Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

91 A tiszavirág [Palingenia longicauda (Olivier)] lárváinak térbeli előfordulását befolyásoló tényezők vizsgálata Málnás Kristóf

1 - Lengyel Szabolcs

2 - Dévai György' 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2MTA-DE Evolúciógenetikai és Konzervációbiológiai Kutatócsoport, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Munkánk során a Felső-Tisza magyarországi szakaszán, a Gulács községhez tartozó Igonya nevű szakadópartnál vizsgáltuk a tiszavirág (

Palingenia longicauda) lárváinak elhelyezkedését a mederfalban. A kvantitatív mintákat baggerezéssel vettük három vízmélységből. Vizsgáltuk az üledék kötöttségi jellemzőit és szemcseösszetételét. Feljegyeztük továbbá a közvetlen környék jellemzőit is (áramlás erőssége, mederanyag heterogenitása, partfal jellemzői). Elemeztük ezeknek a tényezőknek a tiszaviráglárvák térbeli előfordulási viszonyait befolyásoló hatását. A lárvákat mintánként elkülönítettük testméretük, ill. várható kirepülési idejük szerint, és vizsgáltuk a különböző lárvastádiumokhoz tartozó egyedek elhelyezkedésében tapasztalható szabályszerűségeket. Kulcsszavak: tiszavirág (Palingenia longicauda), Felső-Tisza, telepszerkezet, térbeli eloszlás. Bevezetés A tiszavirág egyik legjelentősebb természeti értékünk. Európában életképes erős populációi szinte csak nálunk találhatók, így a faj igazi hungarikumnak tekinthető. Ennek ellenére a faj előfordulását és mennyiségét befolyásoló tényezők célirányos vizsgálatára igen kevés példa akad (Csoknya és Ferencz 1972, 1975; Sartori et al. 1995). A tiszavirág biológiájával kapcsolatban főleg a rajzásról találhatunk részletes irodalmat (Andrikovics és Turcsányi 2001; Fink és Andrikovics 1997; Landolt et al. 1997), ökológiai igényeiről szóló munka már kevesebb van (Sartori et al. 1995; Landolt et al. 1995; Csoknya és Ferencz 1972, 1975; Russev 1987). Munkánk célja a tiszaviráglárvák térbeli eloszlását befolyásoló tényezők vizsgálata volt mennyiségi mintavételezéssel. Anyag és módszer A mintavétel 2004. június 25-27. között történt, a FelsőTisza magyarországi szakaszán, a Gulács község közigazgatási területéhez tartozó Igonya nevű szakadópartnál. A partfalban élő lárvák mennyiségi mintavételezését baggerrel (alja felé keskenyedő, 25 cm átmérőjű és 30 cm magas hiányos hengerkúp) végeztük. A felszínre hozott mederanyagból mintákat tettünk el, majd szitán átmosva kiválogattuk a tiszavirág-lárvákat. A lárvákat várható kirepülési idejük szerint elkülönítettük (ez főleg a testméret és a szárnyhüvely hossza alapján történt), számukat feljegyeztük. A lárvák mintegy harmadát egyéb vizsgálatokra eltettük, a többit visszaengedtük. A 320 m hosszú partszakaszról 15 véletlenszerűen kisorsolt helyen 1 m, 1,5 m és 2 m mélyről l-l mintát vettünk. A mintavétel során feljegyeztük a mintavételi hely közvetlen környékének jellemzőit: az áramláserősséget, a mederanyag-minőséget, a friss üledékképződési, a növényi részek felhalmozódását, a parttól való távolságot. Friss üledéken a kemény mederfalon található nagy szemcseméretű, laza, még nem összecementálódott üledéket értjük. Az áramlás erősségét egy úszó által meghatározott távolság (2 m) megtételéhez szükséges időtartammal mértük stopper segítségével, majd ebből vízsebességet számoltunk. A gyűjtött aljzatmintában vizsgáltuk a szemcse-összetételt, és meghatároztuk az Arany-féle kötöttséget. A szemcse-összetétel vizsgálata ülepítéses eljárással történt, a finom üledék mennyiségét Köhn-féle pipettával, a durvább üledékét szárítás után szitálással határoztuk meg. Mindkét vizsgálat Várallyai (1993) metodikája alapján történt. Az adatok feldolgozásához SPSS 10.0 statisztikai programot használtunk. A tényezőknek vizsgáltuk mind a lárvák előfordulására (prezencia/abszencia viszonyaira), mind pedig a lárvák egyedsűrűségére gyakorolt hatását. A lárvák eIőfordulását befolyásoló tényezőket bináris logisztikus regressziós (backward stepwise) analízissel, míg a lárvák számát befolyásoló tényezőket általános lineáris modellekkel (backward stepwise GLM) vizsgáltuk. Ezen kívül külön is vizsgáltuk egyes tényezők hatását. Eredmények A 45 mintában összesen 377 lárvát találtunk, melyből 61 db első éves, 80 db második éves és 236 db harmadik éves volt. Lárvákat összesen 27 mintában találtunk, 17 mintában nem volt lárva, míg egy friss suvadásnál vett mintában csak elhalt, elfolyósodott lárvákat találtunk (ez utóbbiakat kizártuk az elemzésekből). A lárvák prezenciáját a vizsgált tényezők (vízmélység, partvonal menti elhelyezkedés, friss üledéklerakódás, növényi részek, szemcseméret, aljzat anyagának kötöttsége) közül egyedül az ülepedés befolyásolta (többszörös bináris logisztikus regresszió, B = 3,6 ± 1,13, p = 0,001). Ennek oka az volt, hogy azokon a helyeken, ahol nem volt friss üledéklerakódás (n = 27), a minták 96%-ában találtunk lárvákat, míg azokon a helyeken, ahol bármiféle friss üledéklerakódás volt (n = 17), mindössze a minták 41%-a bizonyult lakottnak (Fisher egzakt p < 0,001). A vízmélység és a partvonal menti elhelyezkedés nem volt szignifikáns hatással a lárvák előfordulására (többszörös logisztikus regresszió, n.s.). A vízmélység, ill. a partvonal menti elhelyezkedés hatása akkor sem befolyásolta a lárvák előfordulását, amikor külön vizsgáltuk e két változót. Amikor azonban a szemcseméret-eloszlás hatását külön, az egyes mérettartományoknak a lakott és a nem lakott helyek közötti összehasonlításával vizsgáltuk, a 20 jim alatti, ezen belül is a 10-20 nm-es, valamint a 100 (ím feletti tartományokban találtunk különbséget (/. ábra). Az alacsonyabb mérettartományok gyakorisága a lakott helyeken magasabb volt, míg a 100 (ím feletti tartomány gyakorisága a lakott helyeken alacsonyabb volt. Az aljzat kötöttsége nem különbözött a lakott és nem lakott helyek között (t-teszt, n.s.). Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol nem voltak növényi részek (n = 37), a minták 84 %-ában találtunk lárvákat, ahol viszont növényi részek (gyökerek, ágak) fordultak elő (n = 8), csak a minták 38 boában találtunk lárvákat (Fisher egzakt p = 0,014). Ez az eltérés szorosan összefüggött azzal, hogy volt-e friss üledék az adott helyen, mivel a növényi részek előfordulása gyakoribb (41 %) volt azokon a helyeken, ahol friss üledéket is találtunk (n = 17), mint azokon a helyeken, ahol ez hiányzott (4 %, n = 28, Fisher egzakt p = 0,003). Az áramlás hatását a lárvák prezenciájára (lakott/nem lakott) nem tudtuk vizsgálni, mert az áramlást csak a vízfelszínen mértük, így az egy helyen három vízmélységből vett mintákat össze kellett vonni. Ebben az esetben azonban a 15 mintavételi helyből mindössze kettő volt olyan, ahol egyik vízmélységben sem találtunk lárvákat, s ez az összehasonlításra kevés volt. A lárvák denzitását a prezenciához hasonlóan csak a friss üledék befolyásolta (2. ábra, backward stepwise GLM után