Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
69 - Ha a félvariogram kezdeti emelkedés után h —> °o esetén állandósul, akkor a paraméter stacionárius. A >.(/,) függvény minden határon túli monoton emelkedése (ha h -> oo akkor y(h) -» oo ) a paraméter inslacionaritás&ia utal. Megfelelő trend illesztés utáni maradék stacionárius lesz. - A félvariogram c + C 0 értéke, amely megközelítőleg a szórásnégyzettel egyezik meg, a küszöbszint. Maga a C érték ugyanakkor a redukált küszöbszint. Az empirikus félvariogramok eltérő típusú elméleti függvényekkel közelíthetők, áttekintésük itt nem célunk. (Deutsch & Journel, 1992; Wackernagel, 1998), A mintavételezés gyakoriságának becslésére azt a tulajdonságot használtuk fel, miszerint a hatástávolságon (hatásidőn) kívül eső minták gyakorlatilag függetleneknek tekinthetők. Más szavakkal a hatástávolságon (hatásidőn) túli mintavételezés esetén a minta csak a közvetlen környezet állapotáról ad felvilágosítást, ily módon gyakorlatilag nem tudunk meg semmit a folyamatok belső struktúrájáról. Jellemző példák a Velencei-tó empirikus és elméleti félvariogramjaiból A mintavételezés gyakoriságának megállapítására a Velencei-tó hat mérőhelyéről (/. ábra) származó adatsort, pH, fajlagos vezetőképesség, oldott oxigén, szulfát, nitrát, orto foszfát, összes foszfor, biológiai oxigén igény, kémiai oxigén igény és klorofill-a paraméterekre használtuk. A Császár-torkolat esetében 5 éves (1998-2003), a többire 10 éves (1993-2003) adatsor elemzését végeztük el. A mintázás gyakorlata időben nagyon változatos. Télen (140-150 nap) a mintavételezés szünetel, a vegetációs időszakot tavasszal és ősszel havi, míg nyáron két hetes mintázási gyakoriság jellemzi. 1. ábra: A vizsgálatok térségei a Velencei-tavon (Cs-Császár-öböl, N-Német-tisztás, L-Lángi-tisztás, K-Kajak pálya F-FUrdetö) 2. ábra: A Lángi-tisztáson mért fajlagos vezetőképesség idősor (1993-2003) empirikus félvariogramja. Ez az empirikus félvariogram nem tette lehetővé a hatásidő meghatározását. A számításokat meg kellett ismételni a trend eltávolítása utáni maradékra. Az így kapott empirikus és az erre illesztett elméleti félvariogramot jeleníti meg a 3. ábra. «OO 800 SOO 3. ábra: Empirikus és illesztett félvariogram a Lángitisztás fajlagos vezetőképesség idősorának trend eltávolítás utáni maradékára. Az illesztett elméleti félvariogram úgynevezett szférikus típusú. Az itt vizsgált esetben a röghatás értéke 0. Ez azért is említésre méltó, mert a röghatásban jelenik meg egyrészt a paraméter mérése során, mind a mérési módból, mind a műszer pontatlansága miatt elkövetett hiba, továbbá a paraméter pontossága, másrészt a paraméter óh idő vagy térbeli távolságon bekövetkezett változása. A meghatározható hatástávolság ebben az esetben 180 nap volt. Az éves periódus idővel jellemezhető folyamatokra ez a hatásidő egybe esik Shannon mintavételezési tételében megfogalmazottakkal. Ha mintavételezési szempontból értékeljük az eredményt, nyilvánvalóvá válik egy ilyen ritka mintavételezés csak az éves "nagyságrendű" folyamatokról ad információt. (Itt jegyezzük meg, hogy a folyamatok túlnyomó többségében, az éves periodikus folyamatokra utaló 180 napos hatásidőt, megtaláltuk). Ahhoz, hogy kisebb nagyságrendű folyamtokra is rálátásunk legyen, olyan mintavételezési frekvenciát kell alkalmazni, ahol az egymás után következő mintavételezések a kisebb nagyságrendű folyamatokhoz kapcsolódnak. Ezért az empirikus félvariogramból a legkisebb hatásidőt kell becsülni. Tekintsük meg a vezetőképesség empirikus és elméleti félvariogramját, 200 napos időintervallumra a 4. ábrán. ~7C £ "SS—.i. «» ~ " ~~10 TT JÖ M ioö iíŐ 1« ioö IÍÖ 100 »» 4. ábra: Empirikus és illesztett félvariogram a Lángitisztás fajlagos vezetőképesség idősorának trend eltávolítás utáni maradékára Ebben, a már kisebb léptékű elemzésben, két hatásidő is meghatározható volt, 21 és 55 nap. Ilyen esetben, úgyneveA paraméterek empirikus félvariogramjának számítása során, gyakran folyamatosan emelkedő, trend jelenlétére utaló eredményt kaptunk. Ilyet mutat be a 2. ábra. A vízszintes tengely mértékegysége idő (nap), a függőleges a vizsgált paraméter mértékegységének négyzete (a fajlagos vezetőképesség esetében [|iS/cm] 2).
