Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. - az emelkedő hőmérséklettel a Cladophora szénfelvéte­le egyértelműen nőtt, ugyanakkor a biomassza duplázódási ideje pedig csökkent, azaz a magas hőmérséklet a Clado­phora elszaporodásának egyértelműen kedvez - az alacsony vízben a magas fényintenzitás (direkt nap­fény, 2000 pmol m'V) sem csökkentette a Cladophora szénfelvételét - a Cladophora fonalas zöldalga biomasszája 40 cm-nél mélyebb vízben elhanyagolható (Vörös és mtsai 2004) - 2004-ben megemelkedett a Balaton vízszintje. Az előző évhez képest 30-40 cm-rel volt nagyobb a vízmélység. 2004 hűvösebb nyarán a Cladophora tömeges elszaporodása szórványos maradt. Mindezek azt sugallják, hogy a Cladophora fonalas zöldalga 2003. évi nyári tömeges elszaporodását a Bala­ton déli partszakaszain elsősorban az alacsony vízállás és ennek következtében a gyakran 30 °C-ot meghaladó vízhőmérséklet okozta. Köszönetnyilvánítás A munka a Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszter­elnöki Hivatal anyagi támogatásával készült. Irodalom HerodekS. (1999). A makrofitonok elterjedését befolyásoló tényezők a Balatonban. - Kutatási jelentés a Magyar Tudományos Akadémia ­Miniszterelnöki Hivatal megbízásából, MTA BLKI, Tihany, pp. 25. HerodekS., Tóth V és Présing M. (2001): A makrofitonok elterjedését befolyásoló tényezők a Balatonban II. A 2000 évi kutatások ered­ményei- In: A Balaton kutatásának 2000. évi eredményei. (Szerk : Mahunka S., Banczerowski J ), M. Tud. Akad., Bp., pp. 98-106. .. Steemann Nielsen, E. (1952) The use of radioactive carbon ('^Q for measuring organic production in the sea. - J. Cons. Perm. Int. Ex­pl. Mer. 18: 117-140.5z<ísz E. (1989) A fényviszonyok, a nitrogén­fölvétel és az elsődleges termelés kölcsönhatásai a Balaton eltérő trofitású tájain. - Egyetemi doktori értekezés, ELTE pp. 118. Webb, W. L„ Newton M„ Starr D. (1974) Carbon dioxide exchange of Alnus rubra. A mathematical model. - Oecologia 17: 281-291. Wellburn, A. R. (1994) The spectral determination of chlorophylls a and b, as well as total carotenoids, using various solvents with spectrophotometers of different resolution. - J. Plant Physiol. 144: 307-313. Vörös L. (2003) A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyüttesei­nek szerepe és szabályozó tényezői. - Kutatási jelentés a M. Tud. Akad. - Miniszterein. Hivatal megb., MTA BLKI, Tihany, pp. 38. Vörös L„ Kovács A., Pajer Gy., Mózes A. (2004) A Balaton planktoni­kus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó ténye­zői. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei. (Szerk.: Mahunka S., Banczerowski J.), M. Tud. Akadémia, Bp., pp. 7-15. Light and temperature dependence of photosynthesis of Cladophora in Lake Balaton (Hungary) Attila W. Kovács, Balázs Németh, Mátyás Présing Noémi Tóth and Lajos Vörös Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Tihany P.O.B. 35., H-8237. (kovacsa@tres.bIki.hu) Abstract: In 2003 the filamentous green algae Cladophora caused nuisance blooms on the south part of Lake Balaton. The huge amount of al­gal mats covered almost the whole shore in 50-100 m zone. The photosynthesis of green macroalgae Cladophora from Lake Balaton (Hungary) investigated using MC uptake method in an incubation system under 28 combinations of light and temperature. The appli­ed range of temperature (20, 25, 30, 35 °C) and inadiance (0, 40, 130,430,900, 1400, 2000 pmol m" 2 s" 1) were determined by natu­ral conditions of Lake in summertime. Linear relationship between temperature and max. I 4C uptake of Cladophora was observed in the applied temperature range. The maximum of the assimilation number (P B»«) varied beetwen 0.355 and 1.689 mg C [mg Chi a]' 1 h" 1. With increasing temperature the doubling time of biomass decreased from 13 days to 3.8 days. The data indicate that the Clado­phora invasion in 2003 was caused by the low water level and consequently by the increased water temperature. Keywords: Cladophora, photoshynthesis, light, temperature, eutrophication, Lake Balaton Pontszerű gázolajszennyezés hatására bekövetkezett változások a makrogerinctelen élőlényegyüttes szerkezetében (Morgó-patak, Börzsöny-hegység, Kismaros) Kriska György 1 - György Katalin 2 - Bardóczyné Székely Emőke 2 'ELTE TTK Biológiai Szakmódszertani Csoport 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. E-mail: riska@ludens.elte.hu 2SzIE MKK Környezet- -és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: gyorgykati@freemail.hu, szekelyemoke@vipmail.hu Kivonat: Kutatásaink során a Morgó-pataknál elvégzett biológiai vizminősltések eredményeként alkalmunk nyílt egy pontszerű gázolaj-szennyezés hatásainak fetérképezésére a patak makrogerinctelen élőlényegyüttesének változása alapján. A vizs­gálati eredményeink igazolták, hogy a szénhidrogén szennyezés erőteljes hatással volt a patak makrogerinctelen élőlény­együttesére és a vízminőség változás kimutatható volt hat nappal a baleset után is, amikor a szennyező anyag jelenlétét már érzékszervi úton nem leheten érzékelni. Az eset felhívja a figyelmet az EU VKI ajánlásának helyességére: az élővi­lág hosszabb távon jobban tükrözi a patakszennyezés hatását, mint a vízkémiai eredmények. Morgó-patak, Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrendszer, biológiai vlzminösltés Kulcsszavak: Bevezetés A gázolaj elég gyakori víz-és talajszennyező. Talaj- il­letve felszín alatti vizek szennyezőjeként elsősorban a fel­hagyott ipari területekkel, szovjet laktanyákkal kapcsolato­san fordult elő. Gyakran okoz felszíni vízszennyezést, de a kisvízfolyásoknál történt esetek, sajnos nem kapnak elég fi­gyelmet. Magyarország északi részén, Börzsöny-hegység egyik legszebb és leglátogatottabb részén találjuk a Morgó-, vagy Török-patakot. Vízgyűjtőterületének mintegy kétharmada a Duna-Ipoly Nemzeti Park törzsterületéhez tartozik, ahol vé­dett és fokozottan értékeink élnek. 2004. május 10-én a Morgó-patak és a patakot tápláló több vízfolyás biológiai vízminőségét vizsgáltuk egy OTKA által támogatott kutatási program során. Mintavételezéseink még tartottak, amikor Szokolya alatt egy 10 tonnás teherau­tó borult a patakba, amelynek sérült üzemanyag tankjából mintegy 70 liternyi gázolaj került a vízbe. A véletlen baleset következtében lehetőségünk nyílt arra, hogy nyomon köves­sük egy pontszerű dízelolaj szennyezés hatását a patak mak­rogerinctelen élőlény-együttesére. Anyag és módszer Munkánk során a patak felső folyásától indulva halad­tunk a torkolat felé. A vizsgált szakaszokon 30 perces gyűj-

Next

/
Thumbnails
Contents