Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Imre Emőke–Trang Quoc Phong–Madarász Csaba–Farkas Hilda: Az önkormányzati szilárdhulladék-lerakók felmérése. (Az eredmények statisztikai elemzése)

42 Az önkormányzati szilárdhulladék-lerakók felmérése Az eredmények (statisztikai) elemzése Imre Emőke

1, Trang Quoc Phong

2, Madarász Csaba

3, Farkas Hilda

3 'Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Kutató Csoport, imreemok@hotmail.com 2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék (doktorandusz hallgató) tqp98@hotmail.com 3Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium madarasz@kvvm.hu Kivonat: A hulladéklerakók helyzetének pontos felméréséhez, amely nagyszabású és költségigényes feladat, Magyarország az Európai Uniótól kapott segítséget a Phare program keretében, hogy elősegítse az Európa Tanács által kiadott irányelveknek, határozatoknak megfelelő hulladékgazdálkodás bevezetését. A hulladékok helytelen kezelésével okozott káros hatások mérséklése, illetve az egész országot lefedő, korszerű, regionális hulladéklerakó rendszer tervezése érdekében fel kellett kutatni az üzemelő (legális és illegális) és a bezárt hulladéklerakókat. 2002-ben - az országos felmérés során - kb. 2700 települési szilárdhulladék-lerakót térképeztek fel. hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás, matematikai statisztika. gramban) ábrázoltuk. A mérhető valószínűségi változókat a következő statisztikai paraméterekkel jellemeztük: várható Kulcsszavak: 1. Bevezetés Magyarországon jelenleg évente mintegy 23 millió m

3 (4.6 millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik. Ennek 62 %-a lakossági eredetű, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékokkal együtt kezelhető hulladék. Az ártalmatlanítás jellemző formája a lerakás (83 %). A hulladéklerakók helyzetének pontos felméréséhez, amely nagyszabású és költségigényes feladat, Magyarország az Európai Uniótól kapott segítséget a Phare program keretében (a projekt teljes költsége 5.71 millió euro volt, amelyből 4 millió eurót kapott Magyarország). A projektet azzal a fö kitűzéssel írták ki, hogy Magyarországon elősegítse az Európa Tanács által kiadott irányelveknek, határozatoknak megfelelő hulladékgazdálkodás bevezetését. A hulladékok helytelen kezelésével okozott káros hatások mérséklése, illetve az egész országot lefedő, korszerű, regionális hulladéklerakó rendszer tervezése érdekében fel kellett kutatni az üzemelő (legális és illegális), és a bezárt hulladéklerakókat. Meg kellett vizsgálni, hogy ezek megfelelnek-e a környezetvédelmi követelményeknek, illetve azt, hogy mekkora kockázatotjelentenek a környezetre, 2002-ben - az országos felmérés során - kb. 2700 települési szilárdhulladék-lerakót térképeztek fel. Összegyűjtötték az önkormányzatok, intézmények, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek és egyéb források (pl. KÁRINFO-adatbázis = az Országos Környezeti Kármentesítési Program szennyező forrásokat nyilvántartó programja) adatait. Az adatgyűjtéshez irányadó volt a 1999/3 l/EK tanácsi irányelv alapján készült, a hulladéklerakásról szóló, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X. 10.) KöM rendelet. Az összegyűjtött adatokat további feldolgozás és értékelés céljából egy speciális adatbázisba vitték be: a Hulladéklerakó Információs Rendszerbe (LYNSY). A közlemény célja az eredmények bemutatása LYNSY-ben tárolt adattömeg statisztikai elemzése segítségével. 2- Módszerek A LYNSY rendszer adatait a következő szempontok alapján vettük figyelembe: - üzemeltetési időtartam adatok, - műszaki jellemzők, - kockázat. Minden szemponthoz további jellemzőket kapcsoltunk, részben mérhető valószínűségi változók, részben nem mérhető tulajdonságok formájában. Az eredményeket (hisztoérték (X ), szórás (s), ferdeség (C,), csúcsosság (C

k): — 1 " « M c, = M-l (n-\){n-2)s

3 i-i -3 (l) (2) (3) (4) (n-1)(«-2)5

4 E paraméterek alapján számoltuk a Pearson-féle kritérium értéket [2]: A(A+3)

2 K = (5) 4(2^-3^-6X4^-3^,) ahol a ferdeségre jellemző ß, és a csúcsosságra jellemző ß

2 a (3) és (4) kifejezésekkel a következőképpen számítható: ß

x = C] és ß

1 = C

k + 3 • A kritérium érték alapján a Pearson-féle osztályozással megállapítottuk az eloszlás típusát. Az üzemeltetési időtartamot a következő valószínűségi változókkal jellemeztük: az üzemeltetés kezdete és vége, a bezárt lerakók élettartama, a működő lerakók várható élettartama. A bezárt lerakók élettartama az üzemeltetési idő kezdetének és végének a különbsége volt. A működő lerakók várható élettartama a lerakók üres térfogata és az éves lerakás aránya volt. A műszaki jellemzők közé soroltuk a talajvíz mélységét és a hulladék vastagságát, mint a valószínűségi változót. Műszaki jellemzők még a következő tulajdonságok: a függőleges áramlás iránya (beszivárgás, feláramlás), a lerakási módja (völgyben, terepszinten, gödörben), a lerakó felső szigetelése (vékony földréteggel (átlátszó), teljes földrakással, agyaggal, kombinált anyaggal vagy műanyaggal), a csapadékvíz elvezetése (igen, nem), a csurgalékvíz elvezetése (igen, nem), a biogáz gyűjtése (igen, nem). Kockázat megítélése: kicsi, közepes, nagy