Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
142 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 6. SZ. 1 c 50 40 30 20 10 0 — o — 50 40 30 20 10 0 Q R. RUTILUS • A ASPIUS • A. ALBURNUS • B. BJOERKNA • A BRAMA • P. CULTRATUS • C. CARPIO M G. CEMUUS • S. LUCIOPERCA Q S. VOLGENSIS 2. ábra. A CPUE-egyedszám dinamikája a Balaton keleti (a), középső(b) és nyugati medencéjében (c)2003. év őszén Az akusztikus méréskor domináltak a dévérkeszeg (6-13 ind/ó/hálószett, 212-1426 g/ó/hálószett), garda (3-16 ind/ó/ hálószett, 725-2429 g/ó/hálószett) és a küsz (57-131 ind/ó/ hálószett, 615-1631 g/ó/hálószett) (2.,3. ábrák). Az akusztikus halsűrűség és a CPUE-összegyedszám között tendenciájában pozitív volt a kapcsolat (4. ábra). • S. volgensis • S. lucioperca • G. cemuus • C. carpio • P. cultratus • A. brama EJ B. bjoerkna • A. alburnus Hl A. aspius E R. rutilus 3. ábra. A domináns halfajok CPUE biomasszája a Balaton három medencéjében |200 J150 új" -nj 100 5 0 CL 2 n O OT o TJ c 0 5000 10000 15000 Akusztikus egyedszám, ind/ha 4. ábra. A CPUE egyedszám és az akusztikus egyedszám közötti kapcsolat a Balaton három medencéjében Belső tó Az intenzív horgásztatásnak kitett tihanyi belső tavon az akusztikus halsürüség átlagosan 14052± 3112 ind/ha volt unimodális méreteloszlással, a 10-18 cm méretcsoport dominanciájával. Ez a méretcsoport tette ki az össz állomány 77 %-át (Ja. ábra). A fiatal korcsoportok egyedszáma nagyon alacsony (< 500 ind/ha) volt, amely gátolhatja a táplálékláncának kiteljesedését és hatékony működését (Jeppesen és mtársai 1997, Tátrai és mtársai 2003). A fiatal korcsoportok hiányának oka az algásodásra, a rendszeres, hosszan tartó vízvirágzásokra vezethető vissza, amikor is a rákplankton, mint a halivadék legfontosabb táplálékforrása, nem képes populációit felépíteni, és az utánpótlás forrás hiányában elpusztul. A Belső tó halállománya túlnépesített. Pillanatnyi biomasszája intenzív halastó biomasszájára emlékeztet, és eléri az 527 kg/ha-t (5a. ábra). A halfauna domináns elemei az ezüstkárász (3324 g/ó/hálószett), ponty (1792 g/ó/hálószett) és a dévérkeszeg (309 g/ó/hálószett) voltak. Az állomány 80 %-át a 13-24 cm testhosszúságú méretcsoportok teszik ki. Az átlagos CPUE-biomassza 5799 g/ó/hálószett volt, amely az ezüstkárász jeölés-visszafogás módszere alapján becsülve 720 kg/ha biomasszának felel meg (5b.,c. ábra). Ez a biomassza érték 27 %-kal magasabb, mint a mért akusztikus halbiomassza. Az eltérés oka az eltérő napszakban (esti hálós halászat és reggeli akusztikus mérés) történő mintavétel illetve mérés lehetett. 9000 s LU 6000 3000 0 4= TL. cm % 10 •ff N a s a o 0 Méretcsoport (mm) JT * 5. ábra. Akusztikus halállományok egyedszáma és biomasszája (a), a domináns halfajok méreteloszlása (b) és biomassza aránya a tihanyi Belső tóban A Belső tóban, mind az egyedszámot, mind pedig a biomasszát tekintve, dominálnak a rendszeresen telepített méret-és korcsoportok, a 3+-4+ korú, populációk. A tó vízminőségére is figyelemmel javasoljuk a Belső tó halállományának átstruktúrálását az ún. minőségi horgászat előtérbe helyezésével, a kidolgozandó telepítési és horgászati elveknek megfelelően. Szigetköz A Szigetköz halállományai jelentősen struktúráltak, méreteloszlásuk és egyedszámuk rendkívül heterogén, és az élőhelyek minőségének (áramlás, mélység stb) megfelelően, változékony. A modális méret jelentősen változott és a méreteloszlás általában unimodális volt. A mélyebb, áramló vízterekben a halsűrűség 4403-15632 ind/ha között változott. A sekélyebb, nádassal szegélyezett és szubmerz növényzettel borított víztájakon elsősorban a fiatal hal-populációk élnek igen nagy egyedszámban (34051-52589 ind/ha) (6. ábra). Domináns halfajok, az élőhely minőségétől függően eltérő arányban, a bodorka, küsz, domolykó és a csuka voltak (1., 2., 3. táblázat).
