Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

107 A Zátonyi-Duna jelenlegi makrogerinctelen faunája mintegy „modellezi" azt az állapotot, ami a Duna elterelése előtt a Szigetköz különböző víztereit jellemezhette (2. táblázat). Előhelyi jellemzőit tekintve a Zát2 hely a elterelés elötti főágnak, a Zát3 hely a hullámtérnek, a Zát4 pedig a mentett oldalnak feleltethető meg. 2. táblázat. A makrogerinctelen fauna éves csoport és taxonszáma a Zátonyi-Duna különböző mintavételi helyein 2003-ban Makrofauna rendszertani csoportok ZAT 2 ZAT 3 ZAT 4 Hidrák (Hydridea) + + örvényférgek (Turbellaria) + Kevéssertéjüek (Oligochaeta) + + + Soksertéjüek (Polichaeta) + Nadályok (Hirudinoidea) + + Csigák (Gastropoda) + + + Kagylók (Lamellibranchiata) + + + Mohaállatok (Bryozoa) + + Aszkarákok (Isopoda) + Felemáslábú rákok (Amphipoda) + + Hasadtlábú rákok (Mysidacea) + + Kérészek (Ephemeroptera) + + + Szitakötők (Odonata) + + Poloskák (Heteroptera) + + Tegzesek (Trichoptera) + + + Kétszárnyúak (Diptera) + + + Nagyszárnyúak (Megaloptera) Bogarak (Coleoptera) + + + Csoportszám 8 15 15 Taxonszám 13 24 33 Az eredmények értékelése A Duna elterelése előtt a három víztér vízjárása jellegzetesen eltért egymástól. Az Öreg-Duna (főág) állandó, közepes vagy erős áramlású, mély vizű élettér volt. A hullámtér vizei között a főág vízjárásától függően az áramlótól az állóvízig minden típus előfordult, sőt egyazon víztest jellege is változott egy év során. A mentett oldalon lévő vizek állóvizek voltak, nagyrészük csak a talajvízen keresztül kapott vízutánpótlást. Az elterelés hatása a kezdeti években elsősorban az Öreg-Dunában és a hullámtéren éreztette hatását (vö. csoport és taxonszám). 1995-től a különböző vízpótlási megoldások következtében az egyes vlzterek között az elterelés előtt és közvetlen utána fennálló különbségek fokozatosan eltűntek. A hullámtéri vizek gyakorlatilag egész évben áramlóvá váltak, a mentett oldali vizek elvesztették korábbi elszigeteltségüket, és állandó állóvízi jellegüket, a hullámtérről vagy az Öreg-Dunából kapják a vízutánpótlást, jelentős részük különböző mértékben áramló vizűvé vált. A korábbi, klasszikus topográfiai, ill. árvízvédelmi tagolás - főág, hullámtér, mentett oldal - egyre kevésbé jelentkezett a vízi makroszkópikus gerinctelen fauna térbeli összetételében és elterjedésében. A szétterjedés korábbi fizikai akadályai - a különböző vízpótlási megoldások következtében - gyakorlatilag megszűntek, a makroszkópikus gerinctelenek mindenhová dorlás jelentkezik számos vízi makro-gerinctelen csoport, ill. taxon előfordulási gyakoriságának, elterjedési területének, növekedésében, a csoport- és taxonszám emelkedésében. A valódi - utóbbi években megjelent - invádor fajok pl. Hypania invalida, Corbicula fluminea/fluminalis aránya elenyésző. A változások eredményeként a 2000-es évek elejére a három víztér makro-gerinctelen faunája igen hasonlóvá vált. A Szigetköz vízrendszerének a Duna természetes vízjárásához igazodó, néhány év óta bevezetett vízkormányzása úgy tűnik, hogy az uniformizálódás ellen hat (vö. mocsári csiga visszaszorulása, alacsonyabb éves taxonszámok az ÖregDunában 2001 óta). Összefoglalás Az elmúlt évtizedben a Szigetköz vízterein a vízi makrogerinctelen fauna folyamatos uniformizálódását lehetett megfigyelni. A rendszertani csoportok és a taxonok számának tekintetében a leggazdagabbak a gyakorlatilag állandóan állóvízi jellegű helyek (függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el), a hullámtéren a Schisler-holtág, a Cikolai és a Bodaki ágvég; a mentett oldalon a Zátonyi-Duna Bodaknál, és a Lipóti-morotva. A másik végen (alacsony csoport és taxonszám) helyezkednek el az állandóan áramló vagy erősen áramló vizű élőhelyek, a főágban a fenékküszöb alatti térség, Dunaremete, a hullámtéren a csákányi-dunai mintavételi hely, a mentett oldalon a Zátonyi-Duna egyik dunaszigeti mintavételi helye. A két véglet között találhatók a lassú áramlású, vagy időszakosan állóvizű helyek a két véglet közötti csoport- és taxonszámmal. Irodalom Ambrus, A., Bánkúti, K„ Csányi, B., Juhász, P. & Kovács, T. 1995. Újabb adatok az Aphelocheirus aestivalis Fabricius, 1794 (Heteroptera, Naucoridae) magyarországi elterjedéséhez. Folia Entomol. Hung., 56:223-256. Bakonyi, G. 1990. Sigarafossarum, hazánk faunájában új vlzipoloska a Szigetközből (Heteroptera). Folia Entomol. Hung., 51:163. Bakonyi, G. & Vásárhelyi, T 1993. Szakértői tanulmány a Szigetköz akvatikus és szemiakvatikus poloskafaunájának vizsgálatáról az 1990-93 években. Kézirat Csörgits, G. & Hufhagel, L. 2000. Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 4. Heteroptera fajegyüttesek hasonlósági mintázata a Dunán. Hidrológiai Közlöny, 80: 288-290. Puky, M. 1995. The Hirudinea fauna of the Szigetköz (1850-1791 river km). Opuscula Zoologica, XXVII-XXVIII: 195-205. Nősek, J.N. 1996. Untersuchung der wirbellosen Wassermakrofauna in der Kleinen Schuttinsel (Szigetköz). Limnolog. Ber. der 31 IADKonferenz, Baja/Ungarn, pp.255-260. Szathmáry, K. 1990. A vízi makroszkópikus gerinctelen fauna vizsgálata a Szigetközben. Kézirat, Budapest, 49 pp. Köszönetnyilvánítás A kutatást a KVM (és jogelődei) valamint az OTKA T 037468 sz. pályázata támogatta. Köszönet illeti az évek során a terepi munkában nyújtott segítségéért Oertel Nándort, Mester Józsefet és Kelényiné Welner Irmát, a minták válogatásáért Prohászkáné Bauer Zsuzsannát, Vajdáné Laczházy Andreát és Kelényiné Welner Irmát. eljuthattak a Szigetköz vízrendszerében. Ez a „belső" vánNOSEK JÁNOS 1973-ban okleveles biológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán, 1976-ben doktorált. 1973-óta az MTA Magyar Dunakutató Állomásán dolgozik. PhD fokozattal rendelkezik. Jelenleg főmunkatárs. Changes of the macroinvertebrate fauna in the wetland area of the Hung, Danube, Szigetköz in the past ten years J. Nosek Abstract: The comparison of the three areas of the Szigetköz shows a process to uniformity in the macroinvertebrate fauna during the last decade. The previous spatial composition and pattern due to the topography and flood (main arm, flood plain, protected area) is lost. The former barriers of distribution disappeared because of the different water supply techniques, and the macroinvertebrates can spead to the whole water system of the Szigetköz. Keywords: Danube, Szigetköz, macroinvertebrate fauna, long term changes.