Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. A Millérnél létesített szelvényben 42-52 cm között találtunk az ólom mennyiségében az övzátonyon mérthez két hasonló, de kisebb kiugró értéket. Véleményünk szerint, a Braun et al. (2003) által az övzátonyon meghatározott 70-120 cm-es szint és a milléri szelvény 42-52 cm-es mintái viszonylag jól párhuzamosíthatok az ólomtartalom alapján. Ezek alapján 1858-tól 1960-75-ig 5666 cm üledék akkumulálódott, ami évente átlagosan 0,50,6 cm feltöltődést jelent. E szint fölött pedig 42-52 cm üledék található, így itt az akkumuláció mértéke 1960-75 és 2003 között 1-1,5 cm/évnek adódik. Mártélynál, az egykori övzátonyon létesített szelvényben a magasabb ólomtartalmú rétegek 40-50 cm között azonosíthatók. Ha ezt a szintet figyelembe vesszük, akkor a szabályozások óta 1960-75-ig 38-48 cm üledék akkumulálódott, ami évente 0,7-0,4 cm-nek felel meg. Az 1960-75 óta lerakódott üledék vastagsága 40-50 cm, ami 1,2-1,5 cm/éves akkumulációs ütemet ad, ami egyezik a milléri mintaterületen meghatározottal. A Mártélynál vizsgált magasabb térszínen fekvő hullámtéri szelvény vizsgálata során az 1960-75 között lerakódott magasabb ólomtartalmú rétegeket 12-18 cm-es mélységben azonosítottuk. Ebben a szelvényben a szabályozások idejét 32 cm-en határoztuk meg. Tehát 1889-től 1960-75-ig 14-20 cm üledék rakódhatott le, ami 0,2-0,3 cm/év feltöltődésnek felel meg. E szint felett, 12-18 cm üledék akkumulálódott, tehát a feltöltődés mértéke 0,4 cm/év. Azaz - a közép-tiszai mérésünkhöz hasonlóan ugyanúgy kétszer olyan gyors az elmúlt évtizedekben a feltöltődés, mint az 1960-75-ös évek előtt. Ennek oka véleményünk szerint - a hullámtér müvelésének megváltozásában, az egyre sűrűbb növényzetben és a hidrológiai viszonyok megváltozásában keresendő, aminek tisztázása további vizsgálatokat tesz szükségessé. Összegzés A vizsgálat eredményei (1. táblázat) arra utalnak, hogy (1) az üledékképződés sem térben, sem időben nem egyenletes. Mindhárom mérési pont adatai szerint a hullámtéri akkumuláció mértéke intenzívebbé vált (megduplázódott) az elmúlt 30-40 év alatt. Ugyanakkor a hullámtér magasabb, vagy folyótól távolabb lévő részein a hullámtér feltöltődése jóval lassabb. (2) A V.O.szelvény elemzése azt mutatja, hogy az akkumuláció a part közelében nem folyamatos, hiszen vannak erózióval jellemezhető időszakok is. 1. táblázat: A vizsgálat eredményei területek Morfológiai hely (távolság a Tiszától) Vizsgált időszak Feltöltődés átlagos értéke Millér Közép- Tisza Hullámtéren (230 m) 1858-2003 0,8 cm/év 167. V.O.-szelvény Közép- Tisza Part közelében (30 m) folyóháton 1890-2000 0,6 cm/év Mártélyi-holtág Alsó-Tisza Egykori övzátonyon (1500 m) 1889-2002 0,8 cm/év Mártélyi-holtág Alsó-Tisza Hullámtéren (1400 m) 1889-2002 0,3 cm/év Irodalom Borsy Z. 1972: Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az 1970. évi árvíz után. Földrajzi Közlemények 41.87-101. Braun M. - Szalóki I. - Posta J. - Dezső Z. 2003: Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterén. MHT XXI. Vándorgyűlés 2003. július 2-4. CD-kiadvány Félegyházi E. 2004: The effects of the river regulatory works on the Bereg Plain. In: Lóki J, Szabó J: Antropogenic aspects of landscape transformations 3. Debrecen 43-48. Gábris Gy. - Telbisz T. - Nagy B. - Belardinelli E. 2002: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények 84. 305-322. Ihrig D. (szerk.) 1973: A magyar vízszabályozás története. Bpest 398. Károlyi Z. 1960: A Tisza mederváltozásai - különös tekintettel az árvízvédelemre. VITUKI Bp. 102. Kiss T. - Sipos Gy. - Fiala K. 2002: Recens üledék-felhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények 84. 456-472. Kozák M. Rátky I. 1999: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízre. Vízügyi Közlemények 81.311-317. Nagy I. - Schweitzer F. - Alföldi L. 2001: A hullámtéri hordalék-lerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények 83. 539-564. Rakonczai J. 2000: A környezet-átalakítás hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 6. 16-26. Schweitzer F. 2001: Társadalom és a környezet: Gátépítés vagy hullámtérbővítés. In: Keményfi R. -Ilyés Z. (szerk.): A táj megértése felé. Debrecen 95-103. Schweitzer F. - Nagy I. - Alföldi L. 2002: Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében. Földrajzi Értesítő 51. 257-278. Somogyi S. (szetk.) 2000: A XIX. század folyószabályozások és ármentesítésekföldrajzi és ökológiai hatásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Bp. 302. Szlávik L. 2001: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged CD-kiadvány A kézirat beérkezett: 2005. november 3. A kutatást az OTKA F037414 pályázata támogatta. SÁNDOR ANDREA KISS TÍMEA Abstract: Keywords: környezetkutató geográfus (2003), PhD halig., Szegedi Tud. Egyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. dr., biológia-földrajz szakos középiskolai tanár (1994), egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Flood plain sedimentation rates along the Middle-and Lower Tisza reaches Sándor, A. - Kiss, T. The study was aimed at determining the silting rate in the Tisza flood plain at two pilot areas, the one to the East of Szolnok representative of conditions typical along the middle reach, the other typical of the lower reaches. Sediment analyses have implied growing flood plain silting rates, which have largely doubled over the past 30-40 years. This is believed attributable to the flood plain vegetation which grew in density over the same period. Much lower silting rates were experienced in the higher flood plain parts and those at larger distances from the river. Accumulation was found to be discontinuous even close to the banks, in that eroding periods were also noted, silting-up, flood plains, Middle-Tisza, LowerTisza