Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Kiss Tímea–Blanka Viktória: Kanyarulatfejlődés vizsgálata a Maros alsó szakaszán

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. A kanyarulatok eltérő fejlettségéből adódóan a partépülés menete is különbözik. Az övzátonyfejlődés a ferencszállási kanyarulatban sem térben, sem időben nem egyenletes, hiszen a vizsgált időszak kezdetekor a legintenzívebb partépülés a kanyarulat tetőpontjától folyásnak felfelé volt, ami később áttevődött lefelé. A deszki kanyarulatban a part épülése szimmetrikusabb, legintenzívebben a kanyarulat tetőponti része épült (1953-64 között 2,7 m/év). A domború part épülésének legintenzívebb periódusa mindkét kanyarulatban az 1953-1964 közötti időszak, míg a partelmozdulás mértéke 1953-2004 között folyamatosan csökkent. A kanyarulatok fejlődésében további különbséget okoz a partvédelem. A deszki kanyarulatban a partvonalak elmozdulását vizsgálva megállapítható, hogy a bal part a kanyarulat felső szakaszán pusztult, míg az alsó szakaszon épült, ezzel párhuzamosan a jobb parton ezzel ellentétes irányú folyamatok zajlottak, vagyis a kanyarulat folyásirányban lefelé elmozdult. Ezzel szemben a ferencszállási kanyarulatban a homorú part erózióját a partvédő müvek megakadályozták, így itt a kanyarulatfejlődés kizárólag a domború oldal természetes épülésében nyilvánult meg. 5.2. A kanyarulatfejlődés és a meander-geometria kapcsolata A deszki kanyarulat Nanson-Hickin (1983) rendszerében az áthelyeződő típusba sorolható, bár kismértékű deformáció (amplitúdó növekedés) a vizsgált időszakban megfigyelhető. A másik vizsgált kanyarulat nehézkesen tipizálható, ugyanis fejlődésére elsősorban az emberi beavatkozások hatnak, de Kinoshita (1961) besorolása alapján nagy amplitúdójú kanyarulatként feltehetőleg komplex fejlődés jellemezné természetes állapotban. A vizsgált kanyarulatokban 1953 óta a meanderek paraméterei jelentősen megváltoztak (3. táblázat). 3 táblázat. Meanderek paraméterei a vizsgált kanyarulatokban 1953-ban és 1991-ben Ev Meander -paraméterek R w R/w Deszk 1953 308 114 2.8 Deszk 1991 265 82.5 3.2 Ferencszállás 1953 518 179 2.8 Ferencszállás 1991 520 96.6 5.4 A deszki kanyarulatnál 1953-ban az R/w hányados 2,8 azaz beleesik abba az intervallumba (2 < R/w < 3), amelyben a külföldi vizsgálatok alapján a migráció mértéke eléri a maximumot. Az 1953 óta eltelt időszakban a Maros alsó szakaszán általánosan megfigyelhető mederszűkülés, és ennek hatása ebben a kanyarulatban is érvényesült. A folyó a meder szélességének csökkenése ellenére igyekezett fenntartani a meander paraméterek arányát, azaz a szűküléssel párhuzamosan a görbületi sugár csökkent. A görbületi sugár csökkenése azonban nem tudott teljes mértékben lépést tartani a szélesség-csökkenéssel, ezért az R/w hányados kis mértékben ugyan, de növekedett. Ez a kismértékű növekedés elegendő volt ahhoz, hogy az R/w hányados kikerüljön a 2 < R/w < 3 intervallumból. A külföldi vizsgálatok alapján ennek az intervallumnak mindkét oldalán a vándorlás mértékének csökkenése jellemző. A légifotók alapján a csökkenés itt is megfigyelhető (2. táblázat), de Sun et al. (1996) elmélete alapján ezt okozhatja az amplitúdó növekedése is. A ferencszállási kanyarulatnál 1953-ban az R/w hányados szintén 2,8 volt, csak a kanyarulat méretében volt különbség. Ebben az időpontban még e meandernek a fejlődéváltoztató jobb parti partvédelem csupán 1955-ben készült el. Az azóta eltelt időben e folyószakaszon is megfigyelhető az intenzív mederszűkülés, de itt a jobb part stabilizálása miatt a görbületi sugár nem tudta követni a változásokat, így a kanyarulat jelentősen eltorzult, amit az R/w hányados ugrásszerű növekedése mutat (50 év alatt kétszeresére nőtt). A meander paraméterekből megállapítható, hogy az 1953 óta tapasztalt mederszűkülés mindkét kanyarulatnál lényeges változásokat okozott, azonban míg a deszki kanyarulat a változáshoz alkalmazkodni tudott és a meander paraméterek aránya közel állandó maradt, a ferencszállási meander az emberi beavatkozások hatására jelentősen torzult. (A kutatást az OTKA F-62200 sz. pályázata támogatta). Irodalom: Bulla B. 1952: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Bp. pp. 259-260 Csorna J.1973: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bp. pp. 16-39 Dániel, J.F. 1971: Channel movement of meandering Indiana streams: physiographic and hydraulic studies of rivers, US Geol. Survey Prof. Paper 732-A Ferguson, R.I. 1984:Kinematic model of meander migration. In. Elliott, C. M. (ed.) River meandering. American Society of Civil Engineers, New Orleans pp. 942-951. Furbish, D. J. 1988:River-bend curvature and migration: how are they related? Geology 16 pp.752-755. Furbish, D. J. l991:Spatial autoregressive structure in meander evolution. Bulletin of the Geological Society Of America 103. 1576-1589. Hickin, E.J.-Nanson, G.C. 1975:The character of Channel migration on he Beatton River, north-east British Columbia, Canada. Bulletin of the Geological Society Of America 86. pp. 487^189. Hickin, E.J.-Nanson, G.C. 1984: Lateral migration rates of river bends. Journal of Hidraulic Engineering 110. pp.

1557-1567. Hooke, R. Le B. 1975:Distribution of sediment transport and shear stress in a meander bend. Journal of Geology 83. pp.543-566. Hooke, J. M. 1987: Changes in meander morfology. In: Gardiner, V. (ed.) Intern. Geomorf. 1986 part I. Chichester:Wi!ey pp. 591-609. Howard, A.D. 1992: Modeling channel migration and floodplain sedimentation in meandering streams. In. Carling, P.A.-Petts, G.E. (ed.) Lowland floodplain rivers. Chichester:Wiley pp. 1-41. Hughes D.J. 1977: Rates of erosion on meander arcs, in. Gregory, K.J. (ed.) River Channel Changes, Wiley pp.193-205. Károlyi Z. 1960: A Tisza mederváltozásai. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bp. pp. 45-75 Kinoshita, R. 1961: Investigation of channel deformation in Ishikari River. Report for the Bureau of Resources 36. Dep. of Sei. And Technology Japan Lewin, J. 1977: Channel pattern changes, in. Gregory, K.J. (ed.) River Channel Changes, Wiley pp. 167-184. Marosi S.-Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA FKI, Bp. pp. 210-213. Mike K. 1991: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqua Kiadó, Bp. pp. 361-572. Morisawa, M 1985: Rivers. Longman, London - New York pp. 1-222. Nanson, G.C.-Hickin, E.J. 1983:Channel migration and incison ont he Beatton River. Journal of Hidraulic Engineering 109. pp.327-337. Oroszi V.-Kiss T. 2004: Folyószabályozás hatására felgyorsult hullámtér feltöltődés vizsgálata a Maros magyarországi szakaszán. II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged CD-kiadvány Sipos Gy.-Kiss T. 2004: Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged CD-kiadvány Sipos Gy. 2003: A meder stabilitásának vizsgálata a Maros alföldi szakaszán. OTDK dolgozat Somogyi S. 2003: A Tisza vízgyűjtőjének földrajzi helyzete, in. Teplán I. (szerk.) A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Bp. pp. 277-305. Sun, T.-Meakin, P.- Jossang, T.- Schwarz, K.1996: A simulation model for meandering river. Water Res.Research 32. pp. 2937-2954. A kézirat beérkezett: 2006. március 6. se is természetesnek tekinthető, ugyanis a fejlődését megKISS TÍMEA 2001-ben szerzett PhD fokozatot a Debreceni Egyetemen. Biológia-földrajz szakos oki. középiskolai tanár (1994). Egyetemi adjunktus az SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. BLANKA VIKTÓRIA geográfus-környezetkutató hallgató a Szegedi Tudományegyetemen.