Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
127 A Hévízi-forrástó protozoológiai (Ciliata) kutatásának fontosabb eredményei Szabó András DE ATC MTK Mezőgazdasági Mikrobiológiai Tanszék, Debrecen, Böszörményi út 138. e-mail: szaboa@agr.unideb.hu Kivonat: A Hévízi forrástó jellegzetes összetételű, 30°C fok átlag hőmérsékletű termálvíz, melynek létezéséről kb. 200 éve tudunk. A tó vizében élő szervezetek kutatása idáig nagyon esetleges volt, és sokszor évtizedekig sem vizsgálták a biológusok a Hévízi tavat A rendszeres kutatás 1996-ban kezdődött el. Ehhez a munkához kapcsolódva (2004) kezdtük meg a forrástóban a protozoák (Ciliophora. Ciliata) kutatását, mely élőlény csoportot ez ideig ebben a vlztérben még senki sem kutatta. Mintáinkat a nyíltvízi régióból, valamint a beton és fa cölöpökön kialakult élőbevonatokból, illetve a rózsaszínű ( Nymphaea rubra Roxb.subsp.longiflora Lov.) tündérrózsa állományok között gyűjtöttük. Eddigi vizsgálataink során a Hévízi forrástóból 60 csillós (Ciliata) fajt tudtunk kimutatni. A planktonban csak néhány faj: Disematostoma buetschlii, Urocentrum turbo, Cyclidium sp., Coleps sp.tagjai voltak rendszeresen jelen. Az élőbevonatokban is szegényes a csillós fauna (Paramecium caudatum, Coleps hirtus, Coleps nolandi, Vorticella marginata) tenyészik. A fajokban leggazdagabb csillós együtteseket a növényzet közötti mintákban találtuk. Itt egyes alkalmakkor. 13-24 Ciliata faj is kimutatható volt (pl.: Spirostomum sp., Euplotessp., Arcuaspathidium sp., Monodinium sp., Lacrymariasp., Stentor sp. Paramecium sp., Vorticella sp. tagjai). A tóban rendszeresen megtalálhatók voltak: Disematostoma buetschlii, Coleps hirtus, Coleps nolandi, Vorticella marginata, a Frontonia atra, Urocentrum turbo, Paramecium caudatum, Paramecium bursaria, Paramecium aurelia. Feltűnő a Hypotrichidák alacsony jelenléte. Eddigi tapasztalatunk szerint az egyes évszakokban (a nagyfokú hőmérsékleti és vegyi környezeti állandóság miatt) nagyon hasonló a forrástó planktonjában megtalálható Ciliata fauna összetétele. A szezonális változások miatti faunisztikai eltérések a Nymphaea-kWomhnyban viszont jelentősek. A különbségek elérhetik az 50-85 %-ot is. Kulcsszavak: termálvíz, ökológia, csillós fauna, Bevezetés A Dunántúli-középhegység felső-triász fokarsztviz-tároló területén számos hideg és meleg vizű forrás található. Ezek közül a Hévízi-forrástó a legismertebb, melynek meleg, kénes vizét (iszapját is) már több mint 200 esztendeje a gyógyászatban eredményesen használják. A forrástó ismertsége ellenére az irodalmi adatok azt mutatják, hogy a forrástó vizének biológiai állapot feltárása későn, csak az 195060-as években kezdődött meg. A tó rendszeres (több élőlénycsoportra is kiterjedő) kutatása viszont csak az 1990-es évek végén indult meg. Ezek a kutatások azt mutatták, hogy a Hévízi-tó jellegzetes kémiai összetételű és közel 30 C°-os vizében változatos összetételű növény, alga, Zooplankton társulások tenyésznek. Az előkerült fajokról, a kialakult társulásokról „ A Hévízi forrástó ökológiai állapota" című kiadványból részleteiben is értesülhettünk (1999-2002). Figyelemre méltó, hogy sem ebben a kötetben, sem a korábbi kutatások eredményeinek tanulmányozása során nem találtunk adatot a Hévízi-forrástó Protozoon faunájáról, annak összetételéről. A Szent István kórház támogatás alapján protozoológiai (Ciliata) kutatásainkat 2004-ben kezdtük meg, azzal a célkitűzéssel, hogy az évszakos változásokat figyelembe véve feltárjuk a Hévízi- tóban tenyésző Ciliata (Protozoa) faunát, illetve a kialakult csillós közösségek összetételét. Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Hévízi-tóban 2004 májusában kezdtük meg. Mintáinkat a forrástó öt (5) különböző pontjáról (növények között, bevonat, plankton) vettük. Mintavételeink során legalább 10 liter vizet szűrtünk át plankton hálón. A minták tömörítését kettős szűréssel (50nm, illetve 10^m-es Nytrell UGB.jelű műanyagszita hálók segítségével) végeztük. A feldolgozás során mindkét szűrletet mikroszkóp alatt átvizsgáltuk. A szűrt mintákon kívül alkalmanként kaparék (élőbevonat) mintákat is vettünk a Nymphaea állományokból, illetve a fa- és a betoncölöpök algabevonataiból. A fajok meghatározásához Stiller (1971, 1974), Foissner et al. (1991/92/94/95) munkáit használtuk. A nehezebben meghatározható fajokat festési (protargol, nedves ezüstözés, Bresslau opálkék) eljárások segítségével identifikáltuk. Eredmények A kémiai analízisek szerint a Hévízi-forrástó vize CaMg-HC0 3-S0 4 típusú. A víz vezetőképessége 692 nS/cm, a pH-értéke semleges körüli (7,26). A tó vízhőmérséklete kiegyenlített: 30-33 C°, az oldott oxigén tartalom az eddigi mérések szerint a felső 0-80 cm-es rétegben 2 mg/l (telítettség 28 %). A forrástó protozoológiai (Ciliata) kutatása során eddig 60 csillós fajt találtunk meg. (1. táblázat). 1. táblázat A csillós fajok előfordulása a mintavételi helyeken Mintavé+B3teli helyek Fajnév 3 4 5 6 8 + Arcwosplhidium apatitul* + AipidUca cicada • AspidUca lyitceua • BfepHarfama Uteritkim. • Oiifedonelta undnata • Colepa Wim.« • • + + Colepa noUndi •f + • Colpoda in fia la + CodoneJU e raier» • + Cyclidfem cürvk. + Cydldium cUüCMMa • • + Diiemalastoma buetschlii + + + • [ndwIHM deiiuu + Epislytt. hcatdwU + Ewpfeles a la tui + Eupiolca afTlnís + + E up feles harp a + Eupfeles patella + Fraalanla acuminata + Frontonia atra + HlatrtcuHji varas • Holophrya simplex + • Hofealicha monltata • Ktmupili monllata • Lacrymaria afer + Lcmbadfen bullinum + Litonotui CTPWI + L Monoton fasciola + Lilonolut lamella • • Mariiuja pcUclca • Monodinium balblanii • Nassula aurea + Nassufepsls elegant + OiMricha chfereMcera • Oxkricha ilmllii + Paramecium aurclia + Paramecium bursaria + + Paramecium caudatum + •F Spiroslomum ambifuum + Spiroslomum mlnui + Spiro« lot* unt terei • Sleinia candena • Stentor coeruieui + + Slentor müllcri • Si enter roeselU • Sty (onychia varas + Tkuricola amphora Tinlinnopiia cylindrala • TracheMus ovum Trílhizmoeloma cuculiulua • Urocentrum turbo + • Uroicphu ralluhaa + Urosoma caudalut + VarbticoU cryalalUna + VorticcHa martinala • • + Vorticella microstoma • • • Vorticella nebulifera • Megfigyeléseink során a legtöbb fajt a növényzettel benőtt (Nymphaea rubra állományokban) 3-as mintavételi helyen találtuk (19-23 faj). Az itt található fajok jelentős része más, nem termál jellegű kisvízből is ismert. Ezen a helyen rendszeresen előfordult pl. Aspidisca cicada, Coleps hirtus, Coleps nolandi Disematostoma buetschlii, Frontonia atra,
