Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Kaposvári Kázmér: A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása a Tisza folyóra települt Szolnoki Felszíni Vízmű által előállított ivóvíz minőségére

KAPOSVÁRI IC : A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása 19 MECHANIKAI TISZTÍTÁS, ELŐKEZELÉS 1. ábra. A Szolnoki Felszíni Vízmű technológiai működési ábrája 4. Az ivóvíz minősége a javított tisztítási technológia üzemelése óta Az MSZ 450-1/1989 magyar ivóvíz-minősítő szabvány és a 2003.04.01. óta érvényes 21/2002. KöViM rendelet határértékei összhangban vannak a WHO és az EU ivóvíz-minőségi követelményekkel. A hatósági ellenőrző és az üzemeltetői vízminőség-tanúsító vizsgálatok szerint a tisztított, hálózatba kiadott ivóvíz a követelményeket a korábban kifogásolt komponensek esetében is kielégíti (Magyar P-né. - Palicska J. - Süveges GY. Kaposvári K., 2003) A fogyasztói panaszok megszűntek. A fogyasztók érzékelték az ivóvíz Javulását". A nagyfogyasztók mellett, akik vízvizsgálati adatok birtokában vannak, számos kisfogyasztó is jelezte kedvező észrevételeit. Az érzékszervi vízminőség javulása tartós, mindamellett az íz- és szaghatás a tiszai nyers- és a derített vízben továbbra is nyomon követhető. Az ózonozás és aktívszén adszorpció együttesen biztosítják, hogy a kiadott vízben az íz- és szaganyagok az észlelési küszöb alatt vannak. A vas és mangán az ózonozás után, a beérkező formától függetlenül, oxidált kicsapódó formában vannak. Koncentrációjuk a homokszűrő után a kimutatási határ alá csökken. Elmaradt a mangán áttörése a tisztító rendszeren, ami a Tisza jégbeállásos időszakában rendszeres volt. Látványos az alga csökkenése. Míg korábban 10

4—10

5 közötti egyedszám volt a jellemző a tisztított vízben, a javított technológiával folyamatosan (a beérkező algaszámtól függetlenül) 1 10

2 - 5 10

2 e/L értéket tudunk elémi. Az 1 10

3 - 1 10

4 e/L közötti esetek gyakorisága < 2 %. A korábbi technológia, különösen a mikro algák számának csökkentésében volt hatástalan, amit a javított technológia kielégítően megold. Az alga sejtek roncsolódásából származó káros következményeket, mint pl. a geosmin és 2-MIB növekedés az előklór szakaszos adagolásával és 0,5 g/m -nél kisebb dózis alkalmazásával csökkenteni tudjuk. A Daphnia vizsgálatok a xenobiotikus anyagok jelentőségének csökkenésére utalnak. A kezelt vízben a korábban kifogásolt teszteredmények gyakorisága zérus. Meg kell jegyezni, hogy a nyers vízre megadott 35 % kifogásoltság a 80-as években volt jellemző, a 90-es évek közepétől 10 % alá csökkent. A szerves mikroszennyezők vizsgálata a korábbitól merőben eltérő képet mutat. A primer szennyezők egy része eltűnik a vízből, mások koncentrációja látványosan csökken. Az ózonozás után megjelenhetnek azonban újabb aldehid és keto származékok, amelyek további sorsa nem egyértelmű (Claze W. H., 1989). (A mikroszennyezők részletes ismertetése meghaladja a közlemény kereteit.) Meg kell azonban jegyezni, hogy korábban (80-as években) a Tisza-víz primer szerves mikroszennyező tartalma folyamatosan emelkedett volt. (Makiéit S. - Dinya Z, 1988) A GC-MS vizsgálatok jelenleg csak eseti szennyeződésre utalnak. A szerves mikroszennyezők kezelése a technológia feladatai között látszólag háttérbe szorult. A technológia optimálisabb irányítása a nyers Tiszavíz monitor jellegű vizsgálatát igényli mikroszennyezők tekintetében. Az össz-szerves anyag (KOI, TOC) csökkenése 85-90 %, a korábbi 60-65 % helyett. Ebben az ózonozás és aktívszén adszorpció együttes hatása érvényesül, de más-más módon. Az ózonozás szerepe nem a szerves anyag direkt csökkentésében, hanem átalakításában mutatkozik. Javítja az aktívszén működési feltételeit. Az ózonozás szüneteltetése esetén az aktívszén adszorber után 1,1-1,15 mg/L, működése esetén 0,7-0,9 mg/L a maradék KOI. A téli nagy ammóniatartalom kezelésének feltételei javultak. A kezelt vízben határérték alatt (0,5 mg/L) tartható. A homokszűrt víz medencében (tartózkodási idő ~