Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Kaposvári Kázmér: A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása a Tisza folyóra települt Szolnoki Felszíni Vízmű által előállított ivóvíz minőségére

16 A fázisközi ózonozás és BAC kezelés hatása a Tisza folyóra települt Szolnoki Felszíni Vízmű által előállított ivóvíz minőségére Kaposvári Kázmér Víz-és Csatornaművek Koncessziós Rt., 5000. Szolnok, Vízmű út 1. Kivonat: A Tisza folyó magyarországi szakaszán telepített 45000 m'/d névleges teljesítményű Szolnoki Felszíni Vízmű 112000 lakos ivóvíz ellátását biztosltja. A szolgáltatott ivóvíz minősége korábban lz-szag, toxikus szerves mikroszennyezők és biológiai stabilitás tekintetében kifogásolt volt. 1998-ban egy vízminőség-javftó program keretében 6 kg/h teljesítményű fázisközi ózonozó - 16 perc tartózkodási idejű nyitott GAC adszorber és 2,5 kg/h teljesítményű klórdioxid utófertőtlenítő létesült. Az aktlvszén adszorbereknél kb. 3 hónap alatt állandósult BAC üzemmód alakult ki. A derítés -» ózonozás -• gyors homokszürés — GAC/BAC adszorpció -• utófertőtlenítés technológia a Szolnoki Felszíni Vízműnél is megoldotta a korábbi ivóvíz-minőségi problémákat. A technológia szükség szerint a növelt teljesítményi oxidáció (advanced oxidation processes) és a nanoszűrés irányába tovább fejleszthető, vízminőség, oxidatlv stabilizálás, Tisza folyó. Kulcsszavak: 1. Bevezetés Szolnok város és hét környező település lakóit a Szolnoki Felszíni Vízmű látja el ivóvízzel. A fogyasztók száma 112 ezer fő. Az elosztó hálózat hossza 620 km. Az ellátott területen vegyi- és élelmiszeripari üzemek, nagy létszámú egészségügyi és más közintézmények működnek. A vízmű névleges teljesítménye: 45.000 m

3/d. A térségben a felhasználható geológiailag védett ivóvízkészlet 5 1/fö/nap értéknél kisebb. A Tisza folyó és a felszíni víztisztítás szerepe csaknem kizárólagos az ivóvízellátásban. Ez eleve előre vetíti a vízminőségi problémák lehetőségét és a fokozott víztisztítási igényeket. A Tisza folyó vízgyűjtő területén a rendszeres ipari, mezőgazdasági és kommunális emisszió mellett a havária események gyakorisága is nagy. Ivóvíz-minőségi problémák már az 1950-es évek közepétől jelentkeztek. Fogyasztói panaszokat az íz és szag elváltozások váltottak ki elsősorban. A kiterjedt ivóvízvizsgálatok egészségügyi kockázatot jelentő toxikus szerves mikroszennyezők jelenlétét is megerősítették. A biológiai vizsgálatok az ivóvízben rendszeresen nagyobb számú alga, Zooplankton egyedet, s az évszakos változásoknak megfelelő más biológiai anyagokat mutattak ki. A GC-MS vizsgálatok a nyers és tisztított vízben az azonosított 342 szerves mikro-komponens között PAH és a WHO feketelistán lévő (molekuláris biológiai jelentőségű) vegyületek jelenlétét igazolták. A vízminőségi kifogásoknak elsősorban technológiai okai voltak. Az 1910-es években létesült

1, és többször átalakított tisztítómű technológia fejlesztése az 1950-es évektől nem követte a Tisza-víz elszennyeződését. A technológiából a hatékony kémiai tisztítás fázisai hiányoztak. A mechanikai és részleges kémiai tisztítás nem volt elegendő az ivóvízminőség és az elosztó-hálózati stabilitás eléréséhez. (Nagy G. - Hegedűs H., 1987) A Felszíni Vízműnél 1989-ben egy vízminőségi fejlesztési koncepciót alakítottunk ki, melynek főiránya a nagy hatásfokú kémiai kezelés kiépítése. A tervezést és kivitelezést másfél éven át folyó kisüzemi modell kísérletek (Q = 1,5 m

3/h) előzték meg (PalicskaJ1989). Az új, megnövelt hatásfokú technológia 1998-tól üzemel. 'Az első 1910-ban létesült vízmű 2400 m'/nap teljesítményű. A Tiszavíz (tisztítása) kezelése az akkori legmodernebb technológiával történt. A kiemelt víz alumíniumsós derltés-ülepítés után lassú szűrésre, majd klórmeszes utófertőtlenltés után a 300 m'-es tározóba jutott. A vízműhöz 28,5 km-es elosztóhálózat és 600 m'-es magastározó csatlakozott. Az első vízmű többszöri átalakítással 1979-ig üzemelt. A jelen közleményben a szolnoki Felszíni Vízműnél megvalósított fázisközi ózon —> gyors homokszűrés -* aktívszén adszorpió —• utófertőtlenítés technológiai vonal működéséről, az ivóvíz minőségben bekövetkezett látványos javulásról szeretnénk az üzemi tapasztalatok alapján beszámolni. 2. Az ivóvíz minőségi kifogásoltsága és főbb okai a technológia megújítása előtt 2.1. Az ivóvízmittö'ség jellemző' adatai A vízminőség egzakt megítélésénél természetesen a szabványos vízminősítő vizsgálatok eredményeit kellett alapul venni. Nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni a fogyasztónak az érzékszervi - íz, szag, szín - észrevételeit sem, különösen olyan esetekben, amikor e tulajdonságok a természetestől eltérő idegen hatásúak. (Őllös G., 2000) 1. táblázat: A gyakran kifogásolt vízminőségi komponensek tekintetében az ivóvízminőség változása a technológiai fejlesztések hatására (*Csak jégbeállás időtartama alatt, "Biológiai stabilitás határán) Komponens Tiszavfz Ivóvíz Komponens Tiszavfz Alaptechnológia Javított technológia Komponens Tiszavfz Komponens értéke Kifogásolts ág (%) Komponens értéke Kifogásoltság (%) Szag (Ball) Pj P: P) >30 0 0 íz (hígítás) Jj J

3 (vegysz.) >25 0 0 KOIps (mg/L) 5-15 2,5-4,0 10 0,65-1,15 0 TOC (mg/l) 6-8 3-5 1,1 - 1,4 Vas (mg/l) 0,1-0,7 0,1-0,4 < 10 Nem kimutatható 0 Mangán (mg/l) 0,1-0,6 0,05 - 0,3 * Nem kimutatható 0 Zavarosság (NTU) 8-600 <2,0 >5 <2,0 0 Alga (egyed/L) 0,8-5 x 10

6 1 x 10

41 x 10

5 >70 100-500 0 Zooplankton (egyed/L) 5 x 10' - lx 10

4 0-1,1 x 10

s 0-lx 10

2 0 Dapphnia kifogás (%) 45 18 0 0 Gyakorlati klórigény (mg/l) 1,5-3,0 0,8-1,2 <0,25 AOC (pg/1) 80 25-30 *» AOX (ng/1) 40-50 25-30 *• Az ivóvízből szag és íz-, a nyersvízből szag-észlelés naponta történik. Az íz- és szag-elváltozások csaknem két évtizeden át gondot okoztak. A szag-észlelési próbák 30 %-ában, az ízpróbák 25 %-ában a hatás a víz 4-5 szörös hígításában érezhető volt. Az ÁNTSZ vizsgálatai szerint az íz- és szag elváltozások mögött a biológiai eredetű (geosmin 2-MIB etc.) mellett kifejezetten külső for-