Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Balogh Edina: Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs–Tokaj közötti Tiszán
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF . 2. SZ. 1. Alapeset 5. Töltésmagasítás és vésztározás esete 100 150 200 összes kár (milliárd Ft) 4. ábra. A jelenlegi helyzet mellett számított 100 éves összegzett kár hisztogrammja 2.1 m töltésmagasítás esete 100 150 200 összes kár (milliárd Ft) 300 5. ábra. Az 1 m-es töltésmagasítás mellett számított 100 éves összegzett kár hisztogrammja 3. 2 m töltésmagasítás esete 100 ISO 200 Oiitn kár (m illiárd Ft) 6. ábra. A 2 m-es töltésmagasítás mellett számított 100 éves összegzett kár hisztogrammja 4. Vésztározás esete 100 150 200 összes kár (milliárd Ft) 7. ábra : A vésztározók megépülése mellett számított 100 éves összegzett kár hisztogrammja 100 150 200 összes kár (milliárd Ft) 8. ábra: A vésztározók megépülése és 1 m-es töltésmagasítás mellett számított 100 éves összegzett kár hisztogrammja A számított károk szempontjából a 2 m-es töltéskorona szintemelés eredményezi a legkisebb összegzett értékeket. Az átlagos százéves kár ebben a forgatókönyvben 12,07 milliárd Ft. Némileg nagyobb kockázatra számíthatunk a vésztározók, és 1 m-es töltésemelést feltételező kombinált stratégia esetében: az átlagos kár értéke 15,85 milliárd Ft. Az lm-es töltésemelés csaknem kétszeres kockázatot hordoz a 2 m-es töltésemelést magában foglaló alternatívához képest: az átlagos kár ekkor 22,18 milliárd Ft. A csak vésztározást alkalmazó forgatókönyv esetében átlagosan 26.8 milliárd Ft százéves összegzett kárra számíthatunk. És végül, természetesen a jelenlegi védekezés mellett fellépő várható kár: 41,52 milliárd Ft. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a jelenlegi védekezés mellett extrém esetben akár 200 milliárd Ft-ot is meghaladó károk keletkezhetnek. Az előirányzott beruházások a kár szélső értékeket durván felezik. Általánosságban említhető még, hogy az összegzett kár szórása közelítően (mindegyik forgatókönyv esetében) azonos a károk várható értékével. A károk eloszlását össze kell vetnünk a forgatókönyvekben előálló költségekkel. A költségadatok alapjául a Vásárhelyi-terv felmérései szolgáltak (VIZITER V, 2001). a) A „nulla-stratégia" (a töltések jelenlegi állapota nem változik a következő 100 évben): Nulla befektetett költség mellett átlagosan 41,52 milliárd Ft kárra számíthatunk 100 évre vonatkozóan. b) Az 1 m-es töltésmagasítás becsült költsége a Tiszabecs-Tokaj szakaszon: 12,68 milliárd Ft. Ez a ráfordítás azt eredményezné, hogy a 100 évre vonatkozó átlagos kár 22,18 milliárd Ft-ra., azaz a „nullstratégiához" képest csaknem felére csökkenne. c) A 2 m-es töltésmagasítás becsült költsége a Tiszabecs-Tokaj szakaszon 26,08 milliárd Ft. Ilyen ráfordítás mellett a 100 év alatt várható kár 12,57 milliárd Ft- ra adódott, ami az alapesetben várható kárnak kevesebb, mint egyharmada. d) A három tervezett vésztározó megépítésének becsült összköltsége 30,45 milliárd Ft. (Beregi: 25,044 millFt, Szamosközi: 3,308 millFt, Szamos-Kraszna közi: 2, 099 milliárd Ft).
