Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Domokos Miklós: A Duna-vízgyűjtő országainak hidrológusaiközötti együttműködés Magyarországról koordinált időszaka (2003–2005)

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. - A magyar koordinálású beszámolási időszakban kiadott 4 kiegészítő kötet egyikének a munkáit sem koor­dinálta ugyan magyar szakértő, de két kötetnek (a VII. és a VIII/2. jelzetű beszámolónak) magyar társszerzői is vannak, amivel a magyar hidrológusok teljesítménye a 2005 végéig megjelent összesen 11 kiegészítő kötetből 3 önálló és 2 társszerzős - e sorok szerzője szerint tudomá­nyos és informatív érték szempontjából ugyancsak jelen­tős - kötetre emelkedett. - Egy-egy kiegészítő kötet nyomdai előállítási és szét­osztási költségeit az 1987. évi Alapszabály szerint a kö­tet munkálatait koordináló országnak kell állnia. E költ­ségek viselésébe azonban, a szakértői közösség kérésére, 1999 óta - amint az az 1. táblázatból is kitűnik - jelentős mértékben (a 11 közül eddig 6 kötet szponzorálásával) bekapcsolódott az UNESCO Velencében működő euró­pai regionális irodája (UVO/ROSTE) is. Ez a regionális iroda - a Duna védelmét és fenntartható használatát cél­zó, 1994-ben Szófiában aláírt Konvenció (ICPDR) Bécs­ben működő titkárságának a kezdeményezésére - a VIII/ 3 jelű kiegészítő kötetet eredményező vízmérleg-projekt­tel kapcsolatban nem csak a sokszorosítás költségeihez, hanem - a kötet munkálatait koordináló Szlovák NHP Nemzeti Bizottsággal karöltve - magának a projekt tudo­mányos megvalósításának a költségeihez is jelentős mér­tékben hozzájárult. - A magyar koordinálású hároméves időszakban, költségkímélés céljából, megszűntettük azt a korábbi é­vekben fokozatosan kialakult gyakorlatot, hogy az e­gyüttmüködő szakértők közössége nem csak évente egy­szer találkozott az - 1987. évi Alapszabályban előirány­zott - rendes évi szakértői értekezleteken, hanem ezeken kívül - az együttműködéstől függetlenül, 1961 óta kété­vente tartott tudományos Duna-konferenciákhoz kapcso­lódóan - még rendkívüli találkozókra is sor került. (A 2004. évi XVIII. rendes szakértői értekezletet szervezési okokból összekapcsoltuk ugyan a Brno-i XXII. Duna­konferenciával, ám abban az évben is ez volt az egyetlen találkozó.) Az értekezletek megtartása egyébként is költ­ségtámogatást igényel, éspedig nem csupán a helyszínt adó országtól, hanem nemzetközi szervezetektől is (pl. a már említett UVO/ROSTE-tól). Jellemző, hogy az érte­kezleteken való részvételük támogatásához rendszerint azon országok szakértői igényelnék a legnagyobb támo­gatást, amelyek az együttműködésből alig veszik ki a ré­szüket. - A 2003-at közvetlenül megelőző években a dunai országok hidrológiai együttműködésének a munkafe­gyelme - elsősorban az e téren természetesen kisebb ta­pasztalattal rendelkező „új" Duna-vízgyűjtőbeli országok bekapcsolódása következtében - fokozatosan lazult, ami főként a munkatervben rögzített határidők rendszeres túl­lépésében nyilvánult meg. Ezért a hároméves beszámolá­si időszakban a magyar koordinátor a fegyelem visszaál­lítására törekedett. Ennek a - jórészt sikeresnek mondha­tó - törekvésnek a fő eszköze az évi rendes szakértői ülé­sek gondos előkészítése, az értekezletek igen részletes és terjedelmes, véglegesítés előtt minden résztvevővel e­gyeztetett jegyzőkönyveinek a gyors közradása s az u­tóbbiak egyik mellékletét képező határidő-naplók szerin­ti feladatok teljesítésének a folyamatos, következetes számonkérése volt. - Az 1. táblázat az együttműködés magyar koordiná­lású időszakát követő, 2006-ban kezdődő 3 éves szerb­montenegrói koordinálású időszakra áthúzódó, jelenleg munkában lévő témákat ill. várható kiegészítő köteteket is felsorolja. Közülük a 3. sorszámú, a csapadék-időso­rok hosszú idejű ingadozását vizsgáló, osztrák koordiná­lással 1993-ban kezdődött, vízgazdálkodási szempontból különösen jelentős téma kidolgozása, amelynek lezárása - súlyos személyi problémák következtében — mindeddig nem volt lehetséges, ám ez az osztrák projekt-koordiná­tor legújabb ígérete szerint (habár kényszerűségből szű­kített tartalommal) rövidesen mégiscsak megtörténik. Az együttműködés munkatervébe 2003-ban felvett két téma: a Duna-vízgyűjtő közös hidrológiai meta-adatbázisának az összeállítását célzó, német-magyar koordinálású 10. sz. projekt, valamint a vízfolyások vízjárás-stabilitását vizsgáló magyar koordinálású 11. sz. projekt jelentésé­nek a kiadása 2006-ban várható. Végül az UNESCO mostanában induló Nemzetközi Szedimentációs Kezde­ményezésébe (az I.S.I.-be) illeszkedő, 12. munkatervi sorszámú, román koordinálású SEDAN projekten való munka megkezdése - a Duna-vízgyűjtő felső részén el­helyezkedő országok felemás hozzáállása és a munkához igényelt nemzetközi pénzügyi támogatás bizonytalansá­gai miatt — egyelőre még késik. A Duna-vízgyűjtőbeli országok immár 35. éve folyó hidrológiai együttműködésének eredményeiként megje­lent, az 1. táblázatban felsorolt kiadványok: maga a Du­na-Monográfia és annak eddig kiadott 11 kiegészítő kö­tete az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja (IHP) illetékes Nemzet Bizottságaitól igényelhetők. Irodalom Domokos M. 2001a. A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai e­gyüttmüködésének három évtizede (1971 -2000). Vízügyi Közlemé­nyek 2001. évi 1. füzet Domokos M. 2001b. Drei Jahrzehnte hydrologische Zusammenarbeit der Staaten des Donaueinzugsgebietes (1971-2000). Hydrologie und Wasserbewirtschaftung, Jg. 45, H. 4 Domokos M. 2002a. Three decades of hydrological co-operation of the countries sharing the Danube Catchment (1971-2000) Proceedings of the XXIst Conference of the Danubian Countries. Bucharest, Ro­mania, 2-6. September 2002 Domokos M. 2002b I trent'anni della cooperazione idrologica dei Paesi Danubiani. L'Acqua, 3/2002 A kézirat beérkezett: 2005. november 2. DOMOKOS MIKLÓS oki. mérnök, oki. alk. matematikus, Kvassay Jenő díjas, a VITUKI Kht munkatársa, az NHP/OHP Magyar Nemzeti Bizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents