Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Dr. Rónai András (1906–1991) centenáriumán

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. A Műegyetem Közgazdaságtudományi Kara már 1938-ban meghívta a politikai földrajz előadójául ­Teleki Pál professzor helyetteseként. 1940-ben kine­vezték a kolozsvári tudományegyetem nyilvános ren­des tanárává, de a Műegyetem is meghívta a politikai földrajzi tanszékre, s Teleki Pál halála után a gazda­ságföldrajzi tanszékre is. Itt tevékenykedett 1948-ig. Még az Államtudományi Intézet igazgatójaként adta ki 1945-ben a Közép-Európa atlaszt, amely 9 ország földtani, földrajzi, népességi, gazdasági helyzetéről a­dott 171 térképpel és forrás-ismertetéssel áttekintést 306 oldalon. 1949-ben a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának átszervezésekor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárába kapott beosztást, majd 1949. végén nyugdíjazták. 1950. februáijában Vitális Sándor igazgatósága a­latt a térkép-szerkesztő osztály vezetőjeként a Magyar Állami Földtani Intézet szolgálatába került. 1950-55 közt részt vett az ország síkvidéki területeinek földtani térképezésében. 1954-ben átvette a Síkvidéki Kutató Osztály vezetését. 1956-ban megjelentette a síkvidéki talajvízkutató munkák eredményeinek összefoglalását. A Magyar Hidrológiai Társaság 1955-ben a síkvidéki talajvíz-kutatásaiért Bogdánfy Ödön emlékéremmé tüntette ki. 1957 és 68. között indította el a síkvidéki földtani felvételek reambulációját. Ennek eredményeként 1962 -ben jelent meg az első, 1:200 000 méretarányú tér­képlap hat változatban Eger területéről, majd ezt kö­vették sorban az összes alföldi és kisalföldi lapok. A sorozat 1975-ben jutott befejezéséhez. A térképlapok­hoz szerkesztett magyarázó kötetekben az Alföld terü­letének összefoglaló leírását adta. E munkák elismeré­seképpen két alkalommal a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, majd 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Közben erőteljesen részt vállalt a Magyar Hidroló- x giai Társaság vízföldtani témájú tevékenységében. 1958-59 közt a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosz­tály választmányi tagja, 1959-71 közt alelnöke, 1971­74 közt a Hidrogeológiai Szakosztály alelnöke. 1964-ben vezetésével új komplex Alföld-térképe­zés indult. Ez a térképezés túlnyúlt a felszíni földtani viszonyokon, és az alföldi medence negyedidőszaki rétegeinek teljes feltárását tűzte maga elé célul. A komplex Alföld-kutatás első 9 évének eredmé­nyeit a „Negyedkori üledékképződés és éghajlattörté­net az Alföld medencéjében" c., 1972-ben megjelent monográfiájában ismertette. A földtani alapfúrásokat artézi vízszín-észlelő kutakká építtette ki, s ezzel meg­indította a mélységi vízmozgásoknak az egész Alföld területére kiteijedő rendszeres észlelését. E munkák e­redményeinek elsője: az 1:100 000 méretarányú Szol­nok Atlasz 1969-ben, a Magyar Állami Földtani Inté­zet alapításának centenáriumára jelent meg. A követ­kező atlaszok: a Csongrád, a Heves, a Tiszafüred, a Hódmezővásárhely, a Püspökladány stb. szerkesztésé­ben egymás után jelentek meg. E munkák elismerése­ként a Magyarhoni Földtani Társulat 1969-ben a Koch Antal emlékéremmel, a Magyar Hidrológiai Társaság 1971-ben - elsők között - a Vásárhelyi Pál díjjal tün­tette ki. A Magyar Tudományos Akadémia Tudomá­nyos Minősítő Bizottsága 1975-ben Rónai Andrást a földtudomány doktorává nyilvánította. 1969-től 1985-ig a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottságának elnöke, ezt megelőzően és követően tagja. 1978-tól a Magyar Hidrológiai Társaság tiszte­leti tagja. Tiszteleti tagsági ajánlásából idézve: „Tudományos tevékenysége, különösen a síkvidé­kek hidrogeológiájának területén mind belföldön, mind külföldön közismert. Az Alföld talajvíz-térképe­inek, a ragyogó vízföldtani dokumentációval felszerelt földtani atlaszainak megalkotásával, az artézi vízfi­gyelő hálózat kifejlesztésével, nemzetközi hidrogeoló­giai tanfolyamok és konferenciák szervezésével elé­vülhetetlen érdemeket szerzett, és a Hidrológiai Társa­ság számára is megtiszteltetés, ha tiszteleti tagjai sorá­ban üdvözölhetjük". 1978-tól a Magyarhoni Földtani Társulat is tiszte­leti tagjai sorába emelte. 1984-ben részt vett a Magyarország Földtani Atla­sza, 1:500 000 méretarányú sorozatban kiadott „Ma­gyarország földtani térképe" és annak domborművű változata szerkesztésében. 1985-ben tette közzé „Az Alföld negyedidőszaki földtana" c., az egész Alföld­kutatási tevékenységét összefoglaló monográfiáját. E müvével a Magyarhoni Földtani Társulat legnagyobb kitüntetését, a Szabó József emlékérmet nyerte el. Számos hazai és nemzetközi tudományos egyesület képviseletében, számos hazai és nemzetközi konferen­cián szerepelt. Ennek során felkeresett 17 európai or­szágot, járt az Amerikai Egyesült Államokban, Kana­dában, a Szovjetunióban, Indiában és Japánban. 1991. végéig 48 könyve, atlasza, térkép-füzete és magya­rázója, továbbá igen sok térképe és 124 tanulmánya, több közöttük idegen nyelvű kiadásban jelent meg. 80 éves korában, 1986. június 30-án ment nyugdíj­ba. Ekkor a Munka Érdemrend arany fokozatával, 85 éves születésnapja alkalmával, 1991-ben - több évti­zedes tudományos munkássága elismeréseként - a Magyar Köztársaság zászlórendjével tüntették ki. Tudása és szellemisége, letett kincsei ma is és a jö­vőben is értékállóan reprezentálják egy számos meg­próbáltatást megért, de hittel és reménnyel a legnehe­zebb helyzetekből is diadalmasan felemelkedett, me­rész tartású, nagy tudású és széles látókörű igaz ma­gyar tudós és ember hiteles egyéniségét. Amikor emléke előtt centenáriumán is tisztelettel és szeretettel meghajtjuk fejünket, legyen bátorító vi­gasztalás, hogy O sem élt hiába, mert mindent meg­tett, ami Tőle tellett: magyar hazájáért, a magyar tudo­mányért és a magyar nép felemelkedéséért. Dr. Vitális György

Next

/
Thumbnails
Contents