Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Az eredmények értékelése Összehasonlítva a gyékény és a nád 50 %-os lebomlásához szükséges időt a Mason & Bryant (1975) által, a tömegidő regressziójából számolt eredményekkel (gyékény:361426; nád: 494-566 becsült nap), a mi esetünkben a gyékény és a nádlevél rövidebb idő alatt érte el az 50 %-os bomlási szintet, az eltérés okai az eltérő környezeti feltételek lehetnek. A nádlevél és a nádszár exponenciális bomlási együtthatóit (2, 3. ábra) összehasonlítva a Dinka és mtsai. (2004 a.) által kapott értékekkel a Fertőn (nádlevél: k = 0,00300,0025, nádszár: k=0,005), a nádlevél bomlási együtthatója hasonló, míg a nádszáré 3,5-ször kisebb volt, ami a mintavételi helyek fizikai, kémiai és biológai tulajdonságai közötti eltérésekkel (v. ö. Dinka és mtsai. 2004 b, Kiss 2002, Schöll 2002) valamint az eltérő nádszárak anatómiai struktúrájával magyarázható. A dekompozíció elején a baktériumok voltak a fő lebontó szervezetek, a baktériumszám a gomba biomassza növekedésével párhuzamosan csökkent, ami a gombák és baktériumok közötti kompeticióval magyarázható, (Maamri et al. 1998). Lehetséges, hogy a növekvő gomba biomassza gátolja a baktériumok szaporodását. Édesvízi környezetben, a növényi detritusz mikrobiális benépesüléséről írt előző tanulmányok egy részében a gombák voltak az első, míg a baktériumok a másodlagos telepesek (Suberkropp et al., 1976; Lee et al., 1980), más tanulmányokban (Newell, 1981) viszont, mint ahogy esetünkben is, a baktériumok voltak a növényi detritusz elsődleges benépesítői. Eredményeinket összehasonlítva más tanulmányok eredményeivel (Maamri et al. 1998, Szabó 2003), amelyekben a vizes környezetben bomló növényi anyag ETS-aktivitását vizsgálták, az ETS aktivitás változása hasonló tendenciát mutatott a dekompziciós periódus alatt. A bomló gyékény nádlevél és szár ETS/R aránya (2,5; 3,29 és 2,13) hasonló nagyságrendű a bomló nádrizóma ETS/R = 2.6-3.0 arányával (Szabó, 2003). Irodalom Dinka M., Ágoston-Szabó E, Tóth I. 2004 a Changes in nutrient and fibre content of decomposing Phragmiles australis litter. Int. Rev. Hydrobiol. In press. Dinka M„ Ágoston-Szabó E., Bérezik Á., Kutrucz Gy., 2004 b. Influence of water level fluctuation on the spatial dynamic of the water chemistry at Lake Fertö/Neusiedler See. Limnologica 34, 48-56. Gessner, M.O., Newell, S.Y., 1997. Bulk quantitative methods for the examination of eukaryotic organoosmotrophs in plant litter In: C.J. Hurst, G. Knudsen, M. Mclnerney, L.D. Stetzenbach & M Walter (eds), Manual of Environmental Microbiology, ASM Press, Washington, D.C., USA, pp. 295-308. Kenner, R. A., Ahmed, S. I., 1971. Measurement of electron transport system activities in marine phytoplankton. Mar. Biol. 33, 119-127. Kiss, A. 2002: Distribution of Microcrustacea in different habitats of a shallow lake in Fertő-Hanság National Park, Hungary. - Opusc. Zool. Budapest, 34: 43-50. Lee, C., Howarth, R. W., Howes, B. L., 1980. Stereols in decomposing Spartina alterniflora and the use of ergosterol in estimating the contribution of fungi to detrital nitrogen. Limnol Oceanogr. 25, 290-303. Maamri, A., Chauvet, E„ Chergui, H., Gourbiere, F., Pattee, E., 1998. Microbial dynamics on decaying leaves in a temporary Morccan river. I. Fungi. Arch. Hydrobiol. 144/1, 41-59. Mason, C. F. and R. J Bryant, 1975. Production nutrient content and decomposition of Phragmites communis Trin. and Typha angustifolia L. J. Ecol. 63, 71-95. Newell, S. Y., 1981. Fungi and bacteria in or on leaves of eelgrass (Zostera marina) from Chesapeake bay. Appl. Environ. Microbiol. 41, 1219-1224. Olson, J. S. 1963: Energy storage and the balance of producers and decomposition in ecological systems. - Ecology, 44: 322-330. Owens, T. G., King, F. D., 1975, The measurement of respiratory electron transport system activity in marine Zooplankton. Mar. Biol. 30, 27 -36. Packard 1985. Measurement of electron transport activity of microplankton. Advances in aquatic microbiology 3. (ed. By Janash H. and Williams P. J. Leb ). Academic Press London. 207 - 261. Rodina, A. G., 1972. Methods in aquatic microbiology. University Park Press, Baltimore. Suberkropp, K, Godshalk, G. L., Klug, M. J., 1976. Changes in the chemical composition of leaves during processing in a woodland stream. Ecology. 57, 720-727. Schöll, K. 2002: Seasonal changes in Rotifera assemblages of a shallow lake in the Fertő-Hanság National Park, Hungary - Opusc. Zool. Budapest, 34: 85-94. Szabó, E., 2003. The use of the tetrazolium reduction test for the detection of the terminal electron transport system (ETS) activity in decomposing reed (Phragmites australis /Cav./ Trin. ex Steud.) rhizome. Ann. Limnol.-Int. J. Lim. 39 (1). 63-70. Wetzel, R. G., 1981. Limnologia. Ediciones Omega. Barcelona. 679 p Köszönetnyilvánítás Dr. Némedi László kandidátus osztályvezetőnek ezúton is köszönjük a cellulózbontó baktériumok számának meghatározását. E munka az NKFP 3B/0014/2002 támogatás segítségével jött létre. Decomposition of Typha angustifolia (L) and Phragmites australis (Cav. Trin ex Steudel) Edit Ágoston-Szabó, Mária Dinka Abstract: Decomposition of standing dead shoots of Typha angustifolia (L) and Phragmites australis (Cav. Trin ex Steudel) was studied at Lake Fehér using the litter bag technique. Samples were analysed for dry mass, litter-associated fungal biomass, potential microbial respiration (electron transport activity: ETS), cellulolitic bacteria. The 50 % breakdown level of T. angustifolia was reached in 292 day and of P. australis leaves in 237 and culms in 509 day. Bacteria were found to be the primary colonizers of plant detritus, which was followed by fungal growth. An antagonistic relationship was observed between bacteria and fungi. Fungal biomass, as determined by ergosterol concentrations, of P. australis ranged between 32.02-990.59 g goM'

1 and of T. angustifolia between 64.40184.20 g goM-' The number of cellulolitic bacteria of P. australis varied from 7.92 to 700 MPN gDM~' and of 7". angustifolia from 18.26 to 1066.13 MPN goM1 with higher values in summer. The potential oxygen consumption (ETS-activity) of P. australis litter ranged from 0.40 to 1.70 mg O2 goM*' h"' and of T. angustifolia from 0.65 to 1.66 mg OjgDM1 h"

1 Key w"rds: Phragmites australis, Typha angustfolia, decomposition, cellulolitic bacteria, ergosterol, ETS-activity 90 ISO 270 360 430 0*0 SSO 720 1. ábra: A bomló gyékény tömegének változása a dekompozíció ideje alatt o 90 1 00 270 MO 450 HO 630 720 2. ábra: A bomló nádlevél tömegének változása a dekompozíció ideje alatt