Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
19 7 J ' = 4 1 3 • Déli-part • Tóközép • Északi-part m III Mil KetzthHyi-m 3jeim«t-m SUfoU-m (Z) Sá>lotl-ín |Sz) Keszthstytm SzgK)et>-m Szwrwhm S^'otom (Z| &6foW-m (Sz) 2. ábra. A beníikus cianobaktériumok abundanciájának térbeli változása a Balatonban 2004 júliusában Az eredményeket összegezve megállapítottuk, hogy a kovamoszatok össz-egyedszáma jelentősen változik a vízmélység függvényében (3. ábra). A félméteres vízben maximális abundanciájuk 10 millió sejt/cm 2 körüli, ahol az üledékfelszínre jutó fény mennyisége mintegy 60-65%-a felszíni sugárzásnak. Három méteres mélységben 300 ezer sejt /cm 2-re csökkent a kovamoszatok abundanciája, ebben a mélységben az üledékfelszínre a felszíni sugárzásnak alig 2 %-a jut le. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vízmélységgel csökkenő fényintenzitás (4. ábra) az alapvető meghatározója a kovamoszatok egyedszám csökkenésének. 1. táblázat. A bentikus kovamoszatok maximális egyedsűrűsége 2004 júliusában a Balatonban Taxon Abundancia (millió sejt/cm') Fragilaria construens (Ehr.) Grunow 10,536 Amphora pediculus (Kützing) Grunow 5,060 F. leptostauron v. martyi (Héribaud) Lange-Bertalot 3,748 F. brevistriata Grunow 1,688 Diploneis elliptica (Kützing) Cleve 0,857 Nitzschia sp. 0,574 Fragilaria sp. 0,421 Amphora ovális (Kützing^ Kützing 0,288 Cymbella mesiana Cholnoky 0,215 Cocconeis sp. 0,173 Cyclotella ocellata Pantocsek 0,135 Surirella amphioxys W. Smith 0,094 Savicula sp. 0,086 Aulacoseira granulata (Ehr.) Simonsen 0,057 Caloneis sp. 0,005 A fítobentosz alkotásában résztvevő 15 gyakori kovamoszat taxon abundancia viszonyaiban jelentős különbségeket találtunk (1. táblázat) így 4 (legfeljebb 5) taxon adta a kovamoszat együttesek fő tömegét: Fragilaria construens, Amphora pediculus, F. leptostauron, F. brevistriata, Diploneis eliptica. A domináns kovamoszatok közül a F. construens és a F. brevistriata fajok százalékos részesedése az össz-egyedszámból nem mutatott jelentős változást a mélység függvényében. Az A. pediculus részesedése 51%-ról 15%-ra csökkent a nagyobb mélységek felé. A F. leptostauron pedig a 0,5 m-es vízben csak 5%-át tette ki az összes egyedszámnak, míg 3,7 m-en már az 50%-át. 1. ábra. A bentikus kovamoszatok abundanciájának térbeli változásai a Balatonban 2004júliusában A Keszthelyi-medencében a tóközépen és északi parton nem tudtunk kimutatni sem élő bentikus kovamoszatokat, se m pedi g él ő cianobaktériumok at. 1.5 2 2.5 3 Vízmélység (m) 3. ábra. A bentikus kovamoszatok abundanciájának változása a vízmélységgel a Balatonban 2004júliusában Vízmélység (m) 4. ábra. A fotoszintetikusán aktív sugárzás intenzitásának változása a vízmélységgel a Balatonban 2004júliusában A Balaton fitobentoszának fő tömegét a kovamoszatok alkották. A cianobaktériumok részesedése az össz-biomaszszából magas egyedszámuk ellenére kisebb sejtméretük miatt 10 % alatti volt minden tóterületen. A cianobaktériumok kisebb fényigénye lehet az oka annak, hogy mennyiségük nagymértékben függetlennek mutatkozott a vízmélységtől. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy az üledékfelszín kovaalgái nem a planktonesőből származnak, az előkerült taxonok mind bentikus életmódú szervezetek. Meg kell azt is említeni, hogy az üledék felszínén talált cianobaktériumok sem a planktonesőből származtak, az észlelt kokkoid sejtek, illetve a rövid fonalak az üledékszemcsékhez tapadtak, ahonnan még szonikálással is nehezen voltak leválaszthatók. Ezen cianobaktériumok taxonómiai státusza ma még ismeretlen, ezt a vizsgálatot megelőzően nem volt ismeretünk arról, hogy cianobaktériumok tömegesen élnek a Balaton üledékében. A Keszthelyi-medence üledékfelszínén a vizsgálati időpontban élő cianobaktériumokat vagy kovamoszatokat nem tudtunk kimutatni, bár alacsony klorofill-a koncentrációt mértünk, amely azzal magyarázható, hogy a mérés során nem tettünk különbséget a klorofill-a és bomlástermékei között.
