Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005

. 85. ÉVF. 6. SZ. A kísérletsorozat célja az volt, hogy tanulmányozzuk a Peridinium cinctum cisztaképzését befolyásoló tényezőket. Három-utas ANOVA-t alkalmazva azt az eredményt kaptuk, hogy a P. cinctum esetén a cisztaképzést elsődlegesen befolyásoló tényező a nitrogénhiány (/. táblázat). 1. táblázat. A Peridinium cinctum cisztaképzését befolyásoló tényezők értékelése két- és három utas ANOVA analízissel A nitrogén szétválasztása előtt A nitrogén szétválasztása után Nitrogén Hőmérséklet Foszfor Hőmérséklet Foszfor +N -N +N -N 27,5 (0,0001) 14,2 (0,0005) 2,7 (0,0915) 3,11 (0,0001) 31,5 (0,0001) 1,0 (0,3875) 2,8 (0,1678) Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a Peridinium cinctum nem képes nagyobb mennyiségű nitrogént felvenni és raktározni. Mindemellett a hőmérséklet is befolyásolja a P. cinctum cisztaképzését (/. táblázat). A különböző hőmérsékleti tartományokban kapott eredmények ANOVA-val történő kiértékelése pedig arra világított rá, hogy ennek a tényezőnek csupán másodlagos hatása van a nitrogénéhezés mellett (/.táblázat). Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a hőmérséklet hatása elhanyagolható. A kísérlet bebizonyította, hogy, összhangban a terepen végzett megfigyelésekkel, a Peridinium cinctum mező- és eutróf vízterekben előforduló, szűk hőtoleranciájú faj (Grigorszky és mtsai. 2003b). Számos édesvízi dinoflagellata fajról kiderült: nemcsak képes többlet mennyiségű foszfort felvenni és raktározni, hanem több generáción keresztül át is tudja adni azt az utódoknak, anélkül, hogy újabb felvételre lenne szükség (Serruya és Bermann, 1975). Ez figyelhető meg a P. cinctum esetén is, és vélhetőleg ez az oka annak is, hogy a foszfor cisztaképzést indukáló hatása igen kicsi (7 .táblázat). A jelen kísérleti eredmények alapján P. cinctum elvileg jó indikációs sajátsággal rendelkezik a vizek nitrogén tartalmára vonatkozóan. A faj a víztérben való előfordulására, cisztaképzésére vonatkozó további „terepi" vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása a víz nitrogén tartalmával eredményezheti, hogy a faj indikációs sajátságait pontosítsuk (Padisák és mtsai., 2003).. így egy eukarióta algák esetében kuriózumnak tekinthető - nitrogén hiányt indikáló - taxon válik használhatóvá a különböző vízminősítési rendszerekben. Köszönetny ilván ítás Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA F31820), valamint a Békessy Ösztöndíj támogatásával készült. Irodalom Borics G„ Grigorszky /., Padisák J. (2002): Tisza-és Körös-menti holtágak dinoflagellátái. Hidrológiai Közlöny 82. 21-23. Chapman. A. D., Pßester. L. A.,. 1995: The effect of temperature, irradiance, and nitrogen on encystment and growth of the freshwater Dinoflagellates Peridinium cinctum and P. willei in culture (Dinophyceae). J. Phycology 31: 355-359. Doucette. G. J.. Cembella. A. D„ Boyer. G. L„ 1989: Cyst formation in the red tide dinoflagellates Alexandrium tamarense (Dinophyceae): effects of iron stress. J. Phycol. 25: 721-731. Fiaim G„ Hansen. G„ Moestrup 0.. Corradini F., Borghi B.. 2004: Reinterpretation of the reddening of Lake Tovel in the Italian Alps by dinoflagellates Glenodinium sanguineum. Phycologia. (in press). Grigorszky I., Krienitz L., Padisák J., Borics G., Vasas G. 2003a: Redefinition of Peridinium lomnickii Woloszynska (Dinophyta) by scanning electronmicroscopical survey. Hydrobiologia 502. 349355. Grigorszky. I., Borics. G., Padisák. J.. Tóthmérész. B., Vasas. G., Nagy. S., Borbély. G., 2003b: Factors controlling the occurrence of Dinophyta species in Hungary. Hydrobiologia 503-506. 203-207. Grigorszky I., Padisák J. Acs É. (1998): Jég alatti Peridinium aciculiferum Lemermann (Dinophyta) populáció a Balatonban. Hidrológiai Közlöny. 78: (5-6): 282-284. Padisák. J„ Borics. G„ Fehér.. G„ Grigorszky.. /., Oldal. /., Schmidt. A., Zámbóné-Doma. ZS., 2003: Dominant species, functional assemblages and frequency of equilibrium phases in late summer phytoplankton assemblages in Hungarian small shallow lakes. Hydrobiologia 502(1-3): 157-168. Park. H-D., Hayashi. H., 1993: Role of encystment and excystment of Peridinium bipes f. oculatum (Dinophyceae) in freshwater red tides in Lake Kizaki, Japan. J. Phycol. 29: 435-441. Sako. Y., Ishida. Y„ Nishijama. T„ Hata. Y„ 1987: Sexual reproduction and cyst formation in the freshwater dinoflagellate Peridinium penardii. Nippon Suisan Gakkaishi 53: 473-478. Serruya. C„ Bermann. T., 1975: Phosphorus, nitrogen and growth of algae in Lake Kinneret. J. Phycol. 11: 155-162. Factors controlling the encystment a dinoflagellata species (Peridinium cinctum, Stein) 'Viktória Béres, 'István Bácsi,

2Csaba Schnitchen 'University of Debrecen, Department of Botany, H-4010. Debrecen, P.O. Box 14, Hungary 'University of Debrecen, Department of Ecology, H-4010. Debrecen, P.O. Box 71, Hungary Abstract The increasing nutrient loading of fteshwaters from urban and agricultural sources results in the occurrence of algal blooms. Among organisms that cause nuisance blooms, dinoflagellates are also important. They often have a dormant (resting) stage in their life cycle. The purpose of this study was to examine the encystment of Peridinium cinctum Stein and to determine whether or not the formation of cysts of this species follows the environmental induced patterns observed in other species. The encystment percentage of the population ranged from 0-1% to 65-67% depending on nutrient starvation. The results of the treatments suggest that nitrogen was the most important factor affecting the encystment. The effect of temperature is secondary to N starvation. Thus, this organism could represent good biological indicator for nitrogen availability in different water temperature regimens and the results shown might be useful to sort Dinophyta species into the recently described functional groups of phytoplankton. Keywords: Encystment, Peridinium cinctom, N and P starvation, temperature