Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. szelvényfelületek változásai a szemlélt időszakban 1981­1994-ig tizenöt százaléknyi ingadozást mutatnak. Az 198l-es évben mért mélységekhez viszonyítva megfi­gyelhető, hogy a mélységek csökkenése az egyébként is mély szelvényeknél kifejezett. Arról van szó, hogy a Ti­sza medrének az alja kiegyenlítődött a vízlépcső és az országhatár közötti szakaszon. A mélyebb részek feltöl­tődtek. Összegzés. Az elvégzett elemzésekből az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a morfológiai folyamatok a becsei gát és az országhatár között nem olyan mértékű­ek, hogy a meder vízáteresztő képessége változzon és csökkentse az árvízvédelmi rendszer biztonságát. A Ti­sza élővilágában és környezetében végbement változá­sok a vízlépcső megépítése után. Százötven éve annak, hogy az ember beavatkozott a Tisza élőterébe. A Vásár­helyi által tervezett szabályozás céljai ismertek. A tervet 1846-ban kellett volna elfogadni, de akkor is olyan heves vita alakult ki, hogy Vásárhelyi Pál szívszélhűdést kapott és meghalt. E tervnek már kezdetben voltak ellenzői, úgy gondolták, hogy a Vásárhelyi terv féle Tisza-szabályo­zásnak soha nem lesz vége, mert nem a vízmegosztásra alapozódik. A szabályozást követően, főleg a pontyfélék­hez tartozó halak voltak túlsúlyban, de sok volt az áram— -lást kedvelő halfajta is, mint például a kecsege a halállo­mány összetételében. A törökbecsei duzzasztó hatása sok gondot okozott Zentának. A hónapokig tartó duzzasztás miatt szinte állóvízzé változott a Tisza. Megjelent a hí­nár, a káka, a sáska és még egyéb vízi növények. A víz­folyás lelassulása és a szennyezés miatt lényeges válto­zás történt a halállományban, ehhez hozzájárult az is, hogy a Vásárhelyi-féle széles hullámtér helyett, szűk hullámteret hagytak, amit idővel teljesen befedett az alj­növényzet, így elvesztek a halak ideális ívóhelyei. Kö­vetkezményként megritkult a halállomány, és sok faj e­gészen ritka lett. A part menti mocsarasodást fokozta a nyaranta Magyarországról érkező békalencse és úszóhí­nár mérhetetlen tömege, ami nálunk megreked, elrothad csökkentve ezzel a víz oxigéntartalmát. A lelassult vízfo­lyás következtében a víz átlátszóvá vált, és a felmelege­dő felső rétegekben tömegesen fejlődött az állóvizekben jellemző a plankton, ami hasznaként nagy tömegekben jelentkezett a fehér és a pöttyös busa. A lelassult vízfo­lyás nem felelt meg a folyami kagylónak, de helyette megjelent az amuri kagyló. E kagylók nagyon haszno­sak, mert mérhetetlen vízmennyiséget tisztítanak meg a baktériumoktól. Köszönöm. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Köszönjük igazgató úr. Kicsit elcsúszott az idő, de most tartunk egy kis szünetet, s majd utána folytatjuk. Még öt előadó lesz, utána feltehetik nekik a kérdéseket. (Szünet) Vincze László (Csongrád országgyűlési képviselője): Engedjék meg, hogy a második blokk első előadójaként szeretettel köszöntsem Heltai László urat a Nemzeti Fej­lesztési Hivatal területi referensét és egyúttal meg is kér­ném, hogy tartsa meg előadását. Heltai László (területi referens, Nemzeti Fejlesztési Hi­vatal) Tisztelt Résztvevők! Tisztelt Konferencia! Először is megpróbálom felvázolni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv­be hogyan tud beépülni egy ehhez hasonló projekt, és mik azok a helyek, ahol ez meg tud jelenni és ennek kapcsán mi­lyen forrásokat tud szerezni különböző pályázati utakon. A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban elhangzott, hogy nem tudjuk, hogyan lehet egy projektet belevinni. Nos, a Nemzeti Fejlesztési Tervnek öt stratégiai célja van, az első­től a harmadikig a külső és belső közlekedési kapcsolatok javítása, amelyek egyik intézkedése a Tisza turisztikai és személyi hajózási feltételeinek a javítása. Ez az a hely, ahol a hajózási kérdéseket be lehet építeni. A Körös Komplex Programban pedig egyértelműen szerepel az, hogy a folyó­nak a hajózhatóságát javítani kell, ilyen módon nincs kizár­va az sem, hogy műszaki fejlesztések legyenek, bár nem szerepel konkrétan benne. Amit még érdemes tudni, hogy az n+2-es szabály a nagy projekteknél egy nagyon komoly korlát és egy projekt beépülésével két módon lehet forrást szerezni. Operatív programokon keresztül pályázni, illetve ilyen nagyobb projektek esetén el kell fogadtatni az unióval is, ennek a módja pedig lobbizás, a felsőbb szinteken lévő döntéshozók meggyőzése. Én azt hiszem, hogy röviden ennyit akartam elmondani, nekem sajnos el kell mennem hamarosan. Természetes módon előtte még válaszolok min­den felmerülő kérdésre. Köszönöm szépen. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) Én azt hiszem, hogy most rögtön fel is lehet tenni a kér­déseket. Amíg a többiek gondolkoznak rajta, addig én hagy kérdezzem meg, hogy a felettes politikai kabinet milyen összetételű? Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Két tárca nélküli miniszterből áll - az egyik az országos területfejlesztési ügyekért felel, a másik a Nemzeti Fejlesz­tési Hivatalért felel - valamint a gazdasági és közlekedési miniszterből és a miniszterelnökből. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) A nagy projektek közül az, hogy mi jut be a 27 milliárd forintos előkészítőbe, ezt a Fejlesztéspolitikai Kabinet hatá­rozza meg? Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Erről döntésnek kell születni. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) És ki viszi be a fejlesztést főnökéhez, Baráth Eteléhez? Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Én úgy gondolom, bármelyik miniszter, aki részt vesz ebben a kabinetben, előterjeszthet ilyet. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Akkor, ha jól értem a környezetvédelmi miniszter nincs benne. Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) De benne van, elnézést, az előbb kifelejtettem. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Hajói értem a két nagy szakminiszter, a két tárca nélküli miniszter valamint a miniszterelnök van benne. És ők vihet­nek be projekteket? Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Igen, így van. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Azok a projektek, amikről már döntés van az előkészítés­ről, és benne vannak a projekt-előkészítőben, azok már kez­dik felhasználni az alapból rendelkezésre álló pénzt?

Next

/
Thumbnails
Contents