Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Kaposvári Kázmér: A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása a Tisza folyóra települt Szolnoki Felszíni Vízmű által előállított ivóvíz minőségére

KAPOSVÁRI IC : A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása 21 o> E O össz.térfogati terhelés m^l kg C Homokszürt Aktivszén kezelt 0,00 ^ & ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ jß> ^ ^ ^ ^ ^ Üzemnapok 2. ábra. A kezelt víz maradék KOIps tartalma a homokszürök és az aktívszén adszorberek után Üzemnapok 15 46 135 2Z7 2BB 380 500 532 653 745 866 957 1019 1111 1230 1322 1383 1475 o CD 70 3® Q. O 50 * ti 40 2 O 30 •X at ® 20 M 10 V) =o o • Össz.meg-kötött KOIp (gfl kgC) • •Jódszám (mgJ2/1gC) E eoo -a (0 TJ •o 500 -} össz térfogati terhelés (m

3vfz/1kgC) 3. ábra. Az össz megkötött szerves anyag (KOIp) és az aktív szén adszorpciós kapacitásának (jódszám) változása a fajlagos hidraulikai terhelés függvényében Az aktívszén adszorpciót megelőző ózonozás elterjedt technológiai megoldás, amelynél az ózonozás szerepe a GAC-»BAC átalakulásban és az utóbbi fenntartásában elméletileg is tisztázott. A szolnoki vízműnél kilenc gyors homokszűrő üzemel az aktívszén adszorberek előtt. A homokszűrők és aktívszén egységek együttműködése több kérdést felvet. Pozitív hozzájárulás az aktívszén megvédése a maradék ózontól és alakos elemektől, különösképp az ózonozás során keletkező másodlagos diszperztől és a diszperzhez kötött szerves anyag terheléstől. A homokszűrt vízre zavarosság Z < 0,2-0,3 NTU jellemző. A kezelés során eltávolított össz-szerves anyag 18-22 %-a a homokszürőkön marad. Másrészről a homokszürőkön T ~ 40 perc tartózkodási idő és bakteriológiailag igen jól hasznosítható szénforrás áll rendelkezésre a BAC-al konkurens vagy éppen együttműködő biológiai rendszer kialakulására. Az ózonozás 24 napos szünetelésekor kb. 5-6 nap múlva a homokszűrőn megkötött szerves anyaghányad 15 %-ra csökkent, ezzel egy időben az aktívszén kezelt víz maradék KOI-ja 1,1-1,2 mg/l-re növekedett. A maradék AOC legkisebb értékeit az ózonozás-homokszűrés-aktívszénkezelés állandósult együttes üzeme esetén kaptuk (~20-30 ngC/L). Ez a biológiai stabilitás és az elosztó hálózat üzeme szempontjából fontos. összefoglaló Szolnok város és hét környező település ivóvíz-ellátását a Tisza folyó vizét közvetlenül felhasználó Szolnoki Felszíni Vízmű biztosítja. A Tisza-víz szennyezettsége és a vízmű korábbi hiányos technológiai rendszere folyamatosan fennálló íz-szag, toxikológiai és biológiai stabilitási problémákat eredményezett. Az íz- és szaghatások tartós fogyasztói elégedetlenséget váltottak ki. 1998-ban a technológiai rendszer - derítés utáni - fázisközi ózonozással, GAC adszorberekkel, klórdioxid utófertőtlenítő egységekkel egészült ki. A megnövelt tisztítóképességű technológia hatéves működése alatt vízminőségi fogyasztói panasz nem fordult elő. Az íz- és szagproblémák megszűntek. A tisztított vízben a maradék szervesanyag tartalom KOI ~ 0,8 mg/L és az AOC < 40 ng/L, ami a hálózati biológiai stabilitás szempontjából és a klórozási melléktermékek keletkezése szempontjából kedvező. A hálózatra kiadott víz THM < 5 ng/L és az AOX < 30 ng/L értékei a vízminőségi követelményeket kielégítik.