Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. ket az erőműveket meg kell építeni. Kulturáltan is meg lehet, gondoljunk csak bele, hogy a Bécs alatti vízierőmüvet is engedte átadni az a zöld-lobbi, amely azelőtt egy kulcsrakész atomerőművet bezáratott. De ott még a békáknak, meg a kacsáknak is van folyosójuk, meg a kajakosoknak is, meg a hülye hajós is el tud arra menni. Ezt mi miért nem tudjuk megcsinálni? Mellesleg a BősNagymarosi turbinák vannak beszerelve. Kultúrált környezetben megépített, takarékos vízgazdálkodással megépült és használt zsilipeket, erőműveket lehet a környezetvédelmi szempontok legmesszemenőbb figyelembevételével is megépíteni. És hogy mi a helyzet a Tiszán ma? Az első probléma a zsilipek szűk keresztmetszetei. Az első szűk keresztmetszet Becsén van. Amikor fel szerettem volna küldeni legalább a MAHART flotta egy részét ide, hogy Szegeden is rakodjunk, akkor a következőt mondták a hajósok: Vezérigazgató Úr, magának reggel elgurult az orvossága. Tudja, hogy lehet ezt megoldani ezt hat uszállyal? Mondom nem. Akkor most elmondjuk, bemegyek a becsei zsilipbe egy 1800-as uszállyal, utána bezárom és kézzel kihúzom, mert a hajó már nem fér mögé. Tehát ez egy nagyon szűk keresztmetszet és erre nagyon oda kell figyelni, mert a hajónagyság és a termékexport szoros összefüggésben van. Egy másik probléma a medencés kikötők helyzete, Boszorkány-sziget és Algyő. Nem tudom szintén ki volt az a Nobel-díjas, aki az ötlet atyja volt - valószínűleg ugyanúgy volt a magyar Parlament tagja, mint ahogy Elena Ceausescu volt a kémia tudományok kandidátusa — ugyanis olyan medencés kikötőt építettünk egy zsák pénzért Szegeden, ami nem működik. Nádasnak nagyon jó! A kacsák jól érzik magukat benne, meg tudják tanítani a kiskacsákat úszni! Viszont ezzel szemben ott van a Boszorkány-sziget és Algyő! Akkor használjuk ki azokat. Ne akarjunk megint pápábbak lenni a pápánál. Mindenképpen azt el kell érni, valamilyen mérnöki munkával, hogy az év 250-300 napján körülbelül 180-220 centiméteres merülés legyen a Tiszán. Tudom, hogy ez kicsit bátor kijelentés, de különben Tokajig nem lehet elmenni, és az azért 550 folyamkilométer. Óriási távolság. A Duna-Tisza csatorna egyelőre a horgászoknak van. Most örülök, hogy többen is beszéltek róla. Van benne óriási fantázia. Azt nem tudom, hogy kinek lesz annyi pénze, hogy megvalósítsa. Remélem, hogy az unokáim azért már látni fogják. A Körösnél még kisebb a keresztmetszet, azt is vegyük figyelembe, hogy 50-100 tonnánál egy hajó nem megy gazdaságosan, hacsak nem aranyat visz. Elrettentésül még hoznék pár példát, csak azért, hogy érezzük, hova rakjuk a pénzünket, amikor közlekedésfejlesztéseket csinálunk. Az MO-Mó-os közbeszerzésnél az érdi tető. Ha valaki nem hiányzott a matematikaóráról, akkor az hamar rájön, hogy 6,3 km-es űrszelvényt építettünk meg nagy bravúrral. Ha 37, 144 Mrd Ft-ot elosztunk 6, 3-al, akkor 6 Mrd Ft jut egy kilométerre. És szerintem egyetlenegy hegyet sem kellett felrobbantani vagy viaduktokat építeni. Nekünk az a bravúr sikeredett, hogy amikor negyedévente kevesebb, mint 1 Mrd Ft-ot költünk vízi-közlekedésre, aközben egy km autópályát 6 Mrd-ból építünk. Az autópálya-sűrűségre egyébként csak annyit tudok mondani, hogy a vert mezőnyben vagyunk. Ugyanez vonatkozik a vízi-utakra is. A reálbér emelkedésről pedig csak annyit mondhatok, hogy körülbelül nyolc százalékkal emelkedett a versenyszférában és hússzal az állami szférában. Nem sajnálom tőlük a pénzt -a tanárok meg a képviselők is megérdemlik - csak gondoljunk bele, hogy mit müveit a versenyszféra, és mit művelt ezzel szemben az állami szektor. A dunai hidak forgalma is érdekes dolog. Megépítették ugye az Árpád-, az Erzsébet- és a Lágymányosi hidat. Ezeken a hidakon hatalmas a forgalom. Az Árpád-hídon például 117330 gépjármű halad át naponta, ezzel szemben a Szekszárdi Duna-hídon 2641. De ezzel szemben a mi világvárosunkban, Budapesten nem lehet csak biciklivel meg mopeddel közlekedni, mert megfulladtunk az MO-ás hiányában. Vegyük figyelembe azt, hogy oda kell pénzt tenni, ahol ténylegesen szükség van rá! A közlekedés-beruházásoknál hol tartunk? Azzal a Portugáliával és Angliával vagyunk egy szinten, ahol az egyik Európa széle, a másik szigetország, tehát nincs tranzitforgalom. 250-500 euró/lakos. Nézzük meg Svájcot, ahol hasonló tranzitforgalom van, mint nálunk. A négyszerese, több mint 1000 euró/lakos a beruházás. Természetesen fel a fejjel! Azt szoktam mondani, hogy a hajózás lehet beteg, de soha nem hal meg. Én ebben a reményben szeretnék sok sikert kívánni a konferenciának. Ha bármilyen kérdés van, arra nagyon szívesen válaszolok. És nagyon szeretném, ha a képviselő urak nem adnák fel a hajózásért vívott csatájukat. Köszönöm szépen a figyelmüket. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) Köszönjük szépen. Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni, mielőtt továbbmennénk az utolsó előadóra a szünet előtt. Az egyik, hogy már kezdem magam szégyellni, mert eddig azt mondtam, hogy az Euró-vignettából - az európai teherautó utaztatás adójából - befolyó összeg maradjon a közlekedésben. Én ennél egy kicsit szélsőségesebb voltam, mert azt mondtam, hogy még 1015 évig olyan fejletlen a közúti közlekedésünk, hogy ez a pénz maradjon a közúti közlekedésben. Én ezt azért támogattam, hogy legalább a közlekedésben maradjon ez a pénz, és ebből talán a hajózásra is jut. Most európai szinten mindenki azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne a közlekedésből befolyó pénzt a közlekedésben tartani, és ne a pénzügyminiszterek nyeljék le. Megértettem az üzene-tet. Továbbra is merem azt remélni, hogy az a racionalitás, amely a költséghatékonyságra vonatkozik, működni fog. Talán ez ahhoz is muníciót ad, hogy leszereljük azt az ellenérvet, hogy ha hajózhatóvá tennénk óriási pénzekkel a Tiszát, nem lenne elég árufuvarozási igény, mert biztos vagyok benne, hogy lenne. De hát ez még további kutatások tárgya lesz. Akkor most átadnám a szót Göblös Józsefnek, a törökbecsei duzzasztó üzemeltetőjének. Akit arra kérnék, hogy az előbb említett keresztmetszettel kapcsolatos észrevételt és mondja el, mennyiben érintené a csongrádi duzzasztó a törökbecseit. Öné a szó. Göblös József (igazgató, Zentai Vízgazdálkodási KHT) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vízügyi barátaim! Köszöntöm Önöket és Titeket. Külön köszöntöm Vincze László országgyűlési képviselőt, örömmel fogadtam megtisztelő meghívását. Szívből jövő üdvözletemet kell, hogy átadjam dr. Becsey Zsoltnak, aki az eddigi magyarverésekkel kapcsolatos áldásos tevékenységével so-