Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005 . 85. ÉVF. 6. SZ. 100 2:1 arányú elegye, 5,5 g l" 1 PPO, 0,15 g 1"' POPOP). A radioaktivitást LKB Rackbeta-2 folyadék-szcintillációs számlálóval mértük. A Cladophora fotoszintézise és a fényintenzitás közötti kapcsolatot Webb és mtsai. (1974) által leírt modell alapján jellemeztük. A DMSO-val való extrahálás után meghatároztuk a Cladophora minta klorofill-a, -b és karotinoid tartalmát is (Wellburn, 1994). Az algaminták összes szén- és nitrogéntartalmát egy automata mintaadagolóval ellátott folyamatos működésű tömegspektrométerrel határoztuk meg (Automated Nitrogen/ Carbon Analyzer - Mass Spectrometer, ANCA-MS System, Europa Scientific, UK). A szárított algamintákat légmentesen ón kapszulákba csomagoltuk, és leucin standard segítségével meghatároztuk a minták összes szén- és nitrogén tartalmát. Miután a kísérletek során gyakorlatilag lehetetlen teljesen egyforma növénydarabokat használni, ezért a mért szénfelvételi értékeket (P; mg C l" 1 óra' 1) a minta friss tömegére (P F"; mg C [g Frt.]"' óra" ), valamint a mintában mért klorofill-fl mennyiségre vonatkoztattuk (P B; mg C [mg KI-a]" 1 óra"'). A klorofillra vonatkoztatott felvételt klorofill hatásfoknak nevezzük. Eredmények és megbeszélésük A Cladophora fotoszintézisének fényfüggése A Cladophora szénfelvétele erősen függött az alkalmazott fényintenzitástól (7. ábra). A fotoszintézis-fényintenzitás (P-I) görbe első szakaszában a fonalas zöldalga elsődleges termelése lineárisan nőtt az emelkedő fényintenzitással, majd az 1000-1500 ^mol m" 2 s"' megvilágításnál elérte a fénytelítési szakaszt. Kísérleti rendszerünkben fényforrásként a napot felhasználva az alkalmazott legnagyobb fényintenzitás 2000 nmol m" 2 s' 1 volt, azonban még ezen a megvilágításon sem tapasztaltunk fénygátlást, a 25 és 30 °C-os sárgás minták kivételével. A Cladophora fotoszintézisének hömérsékletfüggése A hőmérséklet, mint minden fiziológiai folyamatot, az algák fotoszintézisét is jelentősen befolyásolja. A hőmérséklet emelkedésével a déli partról származó zöldes és sárgás színű Cladophora minták fotoszintézise közel lineárisan nőtt (2. ábra). 20 és 35 °C között a maximális klorofill hatásfok (P 8^) értéke a sárgás minta esetében 0,687-ről 1,689 mg C [mg Kl-a]' 1 óra'-ra, a zöldes minta esetében 0,355-ról 1,043 mg C [mg Kl-a]" 1 óra'-ra emelkedett. Az északi part kövezetéről származó Cladophora minta elsődleges termelése 25 °C-on volt a legnagyobb, és hőmérséklet emelkedésével értéke rohamosan csökkent. Ellenben a déli partszakaszokon tömegesen megjelent Cladophora max.imális klorofill hatásfoka 35 °C-on volt a legnagyobb. A különböző helyről származó algaminták eltérő viselkedésének hátterében a megfigyelt morfológiai különbségek mellett (amely rámutat a Cladophora minták fajszintű besorolásának fontosságára, ami világszerte a mai napig sem tisztázott kérdés) hangsúlyozottan nagyobb szerepe volt a Cladophora felszínéhez tapadt, nagy tömegű különböző algafajok (főleg kovaalga és cianobaktériumok) alkotta bevonat szénfelvételt befolyásoló hatásának. Az északi parton a Cladophora fonalain főleg Diatoma, Gomphonema, és Cocconeis kovaalgafajok, míg a déli parton Epithemia és Fragillaria fajok előfordulását figyeltük meg. Az északi part kövezetén a kovaalga (közel 80-90 % Diatoma) borítottság olyan mértékű, hogy a Cladophora zöld fonalait teljesen elfedi, a kövek felszínét sötétbarnára színezi. i i i—i—r 1000 1500 2000 Fényintenzitás ()imoI m" ! s' 1) 2500 n I I | I 1 1 1 r 500 1000 1500 2000 2500 Fényintenzitás (nmol m 1 s"') T | 1 1 1 1 r 500 1000 1500 2000 Fényintenzitás (nmol m" 2 s"') 2500 1500 2000 2500 0 500 1000 Fényintenzitás (nmol m"' s" 1) 1. ábra. A déli parton 2003. augusztus 4-én gyűjtött zöldes színű Cladophora minták szénfelvétele a fényintenzitás függvényében 20, 25, 30 és 35 "C-on (a telt szimbólumokkal jelzett adatokat nem vettük figyelembe az illesztésnél)