2 0.1 52 2003 Atlag 7.5 580.3 323.8 37.9 6.6 244.4 2004 Maximum 8 940 900 69.5 11.6 1736 2004 Minimum 7 326 120 26 1.1 34 2004 Átlag 7.6 569.6 318.1 42.0 7.0 539.4 A 2. táblázat az éves átlagértékek mellett feltünteti az éves maximum és minimum koncentrációkat is. A mérési eredmények alapján megállapítható hogy a legnagyobb mértékű koncentráció változás a kémiai oxigénigény, a biokémiai oxigénigény és a lebegőanyag komponensek esetében tapasztalható. A jelentős mértékű minőség változást valószínűsíthetően az infiltrációból és csapadékból eredő, erősen változó szennyvízhozam okozhatja. A Szolnok városi szennyvízgyűjtő hálózat részben egyesített rendszerű. A szennyezőanyag komponensek extrém kis koncentráció értékei is a hálózatra jutó jelentős mennyiségű csapadékvíz hígító hatása miatt jelentkeznek. A telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó adatokat a 3. táblázatban tűntettük fel.