Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

Közlési útmutató a Hidrológiai Közlönyben megjelenésre szánt cikkekhez A tanulmány beküldése A közlésre szánt tanulmányt szerzője (szerzői) nevével, a szerzők lakása (munkahelye) postacímének (e-mail számának) megjelölésével, 8-10 sornál nem hosszabb tartalmi kivonattal, s legfeljebb 6 kulcsszóval ellátva akár a főszerkesztő, akár a Magyar Hidrológiai Társaság budapesti titkársága (Hidrobiológus Napok előadási anyaga esetén a Llmnológiai Szakosztály elnöke) címére lehet beküldeni, szövegszerkesztéses - papírról olvasható - formában is, ugyanakkor mágneslemezes (floppy) rögzítés formájában is. A főszerkesztő a cikk áttanulmányozása után a lektor(ok), illetve a szerkesztő bizottság véleményének ismeretében közli a szerzőkkel, hogy a cikket a Hidrológiai Közlöny elfogadja-e, javítását, vagy kiegészítését kéri. A szerzők számítsanak arra, hogy a beküldött szöveget a szerkesztő bizottság, és a főszerkesztő véglegesnek tekintheti, így azon utólagos betoldásokra nem lesz módjuk, s a fel nem fedezett, vagy a fel nem fedezhető hibákért a szerzőket terheli a felelősség. A jó közölhetőség érdekében a mágneslemez (floppy) szövege csak a magyar betűket alkalmazó Word for Windows program verziói szerint lehet szerkesztve. Tördelt szöveg esetén célszerű a megjelent cikkeken is látható formák követése. Tördeletlenül adott szövegben se legyenek a folyóiratban szokott formákkal ellentétes, utólag sem rendezhető jelek, vagy leütések. A választott fájl-név a szerzőre, vagy a cikk tárgyára utaljon. Kerüljük pl. a "cikk", "közlöny", "hidr", "ábráit" gyakran használt szavakat, nehogy minden szerző szinte ugyanazokkal a szavakkal jelölje fájljait. A nagy memória-igényű ábrákat, grafikonokat, képeket adják a szövegtől elválasztva külön fájlban a szerzők, de azokat elegendő mágneslemez mellőzésével, kinyomtatva küldeni úgy, hogy szélességük vagy a 8,1 cm-es hasábszélesség, vagy a 16,7 cm-es oldalszélesség legyen. Az ábrák legnagyobb közölhető mérete: 16,7 cm x 25 cm lehet. Számítsanak a szerzők arra is, hogy ábráik méretét radikálisan csökkenteni kell, (gy azok feliratai olvashatatlanná válhatnak, ha túl aprók. Az ábrák szövegét (aláírását) célszerű a szövegnek azon a helyén elhelyezni, ahová a szerző az ábrát szánja. Ha valamelyik táblázat nem férne be a 8,1 vagy 16,7 cm széles hasábba, azt is külön fájlban kell adni, kb.-i helyére a szövegben a táblázat számával, illetve feliratával utalva. Táblázatot képként szerkesztve ne adjunk. Minden további közlési kérdésben célszerű a főszerkesztővel előzetesen közvetlenül konzultálni. A folyóirat azoknak közleményeit sem fogja feltétlenül elutasítani, akik technikailag nincsenek felkészülve a szövegszerkesztésre. Ilyen esetekben különösen fontos a főszerkesztővel történő konzultáció levélben, távbeszélőn. A főszerkesztő elérhetősége: Dr. Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Telefon: (62)-436-558, (62)-599-599, (l)-385-6022 e-mail: info@ativizig.hu A szöveg leírása Kéljük az alábbiakat is különös figyelembe venni, mert sok felesleges munkától kímélhetik meg a szerkesztőket, és a szövegben is kevesebb hiba marad. - Ügyeljünk a margók oldalbeállítására. (Felső: 1,9 cm, alsó: 2,7 cm, belső: 2,6 cm, külső: 1,7 cm, fejléc táv: 1,5 cm, lábléc: 0 cm. Papírméret: A4, 21x29,7 cm. - Az adott oldalbeállítás és papírméret mellett egy hasáb szélessége 16,7 cm. Két hasábos szövegszerkesztés esetén külön be kell állítani a 0,5 cm-es térközt, ami a 8,1 cm hasábszélességet is beállítja. - A fejléc-vonalak meghúzását és a fejlécek elkészítését bízzuk a szerkesztőkre. - Betűtípus: Times New Roman (ha van, CE is). - Bekezdés: Bal és jobb behúzás: 0, mérték: 0,4 cm, (első sor), térköz előtte-utána 0 p., sorköz: szimpla, igazítás: sorkizárt. Ne ritkítsuk-sürítsük a sorközöket! - A szövegen belül kötőjelet csak oda tegyünk, ahol a szóösszetételek, a számok utáni ragok, stb. miatt valóban szükséges, és ahol azoknak minden áttördelés után is maradniuk kell. A szavakat vagy ne válasszuk el, vagy használjunk feltételes elválasztójeleket (a legtöbb programban a Ctrl és az elválasztójel billentyű együttes alkalmazásával), amelyek az áttördelések során nem maradnak láthatóan a szövegben. Adjuk meg alapértelmezettként a magyar nyelvet. Kerüljük a "szellős" sorszedést! - Az "Enter" billentyűt az új bekezdéseknél feltétlenül használjuk, új sorok esetén ne. Új bekezdésnél ne hagyjunk ki sort, csak az új címeknél (alcímeknél). A bekezdés elején se szóköz, se tabulálás ne legyen. 4 mm-es első sor behúzást alkalmazzunk. - A kiemelés dőlt betűvel, vastagítással, vagy e kettővel történjen. Az aláhúzás

t ritkításba szavaknak csupa NAGYBETŰS változatát mellőzzük! - Ügyeljünk rá, hogy a beküldött szöveg magyar ékezeteket tartalmazzon (leginkább az ő és ű betűkkel szokott baj lenni), s ne legyenek benne háztető, vagy hullám alakú ékezetek a magyar hosszú ékezetek helyett. - A tabulátort csak a legszükségesebb esetekben alkalmazzuk, főként ne a táblázatokban, amelyeket anélkül is elkészíthetünk. Külön bekeretezést se a táblázatoknál, se az ábrahelyek kijelölésére ne alkalmazzunk. - Az 1 és 0 számokat számmal jelöljük, ne az "1", illetve az "O" betűvel. Az írásjelek, kötőjelek elé nem kell szóköz, utánuk viszont igen. A zárójeleket íves ( ) alakjukban használjuk, ne pedig a T jelek alkalmazásával. - Az /. ábra, 2. kép, illetve 3. táblázat írása az adott formában a helyes, nem pedig így: 1. Ábra, 2. Kép, 3. Táblázat, vagy így sem: 1. ÁBRA, 2. KÉP, 3. TÁBLÁZAT. Ezekre a szövegben dőlt betűkkel kell hivatkozni. - Gondolatjelnél szóközre - előtte is, utána is - szükség van. Zárójelek közt nem lehet (ilyen ) szóköz. (így jó). - Az alsó index (pl. 0

2), vagy a felső index (pl. m

3) alkalmazandó. Emelt, süllyesztett sort ne használjunk! - A beküldendő floppy ne tartalmazzon alkönyvtárakat. A fájlok sorban kövessék rajta egymást. - A vírusok kiküszöböléséről se feledkezzünk el!