Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

33 Vízlépcső Csongrádon (!?) A Tisza és Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről tartott konferencia, Csongrád, 2005. október 28. 2005. október 28-án a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről konferenciát tartottak Csongrádon. A konferencia a térségben tevékenykedő politikusok dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, és Vincze László országgyűlési képviselő kezdeményezésére jött létre, melynek fő témája a csongrádi vízlépcső kérdésköre volt. Az előadók magas szakmai színvonalon ismertették a csongrádi vízlépcsővel kapcsolatos ismereteket. Megtudtuk, hogy a vízlépcső terve a '70-es években került kidolgozásra. Az akkori elképzelések szerint egy, a középvízi meder-élben kialakítandó duzzasztási szinttel tervezték a döntően vízkészlet-gazdálkodási, vízhasznosítási és hajózási igények kielégítését. A duzzasztó előkészítő építési munkái meg is kezdődtek, azonban a '80-as évek elején gazdasági indokokra hivatkozva építését leállították. A konferencián dr. Kováts Gábor a Magyar Mérnöki Kamara elnöke ismertette a duzzasztó építésének körülményeit. Megfogalmazta, hogy a duzzasztó építésével kapcsolatban a különböző természetvédelmi, vízgazdálkodási, hajózási érdekeket nem egymással szemben, hanem egymást kiegészítve kell, szabad vizsgálni - amit nyugat-európai példák is jól szemléltetnek. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő a pénzügyi források hozzáférhetőségének módozatait ismertette. Dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke érzékletesen bemutatta, hogy a tervezett beruházás a térség és az egész dél-alföldi régió szempontjából is a gazdasági fejlődés további lehetőségét biztosítaná. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese tárgyilagosan ismertette a tervezett duzzasztó hatásterületére vonatkozó, jelenleg érvényben lévő természetvédelmi jogszabályokat. Röviden kitért a jogszabályok által meghatározott peremfeltételekre, melyeket a beruházás-előkészítő munkák során figyelembe kell venni. Birck Ernő, a KvVM szakmai tanácsadója ismertetette a minisztérium álláspontját, mely szerint a jelenlegi igények felmérésének függvényében kell az esetleges beruházást megtervezni. Szalma Botond, a MAHART Rt. egykori vezérigazgatója tényadatokkal támasztotta alá a folyami áruszállítás gazdasági előnyeit, mellyel kapcsolatos prioritásokat az Európai Unió több szakágazat részére elkészített ajánlásai is világosan tartalmazzák. Göblös József a szerb-montenegrói Duna-Tisza-Duna Vízgazdálkodási Rt. zentai igazgatója előadásában áttekintést adott a törökbecsei vízlépcső eddigi üzemeltetése során nyert pozitív és negatív tapasztalatokról egyaránt. Heltai László, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal területi referense a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kiválasztási eljárásáról adott tájékoztatást. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv célja, hogy 2007-re az új EU költségvetési ciklus kezdetére a kellő szinten készítsenek elő olyan projekteket, melyek megvalósításához elsődlegesen az EU források felhasználását tervezik. Valkár István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a hajózásban rejlő potenciális gazdasági lehetőségeket ismertette. Dr. Szalma Elemér, a Csemete Egyesület hidrobiológusa a tervezett beruházás területén található biológiai „unikum"-ok megőrzésére hívta fel a figyelmet. Dr. Jolánkai Géza professzor a duzzasztó tározóterében várhatóan bekövetkező változásokat hangsúlyozta. Előadásában kiemelte, hogy nem elegendő a duzzasztó segítségével visszatartott vizek minőségének szabályozása, hanem a duzzasztó hatásterületén elhelyezkedő szennyező-források kizárását is biztosítani kell. A Konferencia végén minden jelenlévő lehetőséget kapott, hogy a témával kapcsolatos véleményét szabadon kifejthesse. Végezetül engedtessék, meg hogy a személyes tapasztalataimat megoszthassam az olvasókkal. Magam és a hasonló korú kollégáim nevében kijelenthetem, hogy a Konferencia rengeteg „tapasztalatot" hozott. Az eddigi több mint tíz éves gyakorlatomban még nem volt lehetőségem találkozni az emberi „megnyilvánulások" ilyen széles tárházával. Az előadások és a hozzászólások során találkozhattunk megfontolt, tárgyilagos ismertetéssel, politikai felhangokkal átitatott, ellentmondást nem tűrő „kinyilatkoztatás"-sal. Sajnálatosan a beruházással közvetlenül érintettek szavát csak „nagy sokára" voltak hajlandók egyáltalán meghallani a tisztelt „szakértők", akik pusztán „szakértői" szemszögből keverik az Európai Unió különböző előírásait, kellő ismeretek hiányában minősítik a korábban létrehozott beruházásokat. Sajnálatosan, az egyértelmű, tényszerű feltárás helyett még mindig a „féktelen vagdalkozás" is a „szakértők" egyik közkedvelt eszköze. Számomra meghökkentő volt, hogy néhány „szakértő" nem fogad el semmilyen egyéb véleményt. A demagógia - talán a korábbi gyakorlatához illeszkedően - minden eszközt megragad a vélt igazának alátámasztására. Úgy gondolom, hogy az elődök munkájának tisztelete is kötelez bennünket, hogy mindig a számunkra feltett szakmai kérdésekre legjobb tudásunk szerint adjunk választ, hiszen ahhoz értünk ... A Konferencián elhangzott előadásokat, hozzászólásokat a Hidrológiai Közlöny a következő oldalakon bemutatja. M. G.