Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Oelberg Gusztáv: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei

45 központi egységbe továbbíthatjuk, vagyis az átbukó víz mennyisége folyamatosan megjeleníthető a központban. A mérés automatizálása következtében nem kell a helyszínen tartózkodni a mérés céljából, hanem a jelenség a központban tartható, folyamatosan szemmel. Előfordult tévedések elkerülésére hangsúlyozni kell, hogy már a terepen mozgó, ott lefolyó csapadékvíz magasságának, mennyiségének méréséről van szó, nem eső mérésről. Tehát a rendszer egyrészt a leesett csapadéknak geodéziailag magasabb helyeken való tárolását, a helyi talajba való beszivárogtatását, az elfolyó víz korlátozását, és az elfolyás intenzitásának csökkentését tudja egyszerre megoldani, másrészt további lehetőségként a befogadóba bekerülő víz mennyiségének mérését, és annak egyidejűleg egy központ képernyőjén való megjelenítését képes létrehozni. Természetesen, a gyakorlati esetekben leírt lehetőségek közül rendszerint csak egyeseket kell megvalósítani, mindig csak annyit, amennyit az adott eset megkíván. Ilyen egységekből állíthatók össze a legkülönbözőbb változatok, helyszínrajzilag mindig a szintvonalakkal gyakorlatilag párhuzamos elhelyezésben, tervszerűen, a célnak megfelelően kialakítva 2. Mérési mintaterület Fontos törekvésünk, hogy a terep egy adott pontján a csapadékvíz összegyülekezését figyelemmel tudjuk kísérni, az összefolyó vízmennyiséget és annak változását megismerjük, és mindezt egy központi munkahelyen tehessük meg. szintvonalak 6. ábra Az adott ponton mérési mintaterület kialakításával kell kezdeni. A 6. ábra ilyen területet mutat, mely lejtőirányban fekszik, külső vizeknek az eredményt meghamisító hatásától övárokkal, vagy más módon védve, alsó részén pedig a gát, árok és a szabályozó műtárgy együttese helyezkedik el,, innét folyik el a víz a befogadó irányába.. A szabályozó műtárgy, mérőbukóként (átbocsátó nyílással) van kialakítva és hozzá tartozik az a készülék, mely mér, és a mért értéket, informatikai eszközökkel központi egységbe továbbítja, úgy, hogy az átbukó víz mennyisége folyamatosan megjelenhet a központban. A mérőbukó kalibrálása alapján tudhatják, hogy az adott ponton mennyi víz gyűlik össze és indul útnak.. A mintaterület vízgyűjtő területének nagyságát a központban ismerik, így tudhatják azt is, hogy erről a területről pillanatnyilag lefolyó víznek mennyi a fajlagos értéke, intenzitása. Több ilyen állomás megfelelő elhelyezésével és működtetésével jól lehet már becsülni a terület pillanatnyi lefolyási helyzetét. 3. A csapadékvizek lefolyásának késleltetése adott területen A csapadék-visszatartó gátak, árkok és szabályozó műtárgyak együtteseiből hálózatot lehet kialakítani, a szintvonalakkal gyakorlatilag párhuzamosan elhelyezve az 1. pontban részletezettek szerint. A.4 ábra ilyen részletet mutat. Az egyes ágak külön-külön vannak bekötve, az általában esésirányban vezető befogadóba. A hossz- és keresztmetszetet a 2 és 3 ábra mutatja. Természetesen a kedvező eredményhez a gondos méretezés elengedhetetlen. A nyomvonalak távolságát egymástól az eróziómentes lejtőhosszal összhangban célszerű megállapítani. Ilyen kialakítással biztosíthatjuk a csapadékvizek lefolyásának késleltetését, összegyűjtését és mindazokat a további kedvező lehetőségeket, melyek korábban kifejtésre kerültek A hálózat kiépítésével kapcsolatosan természetesnek kell venni, hogy a munkálatok valamilyen mező-, vagy erdőgazdasági célú növénytermelés védelme érdekében történnek, mert a növények a talajt megkötik, és a szél okozta (defláció) porképződést megakadályozzák. Terep Gál Szabályozó műtárgy Bukó Átbocsátó Járat, belepő él kiUpfi nyílással 7. ábra A rendszer esésirányú befogadóin is van mód a csapadékvíz lefolyásának késleltetésére, különösen, ha a terepadottságok ezt elősegítik Megoldható a keresztirányú lezárás a beépített szabályozó műtárgy megfelelő kialakításával, pl a 7. ábra szerinti módon. Ebben az esetben az átbocsátó nyílást méretét lehet úgy megválasztani, hogy az a megkívánt, megengedett mennyiségű vizet engedje át (pl. a 10 éves visszatérési idejű csapadékot), az ennél nagyobbak felduzzadnak a gát mögött, és csak utólag tudnak lefolyni, az 5-C ábra diagrammjai szerint. Itt is megvan a beszivárgás lehetősége a gát mögötti víz visszaduzzadás következtében, és ha a víz tovább emelkedik, a többlet átbukik a bukón. Ha a lefolyó viz mennyiségét is figyelemmel akarjuk kísérni, annak sincs akadálya a szabályozó műtárgyaknál alkalmazott mérőbukók és távadók által meghatározott részletességgel, az 1. pontban megadottakkal összhangban. Létrehozható központ, mely figyelemmel kíséri a területen mozgásban levő vizeket, úgy, hogy a várható vízmennyiségek időben jelezhetők. A leírtak megvalósítják a csapadékvizek késleltetésének feladatát, de a mederben és a mérőterületekről lefolyó vízmennyiségek mérésével folyamatosan szemmel tarthatjuk az egész vízgyűjtőterületen kialakuló vízlefolyást legkezdetibb stádiumától kezdve.