Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. cm alatt a finom- és az apróhomok dominanciája mellett eltemetett talajhoz hasonló üledéket találtunk. Ezen a területen a kanyarulatok átvágása következtében a folyó sodorvonala közelebb került a mintavételi ponthoz, s esésének megnövekedésével a területre a durvább homok frakciók is kikerültek, sőt ezek váltak dominánssá egészen napjainkig. Ha elfogadjuk, hogy a mintaterületen 1858 óta 108 cm üledék halmozódott fel, akkor ez 0,8 cm/év akkumulációs rátának felel meg. 84.80 1890 1929 1957 1976 2000 4. ábra: A 167. V.O.-szelvény partmenti pontja tengerszint feletti magasságának változása A milléri mintavételi pont közelében található a 167. sz. V.O.-szelvény (340,3 fkm), melyet felhasználtunk a part menti sáv tengerszint feletti magasság-változásának szemléltetésére. A szelvénynek a parttól 30 m-re lévő pontját választottuk a hullámtér feltöltődése vizsgálatához (4. ábra). A V.O.-szelvény tanúsága szerint az utóbbi 110 évben összesen 70 cm üledék akkumulálódott a hullámtér e pontján, ami átlagban 0,6 cm/évnek adódik. Ez jelentős eltéréseket takar az egyes felmérési évek között lerakódott üledék mennyiségében, hiszen ez 0,1 és 4 cm/év között változik, ami megegyezik a folyóhátra vonatkozó irodalmi adatok alapján megállapított magasság-növekedéssel (Kiss T. et al. 2002, Szlávik L. 2001, Nagy I. et al. 2001). A V.O.-szelvény alapján 1976-2000 közötti időszakban inkább erózió, mint akkumuláció jellemezte a területet, hiszen a folyóhát az elmúlt a 24 év alatt 19 cm-rel alacsonyabb lett (-0,8 cm/ év), ami a folyómeder mozgásával, a sodorvonal közelebb kerülésével hozható kapcsolatba. 1.2.Feltöltődés a Mártélyi-holtág egykori övzátonyán A Tisza egykori kanyarulatának belső ívén épült övzátonyon létesített szelvényt (TI) három zónára osztottuk a fizikai és kémiai tulajdonságok változása alapján (5. ábra). 5. ábra: Az egykori övzátonyon lerakódott Az I. zónában (88-94 cm) a homokfrakció aránya a meghatározó, ezen belül a közép- (0,32-0,2 mm) és az apró szemű homok részesedése. Ez a szemcseeloszlás teljes egyezést mutat egy recens övzátony szemcseösszetételével. A nehézfémek növekvő tendenciát mutatnak ebben a zónában, a kadmiumnak és a nikkelnek van egy-egy kisebb kiugró értéke 90-92 cm-en. A II. zónában (20-88 cm) a szemcseösszetétel folyamatosan finomodik, nő az agyag- és iszapfrakciók részesedése. E mellett a szervesanyag mennyisége is növekvő tendenciát mutat. Az öt nehézfém mennyisége kisebb kiugró értékekkel növekedést mutat ebben a zónában. A III. zónában (0-20 cm) a homok frakció - mennyiségének csökkenése után - növekvő tendenciát mutat. A szervesanyag tartalom erőteljes növekedése figyelhető meg ebben a legfelső zónában, ezzel párhuzamosan a nehézfémek mennyisége is tovább nő, a 8-10 cm-es mintában mind az ötnek kiugró értéke van. üledék (TI) fizikai és kémiai paraméterei A szelvényben a 88 cm alatti minták magas homok-frakciója a szabályozások előtti, aktív övzátony anyagát mutatják. E feletti üledék az elmúlt 112 év akkumuláció eredménye. Tehát 1889 után az üledék-felhalmozódás mértéke 0,8 cm/ évnek adódik. I. 3. Feltöltődés a Mártélyi-holtághoz közeli hullámtéri területen A Mártélyi-öblözetben a hullámtér belső területén létesített szelvényben (T2) hat zónát határoztunk meg a minták szemcseösszetétele, nehézfém- és szervesanyag-tartalma alapján (6. ábra). Az I. zóna (94-100 cm) legalsó mintájában a három frakciónak (homok, iszap és agyag) az aránya közel azonos, amely felfelé folyamatosan durvul. A nehézfémek mennyiségének a folyamatos csökkenése figyelhető meg ebben a zónában. A II. zónában (68-94 cm) a homok részesedése magas, amiben kitűnik az apró szemű homok jelentősebb mennyisége. A 68-70 és a 78-80 cm-es mintákban viszont az agyag és az iszap részaránya nő meg, ahol a nehézfémek-