Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
3. szám - Fekete Zsófia: A székesfehérvári Sós-tó rekonstrukciót megelőző üledék-szennyezettségi vizsgálata
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. Sokéves havi csapadékátlagok (1951-2001) Sokéves havi léghőmérséklet átlagok (1961-1990) Ida [év] vízhozam Zagyva - Nemti m3/s 1. ábra: A vízgyűjtő földrajzi helyzete 2.3. A vízgyűjtő meteorológiai viszonyai Csapadékviszonyok A Zagyva vízgyűjtőjének egységes mikroklímájában a magassági különbségek okoznak jelentősebb különbségeket az éghajlat adottságokat illetően. 2. ábra: Sokéves havi csapadékátlagok Ennek megfelelően a csapadékviszonyok az általam vizsgált részvízgyűjtőn a Zagyva vízgyűjtőjének legmagasabb részére vonatkozókkal egyeznek meg. Az évi csapadék sokévi átlaga itt 550 mm körüli. A csapadék éves járására jellemző, hogy havi maximuma (80-110 mm) általában májusban, minimuma (20-40 mm) pedig januártól márciusig alakul ki. Az éves csapadék szélső értékei az elmúlt negyven év alapján 360 és 1240 mm, az elmúlt 15 év alapján pedig 450, illetve 1000 mm voltak. A havi csapadék szélső értékei 0 és 428 mm. A csapadék napi maximuma elérheti a 80-100 mm-t is, de előfordult már 150 mm feletti napi maximum is. Ilyen maximumok kialakulása május és szeptember között valószínű. Hóviszonyok Sokévi átlagot tekintve ezen a hegyvidéki területen a hótakarós napok száma 70 és 100 nap között alakul. A hó maximális vastagsága és víztartalma kb. 50-150 cm és 100-300 mm. A hótakaró kialakulásának kezdete általában november vége, december eleje, és az február végén, március elején szűnik meg. L égh őm érsékl et Az Északi-középhegység ezen területén az évi középhőmérséklet kb.8-9 °C. A legmelegebb hónapok a július és az augusztus, a leghidegebbek pedig a január és a február. A következő diagramon a sokéves havi léghőmérséklet átlagokat ábrázoltam. 3. ábra: Sokéves havi léghőmérséklet átlagok Párolgás A szabad vízfelszín párolgása a magasság növekedésével csökken, a vizsgált területen kb. 510-530 mm. 2.4. A vízgyűjtő vízjárása A vízgyűjtőn a legnagyobb árhullámok általában a tavaszi, nyári nagy intenzitású csapadékokból keletkeznek. Tavasszal ezt még tovább növelheti a hóolvadásből keletkező víz. Csak hóolvadásből nagyon ritkán keletkezik nagyobb árvíz. Különösen akkor várhatók nagy árvizek - mint ahogy ez 1999-ben és 2000-ben is történt - ha a téli nagy hó, illetve a folyamatos esők miatt a talaj átnedvesedett. 4. ábra: Évi maximális vízhozamok A terület domborzati adottságai, illetve a vízgyűjtő mérete miatt az árhullám tetőzése az azt kiváltó kiugróan nagy csapadék intenzitás időpontjától általában néhány órányira várható.
