Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
164 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Az értékelő munka során Microsoft Excel 2003 táblázatkezelő és ArcView 3.2 térképkezelő programot használtunk. A növények elnevezésénél Simon (2000) munkáját vettük alapul. Az eredmények értékeléséhez az egyes osztályozási rendszereken belül az élőhely-kategóriákra vonatkozó területi adatok százalékos megoszlását vettük figyelembe. Az élőhely-térképeket ArcView 3.2 programcsomag segítségével készítettük. Eredmények és értékelésük Az Á-NÉR szerint 169 különálló élőhelyfoltot azonosítottunk a területen. Az egyes élőhelyfoltokat különböző mintával jelöltük. A térképezés eredményeként kapott mintázat (1. térkép) segítségével állapítottuk meg a foltok számát és azok területét (/. táblázat). U9 A1+B2 B1 JÍ 4XJ 6 S7S1 53% 37% • Természetközeli élőhelyek sí Másodlagos élőhelyek • Agrár és roncs területek 10% 1. ábra. Az Á-NÉR szerinti élóhelykategóriák aránya a Boroszlá-kerti-hullámtérOblözetben a 2004-ben végzett térképezési munka adatai alapján Az adatokból jól kiolvasható, hogy a hullámtér-öblözetben a puhafa-ligeterdő részesedése a legnagyobb (J4-29 %), majd az egyéves szántóföldi kultúrák (Tl-27 %) és a kisüzemi gyümölcsösök (T8- 19 %) következnek. Az állóvizek részesedése (U9) 7 %, a többi kategóriába tartozó élőhelyfoltoké viszont csekély (a maradék 23 kategória együtt is csak 18 %-ot tesz ki). Az élőhelyek természetességi viszonyai szerinti területi részesedést vizsgálva (2. ábra) megdöbbentő eredményt kaptunk. A természet-közeli élőhelyek csak 37-%-ot képviselnek, szemben az agrár- és a roncsterületek 53 %-os, ill. a másodlagos élőhelyek 10 %-os borítási arányával. A természet-közeli élőhelyek közül a kemény- és a puhafaligetek általában már csak a mederoldalakra és a partélekre korlátozódnak, csak néhol szélesednek ki, ahol viszonylag még jó állapotban mocsaras területeket és anyag-(kubik) gödröket is találunk. Egyes szakaszokon viszont már a medrek mellől is teljesen hiányzik a természetes fás vegetáció, s több helyen előfordul, hogy tájidegen, agresszíven terjedő elemek (pl. Amorphafruticosa) keverednek állományaikba. 2. ábra. Az élőhelyek természetesség szerinti megoszlása az ANÉR kategóriarendszere szerint a Boroszló-kerti hullámtéröblözetben Összefoglalás A felmérés alapján képet kaptunk a vizsgált terület vizes élőhelyeinek pillanatnyi állapotáról, a természetközeli, az agrár- és a roncsterületek borítási arányáról, továbbá a hullámtéri területhasználat mértékéről és típusairól. A felmért Felső-Tisza-vidéki holtmedrek és hullámterek veszélyeztetett növénytársulásai értékes életközösségek menedékei, a sorsukra történő odafigyelés és a még meglévő, de rohamosan fogyatkozó természeti értékek minél nagyobb arányú megőrzése a jövő fontos feladata. Ennek egyértelműen kimutatható teljesítéséhez és a jövőbeli monitorozás szakmai alapozásához kívántunk ezzel a felméréssorozattal, ill. az élőhely-térképezési munka során kapott eredmények bemutatásával és értékelésével hozzájárulni. Köszönetnyilvánítás A munka az NKFP-3B/0019/2002 számú, „A Felső-Tiszavidék hidroökológiája" című projekt keretében készült. Köszönettel tartozunk dr. Nagy Sándor Alex projektvezetőnek (DE TTK Hidrobiológiái Tanszék) a vizsgálati feltételek biztosításáért, Zsoldos Istvánnak (Pannon Természetvédelmi Egyesület) a légifelvételek elkészítéséért, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének az irodalmi háttéranyag biztosításáért, illetve Enyedi Róbertnek a terepmunkában nyújtott segítségéért. Irodalom Dévai Gy. - Végvári P. - Nagy S. - Bancsi I. (szerk.) 1999: Az ökológiai vlzminősltés elmélete és gyakorlata. 1. rész. - Acta biol. Debrecina, Suppl. oecol. hung. 10/1, 216 pp Fekete G. - Molnár Zs. - Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. In: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. Gallé l. 2002: A Tisza-mente ökológiai és természetvédelmi jelentősége. In: Rakonczai J. (szerk ): A Tisza vízgyűjtője, mint komplex vizsgálati és fejlesztési régió. - Tisza Vízgyűjtő Programrégió önkormányzati Társulás, Szeged, p.75-82. Gergely E. - Érdiné Szekeres R. (szerk.) 2002: Természetvédelem és területhasználat a hullámtereken. In: Nemzeti ökológiai Hálózat 5. -99 Környezetv. Minisztérium, Természetv. Hivatal, Bpest, 28 pp. Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok virágos növények. 4, átdolgozott kiadás. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp. Assessment of the natural conditions of an active floodplain on the Upper-Tisza-Region (Boroszló-kerti hullámtéröblözet, NE-Hungary) by habitat mapping Varga, K. - Lukács, B.A. -Dévai, Gy. Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary Abstract: Keywords: A part of the active floodplain on the Upper-Tisza-Region (Boroszló-kerti-hullámtéröblözet) were studied in 2004, between 9 July and 3 August to explore and assess the natural state of the wetland area. Habitat classification was based on a detailed field survey according to the Hungarian National General Habitat Classification System ("A-NER"). The exact estimation of the ratios of the different habitats was based on a GIS map. We found that the ratio of the close-to-nature habitats is only 37%. The 53% of the territory was covered by agricultural and degraded habitats, while 10 % by secondary habitats. Upper-Tisza-Region, part of the active floodplain (Boroszló-kerti-hullámtéröblözet), wetlands, habitat mapping, Hungarian National General Habitat Classification System ("Á-NÉR"), ratios of different habitat types.
