Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

135 náltuk (Bíró, 1981; Brinkhurst, 1971; Carausu és mtsai, 1955; Cranston és mtsai, 1983; Ferencz, 1979; Fitt kau. és Roback, 1983; Fittkau, 1962; Hirvenoja, 1973; Pinder és Reiss, 1983; Richnovszky és Pintér, 1979). 1. ábra: Mintavételi helyek A mintavételek közepes vízállásnál történtek, folyamatos apadás idején, a bal- és jobb parti mintákon túl a sodorból is kísérleteztünk, legtöbbször azonban kemény, üledék nélküli alzatot találtunk (1. táblázat). Eredmények és értékelés A mintavételi helyek (szelvények) jellemzése A partszéli térségekből a sodor felé haladva 6-10 méterre már nem, vagy csak nagyon vékony üledékréteget találtunk. A folyónak erős volt a sodrása mintavétel idején is, a sodorban pedig az esetek többségében nem volt üledék. A tapasztalatok tehát azt mutatták, hogy áradások alkalmával rendszeres medertakarítást végez, csak a kanyarok típusos helyein épít, az ellenkező oldalakat a sodor vonal rombolja. A befolyók térségében talált hordalék nagyobb hányada a befolyók sajátja. A folyó a medrét erősen rongálja, szélesíti. A jelenlegi hosszan tartó árvizet követő gyors apadás miatt a meredek, agyagos partfalak számos helyen megcsúsztak, suvadtak. A mintázás során számos régebbi suvadás nyomait fedeztük fel, amelyet a mederbe dűlt, de már kiszáradt fák sora jelzett. A suvadások térsége átmenetileg az üledékhez hasonló laza búvóhelyet - ezáltal élőhelyet jelent az üledéklakó állatok számos fajának. Ez az állapot addig tart, amíg a laza réteget az áramló víz "elnyalja", átmenetileg bővíti az üledéklakó gerinctelenek élőhelyét. A mintavételi helyek mindegyikén, mindkét parti sávban volt mély iszapos 6-10 méter széles térség, amelyet az üledéklakó szervezetek különböző fajai laktak. Nem volt üres mintavételi hely, amely egyrészt azok megválasztásának helyességét mutatta, másrészt pedig ezek révén azt, hogy a folyó alvizi szakasza Békésszentandrástól a torkolatig változatos életközösségek által "lakott", így a folyószakasz jelenlegi minőségét az élőlények jelenléte alapján visszatükrözte. Az Uledéklakó állatvilág A békésszentandrási zsilipkapu alatt 200 m-re lévő mintavételi helyen az üledékben nem találtunk Oligochaetákat. Ugyanígy hiányoztak az üledékből a szarvasi szennyvíz beömlés térségében (2. mintavételi hely), továbbá Mesterszállás, II. főcsatorna torkolatvidékén (3. mintavételi hely), a 36 fkm-nél (5. mintavételi hely). Az Öcsödi híd térségében találtunk először Oligochaetákat. A közepes egyedsűrűségű állatsereg a Limnodrilus udekemianus fajhoz tartozott. A kungyalui I. sz. főcsatorna torkolatvidékén (6. sz. mintavételi hely) három féreg faj került elő. Az üledék minősége (mély iszap) kedvező a féreg fajok megtelepedéséhez. Úgy tűnik, hogy az árvizes-belvizes kora tavaszi időszakban bővizű csatorna nagy mennyiségű, szerves anyagban, tápanyagban gazdag hordalékot hozott a folyó medrébe. Ennek egy jelentős része még "eltakarításra" várt. Kunszentmártonnál (7. sz. mintavételi hely), a régi híd előtt mintegy 300 m-rel (a stranddal szembeni oldalon) szintén mély, iszapos üledék volt, viszont ebben csak egyetlen faj, a Branchiura sowerbyi volt. Az apadás során nem volt még elég idő a képződött élőhely benépesítésére. Szelevénynél a strand térségében (8. sz. mintavételi hely) a környezet minőségével szemben türőképes Limnodrilus hoffmeisteri és a Limnodrilus profundicola voltjelen. Az előbbi faj a szennyvizek legtöbb esetben egyetlen elviselőjeként gyepet alkot, az utóbbi faj tiszta, de szerves tápanyagban dús környezetet igényel. Bökénynél (9. sz. mintavételi hely) volt a legtöbb: négy féreg faj. A lassuló vízáramlással összefüggő nagyobb mértékű üledék-lerakódás kedvező feltételt teremt az élőhely képződéséhez és betelepítéséhez egyaránt. A Tisza élővilága itt már hatással van a Hármas Körös üledeklakó állatvilágának faji összetételére (2. táblázat). A felemáslábú rákok (Amphipoda) állatcsoport két faját találtuk meg. A Dicerogammarus haemobaphes fluviatilis az 1-4. és a 6. mintavételi helyen fordult elő, az 5., és a 7-9. sz. mintavételi helyekről hiányzott. A Rivulogammarus pulex viszont csak Mesterszállásnál, a II. főcsatorna térségében volt, mert ott köves volt a vizsgált meder oldal. Ez az állatcsoport az erősen áramló vizű folyószakaszok partszéli részeinek csendesebb vizét kedvelik, amely ugyanakkor szerves törmelékben gazdag (2. táblázat). Az árvaszúnyogok (Chironomidae) volt fajokban a legváltozatosabb. Egy-egy szelvényben általában 2-5 faj fordult elő, de Kunszentmártonnál a régi híd előtti mintavételi helyünkön egyetlen ide tartozó fajt se találtunk. Az előkerült 11 faj közül a Procladius choreus és a Chironomus plumosus nem kifejezetten folyóvízi faj, de mindkettő tág tűrésű. Ez utóbbi fajnak van egy folyóvízi változata. Most is ezzel az esettel találkoztunk. A Cladotanytarsus mancus is inkább az állóvizek jellemző faja, annak ellenére, hogy az áramló vizeket is eltűri. Jelenleg 8 árvaszúnyog faj - az előkerült fajok 73 %-a folyóvizekre jellemző, áramlást kedvelő (2. táblázat). A tegzesek (Trichoptera) rendjét két faj képviselte. Mindkét faj a környezeti tényezők iránt türőképes. A Limnephilus flavicornis az állóvizek, a Hydropsyche bulgaromanorum az áramló vizek faja. Mindkét faj bármelyik szintű, mértékű duzzasztás után is előfordul. A kagyló és csiga fajok egyike sem a sebesvizű folyók lakója. A vízsebesség csökkenése növeli majd a lassan áramló vizű területeket, amelyek a kagylók előfordulásának most is fő térségei voltak (2. táblázat). Az üledékfaunát 6 állatcsoport képviselte: a vízi kevéssertéjü gyűrüsférgek (Oligochaeta), a felemáslábú rákok (Amphipoda), az árvaszúnyog fajok, amelyek a kétszárnyúak rendjébe tartoznak a csípőszúnyogokkal és legyekkel, a tegzes szitakötők (Trichoptera), a kagylók (Lamellibranchiata) és a csigák (Gastropoda). Legnagyobb fajgazdagságot az árvaszúnyogok érték el (11 faj, 39,3 %), majd az Oiigochaeták (6 faj, 21,4 %), a kagylók, csigák, felemáslábú rákok, tegzesek következtek.