Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

51 Első lépésként meghatároztuk a patak lefolyásából "hiányzó" vízmennyiséget, melyet a patakmeder felé szivárgó vízből párologtatnak el a gyökereikkel mélyebbre hatoló fák. Feltételeztük, hogy a hajnali órákban mért vízhozam maximum az evapotranszspirációtól kevéssé befolyásolt. Ezekre a pontokra húzott burkológörbe és a vízhozam aktuális érteke között képeztünk különbséget, melyet a kiválasztott időszakra átlagoltunk (2. ábra). A kiválasztott időszakokra vonatkozóan becsültük, helyi állományklíma adatokból, a fás vegetációval fedett patakmenti terület aktuális evapotranszspirációját a PenmanMonteith módszerrel. Mivel nagy időbeli felbontású meteorológiai adatok álltak rendelkezésünkre az egyenletet alkalmazhattuk az evapotranszspiráció napon belüli változásának modellezésére (Beven, 2000). Az így kapott idősorból a vízhozam idősorhoz hasonlóan állítottunk elő egy átlagos napot (3. ábra). 00:00 04:00 08:00 12:00 16:00 20:00 00:00 3. ábra. A számított evapotranszspiráció 1. táblázat A vizsgált időszakok és jellemző adataik Qaiir-»hiinyzó" vízhozam, E,- aktuális evapotranszspiráció, Aamplitúdó, r-korrelációs együttható, P-fáziseltolás, A-terület (m

1) Dátum Adat Max. Min. Am. r P A VI. 03.<?„« 15:00 5:30 1491 0,83 3,0 3291 VI. 09. E, 10:30 21:30 0,51 VII. 25Qmio 15:30 5:30 3387 0,92 1,5 4546 VII. 31. E, 14:00 0:00 0,77 VIII. 13.16:00 7:00 3298 0,92 2,0 3696 VIII. 19. E, 13:00 5:30 0,90 IX. 07QmU. 15:00 7:00 1605 0,95 1,5 3802 IX. 13. E. 12:00 3:00 0,41 X. 10.Qma 15:00 8:30 1137 0,95 2,5 2269 X. 16. E. 12:30 6:30 0,48 Az egész vízgyűjtőre vonatkozó „hiányzó" vízhozam (2. ábra) és az egy négyzetméterre vonatkozó számított aktuális evapotranszspiráció (5. ábra) értékeit a maximális kereszt-korrelációra összetoltuk. Az összetartozó időpontok értékeinek felhasználásával becsüljük a lefolyás mintázatának módosításban aktívan részt vevő patak-menti vegetáció területi kiterjedését. Az adatok alapján lehetőségünk nyílt a transzspiráció és a jellemző napi lefolyás mintázata közötti fázis-eltolások meghatározására is a 2001. év különböző időszakaiban (/. táblázat). Az eredmények értékelése A vizsgált időszakokban sikerült kimutatni az irodalomból ismert, a fás vegetáció párologtatása okozta napi alapvízhozam ingadozást. A "hiányzó" vízhozam és az aktuális evapotranszspiráció ponthalmazára illesztett regressziós egyenes iránytangense alapján becsültük a patak vízhozamát befolyásoló, fás növényzet borította területeket (/. táblázat). A patak közelében a talajvizet elérő fás növényzet párologtatása a vegetációs időszakon belül nem tekinthető konstansnak. A változás és dinamikájának pontosabb megértéséhez, további következtetések levonásához több alapvízhozamos időszakot kell kiértékelni, valamint becsülni a tényleges vízfelhasználást és annak időbeliségét. Köszönetnyilvánítás E munka az OTKA F 046720-as és az M 04555 támogatásával jött létre. Irodalom Beven, Keith J. (2000): Rainfall-Runoff Modelling (The Primer), Wiley. Bond, Barbara J. et al. (2002): The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16. Boronina, Anastasia - Golubev, Baldercr (2005): Estimation of actual evapotranspiration from an alluvial aquifer of the Kourtis catchment (Cyprus) using continuous streamflow records, (közlés alatt), Hydrological Processes. Kalicz Péter (2004): A lefolyás jellemzői és modellezésük két erdészeti kisvízgyűjtőn. Erdő-Klíma Konferencia kiadványa. Sopron. Kiss Katalin Anita (2003): Erdei patakok vízminőségének vizsgálata alapvető fiziko-kémiai paraméterekkel Diplomadolgozat, Sopron Kucsara Mihály (2003): A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely. Hidrológiai Tájékoztató. Pörtge, Karl-Heinz (1996): Tagesperiodische Schwankungen des Abflusses in kleinen Einzugsgebieten als Ausdruck komplexer Wasser- und Stofftlüsse, Erich Goltze, Göttingen. Vig Péter (2002): A klimatikus változások hatásai egy középkorú bükkös vízháztartására. PhD dolgozat. Debreceni Egyetem Vegetation influence on headwater stream baseflow diurnal pattern Péter Kalicz - Zoltán Gribovszki - Mihály Kucsara - Péter Víg Abstract: Forested headwater stream base-flow has a strong diurnal periodicity. The summer type of this periodicity is mainly caused by transpiration of stream-bank vegetation. In this paper we compared diurnal patterns of transpirational water use with base-flow patterns in a small headwater catchment. The study site (Hidegvíz Valley in Sopron Hills) was in Western Hungary. From measured data we have chosen some representative rainless periods of 2001. Firstly we determined the amount of streamflow thai is missing during each diurnal cycle and use it to estimate the area of streambank vegetation that influences daily streamflow patterns. After it we determine evapotranspiration of streambank vegetation with the method of Penman-Monteith equation. We had possibilities to determine the phase shift and the strength of correlation between transpiration and streamflow rhythm along the vegetational period. (Tab. 1.) Although this study is preliminary we believe that it is an important first step to understand better coupling of vegetation water use to small streamflow. Keywords: small catchments, baseflow diurnal periodicity, evapotranspiration, Hidegvíz Valley.