Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Dr. Rónai András (1906–1991) centenáriumán
2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. A Műegyetem Közgazdaságtudományi Kara már 1938-ban meghívta a politikai földrajz előadójául Teleki Pál professzor helyetteseként. 1940-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, de a Műegyetem is meghívta a politikai földrajzi tanszékre, s Teleki Pál halála után a gazdaságföldrajzi tanszékre is. Itt tevékenykedett 1948-ig. Még az Államtudományi Intézet igazgatójaként adta ki 1945-ben a Közép-Európa atlaszt, amely 9 ország földtani, földrajzi, népességi, gazdasági helyzetéről adott 171 térképpel és forrás-ismertetéssel áttekintést 306 oldalon. 1949-ben a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának átszervezésekor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárába kapott beosztást, majd 1949. végén nyugdíjazták. 1950. februáijában Vitális Sándor igazgatósága alatt a térkép-szerkesztő osztály vezetőjeként a Magyar Állami Földtani Intézet szolgálatába került. 1950-55 közt részt vett az ország síkvidéki területeinek földtani térképezésében. 1954-ben átvette a Síkvidéki Kutató Osztály vezetését. 1956-ban megjelentette a síkvidéki talajvízkutató munkák eredményeinek összefoglalását. A Magyar Hidrológiai Társaság 1955-ben a síkvidéki talajvíz-kutatásaiért Bogdánfy Ödön emlékéremmé tüntette ki. 1957 és 68. között indította el a síkvidéki földtani felvételek reambulációját. Ennek eredményeként 1962 -ben jelent meg az első, 1:200 000 méretarányú térképlap hat változatban Eger területéről, majd ezt követték sorban az összes alföldi és kisalföldi lapok. A sorozat 1975-ben jutott befejezéséhez. A térképlapokhoz szerkesztett magyarázó kötetekben az Alföld területének összefoglaló leírását adta. E munkák elismeréseképpen két alkalommal a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, majd 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Közben erőteljesen részt vállalt a Magyar Hidroló- x giai Társaság vízföldtani témájú tevékenységében. 1958-59 közt a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály választmányi tagja, 1959-71 közt alelnöke, 197174 közt a Hidrogeológiai Szakosztály alelnöke. 1964-ben vezetésével új komplex Alföld-térképezés indult. Ez a térképezés túlnyúlt a felszíni földtani viszonyokon, és az alföldi medence negyedidőszaki rétegeinek teljes feltárását tűzte maga elé célul. A komplex Alföld-kutatás első 9 évének eredményeit a „Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében" c., 1972-ben megjelent monográfiájában ismertette. A földtani alapfúrásokat artézi vízszín-észlelő kutakká építtette ki, s ezzel megindította a mélységi vízmozgásoknak az egész Alföld területére kiteijedő rendszeres észlelését. E munkák eredményeinek elsője: az 1:100 000 méretarányú Szolnok Atlasz 1969-ben, a Magyar Állami Földtani Intézet alapításának centenáriumára jelent meg. A következő atlaszok: a Csongrád, a Heves, a Tiszafüred, a Hódmezővásárhely, a Püspökladány stb. szerkesztésében egymás után jelentek meg. E munkák elismeréseként a Magyarhoni Földtani Társulat 1969-ben a Koch Antal emlékéremmel, a Magyar Hidrológiai Társaság 1971-ben - elsők között - a Vásárhelyi Pál díjjal tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága 1975-ben Rónai Andrást a földtudomány doktorává nyilvánította. 1969-től 1985-ig a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottságának elnöke, ezt megelőzően és követően tagja. 1978-tól a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. Tiszteleti tagsági ajánlásából idézve: „Tudományos tevékenysége, különösen a síkvidékek hidrogeológiájának területén mind belföldön, mind külföldön közismert. Az Alföld talajvíz-térképeinek, a ragyogó vízföldtani dokumentációval felszerelt földtani atlaszainak megalkotásával, az artézi vízfigyelő hálózat kifejlesztésével, nemzetközi hidrogeológiai tanfolyamok és konferenciák szervezésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, és a Hidrológiai Társaság számára is megtiszteltetés, ha tiszteleti tagjai sorában üdvözölhetjük". 1978-tól a Magyarhoni Földtani Társulat is tiszteleti tagjai sorába emelte. 1984-ben részt vett a Magyarország Földtani Atlasza, 1:500 000 méretarányú sorozatban kiadott „Magyarország földtani térképe" és annak domborművű változata szerkesztésében. 1985-ben tette közzé „Az Alföld negyedidőszaki földtana" c., az egész Alföldkutatási tevékenységét összefoglaló monográfiáját. E müvével a Magyarhoni Földtani Társulat legnagyobb kitüntetését, a Szabó József emlékérmet nyerte el. Számos hazai és nemzetközi tudományos egyesület képviseletében, számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt. Ennek során felkeresett 17 európai országot, járt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, a Szovjetunióban, Indiában és Japánban. 1991. végéig 48 könyve, atlasza, térkép-füzete és magyarázója, továbbá igen sok térképe és 124 tanulmánya, több közöttük idegen nyelvű kiadásban jelent meg. 80 éves korában, 1986. június 30-án ment nyugdíjba. Ekkor a Munka Érdemrend arany fokozatával, 85 éves születésnapja alkalmával, 1991-ben - több évtizedes tudományos munkássága elismeréseként - a Magyar Köztársaság zászlórendjével tüntették ki. Tudása és szellemisége, letett kincsei ma is és a jövőben is értékállóan reprezentálják egy számos megpróbáltatást megért, de hittel és reménnyel a legnehezebb helyzetekből is diadalmasan felemelkedett, merész tartású, nagy tudású és széles látókörű igaz magyar tudós és ember hiteles egyéniségét. Amikor emléke előtt centenáriumán is tisztelettel és szeretettel meghajtjuk fejünket, legyen bátorító vigasztalás, hogy O sem élt hiába, mert mindent megtett, ami Tőle tellett: magyar hazájáért, a magyar tudományért és a magyar nép felemelkedéséért. Dr. Vitális György