Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

86 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Kis vízfolyások, ökológiai folyosók mikroklíma vonatkozásai az Apátkúti­patak példáján bemutatva Loksa Gábor 1 és Kállai Szabolcs 2 '1095. Budapest, Mester u. 53-55. - 22100 Gödöllő, Páter Károly út 1. Kivonat: A kis vízfolyások a parti területeikkel együtt mint ökológiai folyosók a mikroklíma oldaláról is értelmezhetőek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a területen feltárt mikroklíma stabilitása alapján kirajzolódik a tényleges ökológiai folyosó, továbbá leha­tárolhatók e folyosó legérzékenyebb részei a változó mikroklíma függvényében. Olyan esetekben, ahol csak természetes ge­neráltságú változásokkal kell számolni - növények évszakos változásai, vízhozamok hosszabb-rövidebb távú változásai - az ökológiai folyosó és mikroklíma kapcsolat meggyőzően vizsgálható és általános következtetések levonását eredményezheti. Kulcsszavak: mikroklíma, ökológiai folyosó, vfz-levegő kapcsolat. A vízterek által befolyásolt mikroklímák alapjai A víz felszínét elérő napsugárzás döntő része abban el­nyelődik, és csak csekély része verődik vissza. Az elnyelt sugárzás a víz optikai tulajdonságai függvényében nyelődik el és szóródik, továbbá hatol a mélyebb rétegekig. Mindez a víz sajátos hőfizikai tulajdonságaiban ölt testet, miszerint a víz fajhője és hőkapacitása nagy, továbbá a víz nagy hő­mennyiséget képes tárolni, vagy leadni csekély hőmérsék­let-változás mellett. Azokban az esetekben, ahol a víz mély­sége csekély, az energetikai folyamatok alakításában a víz­fenék is szerepet játszik. (Geiger 1961, Szász-Tőkei 1997) A víztér a fölötte lévő levegő állapotára gyakorolt napi hatása abban nyilvánul meg, hogy reggel és délelőtt a víz lassú felmelegedése fékezi a levegő felmelegedési ütemét, míg délután és este a víz lassú lehűlése következtében las­sabban hűl le a levegő. Éves viszonylatban azt lehet monda­ni, hogy tavasszal hűtő, míg nyáron és ősszel lehűlést mér­séklő hatású a víz a vízfeletti levegő állapotára nézve. A ki­egyenlítettség a víz feletti légtér relatív nedvességtartalmára is igaz, ugyanis a vízfelület jelenléte az intenzív párolgás­nak, a légtér páraellátott- ságának záloga. Mindezen hely­zethez hozzájárul még az a tény is, hogy a felszíni víz és a felszín alatti talajvíz közötti természetes kapcsolat fennállá­sa esetén a vízteret szegélyező növényzet jó vízellátottsága következtében jelentős a növényzeten keresztül s légtérbe jutó nedvesség mennyisége is. (Geiger 1961, Szász-Tőkei 1997) Anyag és módszer A mikroklíma mérés helyeit növénytani és geomorfoló­giai feltárás, vagy ezirányú korábbi vizsgálatok alapján kell meghatározni. A domborzat esetében az égtáji, a lejtési vi­szonyokat, továbbá a kisebb térrészeknek a nagyobb térség­ben elfoglalt helyzetét kell vizsgálni. A növényzet esetében a faj és fajta lista mellett a fejlettségi állapot, az állomány magassága, zártsága, homogén vagy heterogén volta a meg­határozó. A víztér esetében a víz felszíni kiterjedése, mély­sége, mozgásviszonyai és hőmérséklete a lényeges, továbbá a vízhozamok alakulása. (Szúróczki-Tőkei 1988) A Visegrádi hegység középtájon belül az É-D-I lefutású, a Duna völgyébe torkolló Apátkúti völgyben folyik az azo­nos nevű patak. A völgy mindkét oldalán meredek lefutású oldalak találhatók, a völgy szurdok szerű jellege egész vo­nulatára jellemző. (Marosi-Somogyi 1990). Ez a helyzet a völgyben tapasztalható cirkulációs viszonyok tekintetében meghatározó. Miután a völgy szűk és erősen horizont-korlá­tozott, az eltérő besugárzás jelentős hőmérsékleti különbsé­geket hoz létre a völgy fenék és a völgyoldalak felső része között, következésképpen hajnalban intenzíven megindul a levegő völgyön belüli feláramlása, amely áramlás az esti és éjszakai órákban irányát tekintve megfordul. Mindezen fo­lyamat stabil voltát magának a völgynek a lejtése is segíti, vagyis reggeli és délelőtti völgyön belüli, a a völgyoldalak mentén tapasztalható feláramláshoz szükséges levegő után­pótlása biztosított a völgy lefutása irányából, míg éjjel a völgyoldalakon leáramló levegő a Duna völgye felé lejtő A­pátkúti völgyön át el tudja hagyni a területet. E domborzati helyzet tehát segít megakadályozni a szélsőséges hőmérsék­leti helyzetek állandósulását. A helyzetet csak erősíti a völgyfenéken lévő patak vizének hőkiegyenlítő hatása. A két hatás közül a domborzati a karakteresebb, a víz hatása mértéke a víz mennyiségétől és a vízteret elérő sugárzás korlátozottság mértékétől függ. (Szász-Tőkei 1997, Reich­holf 1998) Mindezek következtében a völgyben mérsékel­ten hűvös és mérsékelten nedves légköri helyzet állandósult. Az Apátkúti völgyben, az Apátkúti vadászház melletti tisztásnál a patakparton (200 m. tszfm.) és a tőle K-i és NY­i irányban lévő völgyoldalakon, lombhullató erdőállomány­ban (250 m. tszfm.) voltak mikroklíma mérések. Mindhá­rom ponton a levegő hőmérsékletének és relatív légnedves­ségnek napi meneteit mértük a felszín közeli légtérben, ille­tőleg a patakparton 2 m.-es magasságban is. A méréseket nyári és téli időszakban borult és derült időben 24 órán át végeztük a patak mellett automata, míg a völgyoldalakon hagyományos termo-hygrigrafokkal. Méréseinkkel arra kerestük a választ, hogy: • a vázolt domborzati viszonyok mellett kialakult-e sajá­tos mikroklimatikus helyzet, • ha igen, akkor az mennyire stabil, • ezt a helyzetet a mérések tanúsága szerint milyen té­nyezők befolyásolják, Eredmények Valamennyi mérés kialakult sajátos mikroklímát mutat, amely a patakparton a kiegyenlített napi hőmérséklet-járás­ban mutatkozott meg, míg a völgyoldalakon szélsőségesebb hőmérsékleti ingás alakult ki. /. táblázat: napi hőmérsékleti ingások Időjárási helyzet Patakpart mentén Hegyoldalon Derült nyári 18-20 °C 23-27 °C Borult nyári 12-15°C 17-20 oC Derült téli 10-12°C 14-16°C Borult téli 3-6 °C 8-10°C A szélsőségesség a lombozattól és a felhőzettől függően alakult, a nyári méréseknél a lombozat sugárzás-korlátozó hatása tompította, míg a lombozat hiányában erős hőmér­sékleti kontraszt alakult ki. A felhőzet jelenléte a hőmérsék­leti kiegyenlítődés felé mozdította a helyzetet, a derült idő­ben nagyobb különbség volt tapasztalható a napi minimum és maximum hőmérsékletek között. A patak partján lévő, két szintben is végzett mérések ta­núsága szerint a víztémek erőteljes hőmérséklet kiegyenlítő, a felmelegedést és lehűlést lassító, időben elhúzó hatása ér­vényesült a derült és felhős helyzetekben eltérő mértékben. Nyári időszakban reggel 6 és 9 óra között alig emelkedett a léghőmérséklet (kb l,0°C/óra), majd igen intenzív volt az e­melkedés (2-5°C/óra), a maximum elérése (13 óra) után mind a felszínközelében, mind a 2 m.-es szintben kb. 3,5-4

Next

/
Thumbnails
Contents